Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-21 / 118. szám
6 2011. MAJUS 21., SZOMBA INTERJU rona peter Globalis vfrusfertozes, avagy a kapitalizmus atalakulasa - Amerikai-kinai versenges - Mi varhato „az europai muzeumban”? - Nemet hegemonia az EU-ban - Mi lesz a magyarokkal? A TECHNOLOGIA IRAIMTJA AZ ELETUNKET A kapitalizmus nagy mozgatoereje a technolo- gia - ez Rona Peter koz- gazdaszprofesszor alapte- tele. Akar tetszik ne- kiink, akar nem, szetfe- szitette a nemzetallami kereteket is. A magyar politika feladata a legked- vezobb lehetosegek kiala- kitasa a fokent a nemet gazdasag es politika ural- ta Europai Unioban. Laszlo Jozsef- „Egyszeru” kerdessel kez- dem: vege van a kapitalizmus- ,nak, vagy inkabb az amerikai gazdasag altal meghatarozott korszak fejezodik be?- A kapitalizmus szamos te- kintetben hasonllt egy vlrusra, mert oriasi adaptacios kepesseg- gel rendelkezik: amikor valaki kitalal egy ellenszert, vagy olyan helyzetet idez eld, amely esetleg ennek a vlrusnak a pusztulasat okozhatna, a virus megvaltozik, atalakitja a genetikajat, es vlgan el tovabb.- Igy fertozte meg a Klnai Nepkoztarsasagot...- Igen, vagyis a hatalmas adaptacios kepesseg alabecsiile- se szerintem igen nagy hiba. A kapitalizmus nagy mozgatoere- je, rugoja a technologia. Ez nem szamft eredeti megallapitasnak, ebben egyetert Schumpeter (a XX. szazad jelentos kozgazdasz gondolkodoja, az „innovacio pro- fetaja” - szerk), Marx Karoly Ri- cardoval (az angol klasszikus kozgazdasagtan egyik legna- gyobb alakja). A gazdasagi filo- zofia torteneteben a kapitalizmus es a technologia bsszefug- gese mar a 19. szazad elejen is feltuno volt. Ez az bsszefonodas korunkra tudatossa valt. Maga a technologia keresi a kapitalista megvaldsitasi lehetosegeket, es a kapitalizmus a maga reszerol a tovabbi fejlodeshez, fennmara- dashoz nelkiilozhetetlennek lat- ja a technologiai, tudomanyos fejlodest. Ebbol az is kovetkezik, hogy az amerikai kapitalizmus is atalakul. Sot, az amerikai kapitalizmus az, amely a legin- kabb eselyes a vezeto pozicio visszaszerzesere, vagy a jelenle- gi pozicio megerositesere.- Amikor Obama elnokot be- iktattak, arra hivta fel a figyel- met, hogy a high-tech export- ban az Egyesiilt Allamok elve- szitette az elso helyet. Az pe- dig egy viszonylag friss vizs- galat, amely szerint a tudomanyos publikaciok tekinteteben mennyisegileg - tehat nem minosegileg - tavaly a kinaiak vettek at a vezeto szerepet.- Manapsag kozhely az eszre- vetel, hogy a jovoben a vilag labo- ratoriuma az Egyesiilt Allamok, a vilag gyara Kina lesz, a vilag mii- zeuma pedig Europa. Az, hogy a publikaciok mennyisegeben Kina atvette az elso helyet, azt hi- szem, egyaltalan nem meglepo. A kinai gazdasagpolitika fontos re- sze, hogy a technologiai fejlodes tekinteteben versenykepesse val- jon az USA-val. Ilyen ertelemben a kinai-amerikai verseny sok te3 ■£ Z Ri kintetben hasonlit a szovjet-ne- met, illetve a szovjet-amerikai versenyhez, amely az elmult ev- szazad derekan zajlott.- Ez a versenges a hideghabo- ruval is dsszefiiggott, amit so- kan a harmadik vilaghaboru- nak tekintenek. Okkal?- Teljesen vilagos: megvan a veszelye annak, hogy kialakul egy hideghaboru Kina es az Egyesiilt Allamok kozott. Van- nak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy ebbe az iranyba tartunk. A korabbi versengest a Szovjetunio csufosan elvesztet- te. Azert, mert nem volt kepes megteremteni azokat a tarsadalmi, szellemi es kulturalis feltete- leket - a szabad gondolkodast, a vitat, a szabadsag kulturajat ami a komoly tudomanyos mun- kahoz nelkiilozhetetlen. A komoly tudomanyos munka ugyanis nagyon gyakran ku- darccal jar, sikertelen, nem azt hozza a kiserlet, amit terveztek. Ahhoz, hogy az elorelepes meg- tortenjen, kotetlen vitahelyzetet kell kialakitani, ahol a tudosok dolgozni tudnak - dogmatikus hozzaallasnak nines helye. Nagyon nagy kerdes, Kina erre kepes lesz-e, vagy sem?- On szerint az inkabb tekin- telyelvu vagy a kizarolag parlamenti demokraciat koveto tarsadalmi modell lesz eletke- pesebb? Valoszinuleg egyik sem. Az in- formacios forradalom tudat- es tudasalkoto kepessege rendki- vtili. Egeszen mas tudat- es tu- dasparametereket hoz letre, es ezek a parameterek nem illesz- kednek sem az egyikbe, sem a masikba. Olyan emberi viselke- desi es tevekenysegi formaknak ad lehetoseget, olyan ertelemben hataroz meg es tesz lehetove emberi kapcsolatokat, amelyek po- litikatudomanyi szempontbol meg ismeretlenek. Sejtjiik, hogy ebben a mostani arab lazadas- ban van valami ilyesmi. A Nevjegy RONA PETER 1942. majus 4<m sziiletett Miskolcon. 1956-ban kiilfoldre tavozott. 1966-ban az orxfordi diploma megszer- zese utan karrierjet a Schroder Banknal kezdte. Amikor a bank elnoket, Lord Richardsont 1970-ben a Bank of England elnokeve valasztot- tak, vele ment mint szemelyi titkar. 1986. januarjaban ki- neveztek a Schroder Bank & Trust Company vezerigazgato- java. 1990-ben elvallalja az Elso Magyar Alap vezeteset Bu- dapesten. JELENLEG AZ ELTE jogi tanSZe- kenek szenatora, a Magyar Nemzeti Bank feliigyelo- bizottsaganak tagja. (Az interju teljes terjedelemben a Hanard Business Review magyar kiadasanak 4. szamaban jelent meg.) Facebooknak es a tobbi hasonlo eszkoznek volt valami koze ahhoz, ami tortent. Kialakult egy olyan politikai kultura csiraja, amely nem egyszerusitheto le a nyugati demokratikus intez- menyrendszerre jellemzo vona- sokra, ugyanakkor melysegesen tagadja a tekintelyuralmi beren- dezkedest. A technologia alkotja es for- malja a kapitalizmust, es egyut- tal alakitja a hozza vagy kb re kapcsolodo intezmenyrendszert, es a jelenlegi intezmenyrendsze- rek elettartama valoszinuleg nagyon rovid. Ha en peldaul meg- probalok elemzest es elorejel- zest kesziteni arrol, mi var a magyar nemzetgazdasagra, akkor azonnal ott van a kuszobkerdes: mi az, hogy „magyar nemzetgaz- dasag”? Amikor a hazai termek, a GDP tulnyomo reszet a multi- nacionalis cegek adjak. Ugyanakkor ennek a mintegy hetven- szazaleknyi GDP-nek a szorasa, tarsadalmi teritese rendkiviil szuk. E folyamat dinamikajanak megerteseben fontos kerdes, hogy milyen szerepe van a nem- zetallamnak? Annyi szerepe van- esetleg -, hogy a politikusok veszekednek, esapnak, rugnak, ide-oda kapkodnak, de a nagy fo- lyamatokra igazandibol nines hatasuk.- A Harvard Business Review- Axel Springer kiado gondoz- ta - magyar kiadasaban Balazs Peter volt kiiliigyminiszter ar- rol beszelt, hogy az EU-n beliil a nemzetallamok elertek a ha- gyomanyos szuverenitas hata- raihoz, de akkor peldaul Ma- gyarorszag esak annyi joggal rendelkezne, mint Bajororszag, amely egy tartomany. Valoban ez a helyzet?- Bizonyos ertelemben igen. A nagy gazdasagi tenyezok Ma- gyarorszagot a nemet gazdasagi erdekszfera reszeve tettek. Ez a valos helyzet, amely husz ev alatt bekovetkezett. Ami az alta- lanosabb kerdesre vonatkozik, itt a gond az, hogy a technologia szetverte a nemzetallam kerete- it, de nem hozott letre olyan fel- tetelrendszert, amelynek segit- segevel megbizhato, kiszamitha- to szabalyozas lenne. A szaba- lyozast mi meg esak a nemzetallam keretein beliil tudjuk elkep- zelni, vegrehajtani, mert a szabalyozas legitimaciojat esak a nemzetallami kereteken beliil latjuk biztositva. Kerdes, meny- nyire sikeriil a technologianak szabalyozasi alapot letrehozni. Ma a technologia es a szabalyozas teljes iitkbzesben van. A 2008-as penzugyi valsag azert keletkezett, mert a nemzetkozi es a nemzeti szabalyozorendszer egyszeruen nem volt kepes le- pest tartani a fejlodessel. A tech- nologia altal kialakitott leheto- segek messze meghaladtak az il- letekesek felfogokepesseget.- A technologiai fejlodesnek milyen mellekhatasai vannak?- A mellekhatas az, hogy az ugynevezett tudasollo folyamato- san nyilik. A kepzetlen, alacso- nyabb kepzettsegu munkaerore nines igeny, nem lehet vele mit kezdeni. Zarojelben: ilyenkor szoktak haboruzni. Az alacsony kepzettseguek kozott van a legnagyobb munkanelkiiliseg, kivc tel nelkiil mindeniitt. Ha ezt ner sikeriil viszonylag gyorsan meg valtoztatni, akkor konnyen lehe belole fegyveres osszetuzes.- Kolcsonveve a hasonlatat, mi a helyzet, mi varhato es mit tehetiink mi, magyarok a; europai muzeumban?- Az europai gazdasagi es pc litikai elmelet arrol szolt, hog; lesz egy nagy europai integra cio, amelynek nyoman kialaku egy versenykepesseg. Amiko huszonot-harminc ewel ezelot eldszor hallottam errol, nem hil tern a fulemnek, mert ilyesmi, tortenelem folyaman sohasen tortent. Az egyesiilesek kivete nelkul mindig egy eros hatalon segitsegevel jottek letre. Most is ez tortent, ezt a hatal mat Nemetorszagnak.hivjak.. Ami most kovetkezik, az egy ne met hegemonia kialakulasa amelynek menten valamifele eu ropai hatalmi centrum jon letre Ez nem lesz egesz Europa, nen lesz mind a 27 allam. Ez egy ne met gazdasagi es politikai erde keltsegu terseg lesz, benne Ma gyarorszaggal. A magyar politi ka feladata, hogy ezen beliil ; legkedvezobb lehetosegeket ala kitsa ki. Nem ezt teszi, es nem i: latja ennek sziiksegesseget Nem ertik az onnan kapott ta mogatas logikajat es lenyeget Amikor az euro letrejott, az an golszasz szkeptikusok azt mond tak, hogy igen, de... Elmeletilej es gyakorlatilag konnyen felraj zolhato egy olyan forgatdkony\ amelynek menten az egyik gaz dasag szamara alul-, masok sza maraviszonttulertekelt. Nemet orszag ezt megertette, es kivev< a szocialdemokrata Schrodei kancellar korszakat, alapvetoer jol csinaltak, hogy az euro a ne met gazdasag szamara alulerte kelt maradt, de mindenki mas nak tulertekelt lett.- Az iigy pikanteriaja, hogy a nemet egysegert felaldoztak meg a nemet markat is...- Az akkori francia koztarsa sagi elnok, Mitterrand a neme egyesules feltetelekent szabb az euro majdani bevezeteset gondolvan, az euroval lehorgo nyozza Nemetorszagot. Ez nen sikerult, mert a neoliberali; Friedmantol a magyar szarma zasu Balassa Belaig sokan kifej tettek, hogyan jon letre az a me chanizmus, amelynek nyomar a tul- es az alulertekeles kiala kul. Ha ez bekovetkezik, akkoi a tulertekelt helyzetben levol szamara az alarendeltseg fi> lesz. Nines kiut. Mi, magyarok ugy keriiltiink alarendelt helyzetbe, hogy nem vagyunk tagjai az eurdovezet nek, de a forintot az eurohoz kb tottiik. Az europai muzeumban tehat nemet hegemonia van ki- alakuloban, ebbol kimaradtak a skandinav allamok es Nagy- Britannia. Teljesen tudatos volt ezen orszagok jegybankjai es kormanyai reszerol, hogy nem kivannak az euroovezethez esat- lakozni. Magyarorszaggal az tor- tent, hogy a vegtermekpiacrol teljes egeszeben kiszorult, a magyar GDP alapanyagok es fel- kesz aruk termelesebol all osz- sze, es bermunkabol.
