Somogyi Hírlap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-09 / 107. szám
2011. MAJUS 9., HETFO 7 INTERJU elnokseg Martonyi Janos: Fontos cel, hogy megmaradjon a kozos regionalis, agrar- es energiapolitika, a magyar elnokseg vegere lezarulhat a horvat csatlakozas STABIUZALNI KELL A GAZDASAGOT Martonyi Janos bizik ab- ban, hogy a feleves EU- elnokseg vegere minden kituzott celt sikeriil elerni. A kiiliigyminiszter lapunk- nak elmondta: van remeny arra, hogy a horvat csatlakozas es a schengeni bovi- tes iigyeben is dontes szii- letik j uni us vege elott. Gyiikeri Mercedesz- Tul van a felen a magyar EU- elnokseg. Hogyan latja, sikeriil teljesiteni az ev elejen kituzott celokat?- Ketharmadnal vagyunk, ez onmagaban nem mond sokat. Van, aki ugy fogalmaz, versenyt futunk az idovel. En nem tuloz- nam el ennek a jelentoseget, azt hiszem, a tartalom a legfonto- sabb, s az, hogy az alapveto magyar es integracios, europai erde- kek ervenyesiiljenek.- Ez mire vonatkozik?- Egyreszt stabilizalni kell az europai gazdasagot es az ezt jel- kepezo eurot - fiiggetleniil attol, hogy Magyarorszag bevezette-e mar a kozos valutat. Az egyik merce tehat az, hogy az euro ero- sebb lesz-e, mint tavaly decem- berben. A kovetkezo dolog az, hogy lesznek-e az EU-nak eros politikai. Harmat szoktunk ki- emelni: a regionalis politikat, a kozos mezogazdasagi politikat es az energiapolitikat: A regionalis politikat - a strukturalis es kohe- zios alapokbol torteno reszesedes miatt fontos a szamunkra, hiszen az unios koltsegvetes 22-23 sza- zaleka erre megy - annal is in- kabb, mivel az erre szant ossze- gek nagysagat meg szoktak ker- dojelezni. A magyar elnokseg alatt sikeriilt ezen a teren elore- lepest elerniink: tanacsi kovet- keztetesek sziilettek a politika jo- vbjerol. Ennek lenyege, hogy a regionalis politika marad, nem bontjak szet kiilonbozb reszekre, es tovabbra is az egyik fo celja az, hogy az europai regiok kozti elte- reseket csokkentse. De tovabbi celja marad az is, hogy a magyar regiok kozti kiilonbsegeket eny- hiteni tudjuk, ami az orszag ele- mi erdeke. A mezogazdasagi politika is kozvetleniil erinti a magyar videket. Nehany tagallam nem lelkesedik a kozos agrarpo- litika irant, de ugy tunik, itt is sikeriilt elerni azt, hogy a mezogaz- dasag a jovoben is az unio egyik kozponti politikaja legyen.- Mivel tudnak ervelni a mel- lett, hogy sziikseg van a mezo- gazdasag tamogatasara?- Az europai klimatikus viszo- nyok kozott ez a tevekenyseg ige- nyel allami segitseget, de tudjuk azt is, hogy a mezogazdasag nem csupan a GDP nehany szazaleka- nak a megtermelese, hanem a vi- dek megorzesenek is lenyeges eleme. Raadasul ugy tunik, hogy az elelmiszer egyre inkabb stra- tegiai cikk lesz, amely alapvetoen meghatarozza az emberiseg sor- sat: nehany evtized mulva 9 milliard embert kell eltartani, ami- ben Europanak alapveto felelos- sege van. Igaz, a kohezios politi- kaval ez mar az unios biidzse 75 Martonyi Janos kulugyminiszter bizik abban, hogy a szakminiszterek altai targyalt romastrategiat meg a magyar unios elnokseg alatt jovahagyja az Europai Tanacs szazaleka. Ezt sokan biraljak. Azt elfogadjuk mi is, hogy tobbet kel- lene kolteni peldaul kutatasra, de ugy, hogy kozben az ide ira- nyulo forrasokat meg kell tartani. Ugyanugy alapveto europai er- deknek tartjuk a kozos energia- piac kialakitasanak tervet. A magyar elnokseg ebbol a szempont- bol is fontos elorelepest tett: az al- lam- es kormanyfok februarban arrol dontottek, hogy 2014-re meg kell teremteni a kozos ener- giapiacot. Ehhez tartoznak azok az ugynevezett „interkonnekto- rok”, amelyekhez kapunk euro- pai forrast is.- A penzrol a kovetkezo tobb- eves penziigyi kerettel egyiitt dontenek majd. Erdemes mar most oriilni az eredmenyek- nek?- Mi mindig is azt mondtuk, hogy a penz rettenetesen fontos, de eloszor tisztazzuk azt, milyen alapelvek menten kezeljiik a po- litikakat. Most peldaul mar tudjuk, hogy a nagy tobbseg fenn akarja tartani peldaul az agrar- politikat, persze kompromisszu- mokat kell keresni bizonyos ker- desekben, kiilonosen a kozvetlen tamogatasok teren. Vegso soron az, hogy mennyi penz lesz, a tobbeves penziigyi keretrol foly- tatodo targyalasokon dol majd el, amely a kovetkezo, lengyel elnokseg idejen fog kezdodni.- Hogyan allnak az atfogo gaz- dasagi csomag elbkeszftesevel? Ez meglesz junius vegere?- Vannak bizonyos elemei, amelyeket a magyar elnokseg ke- zel, vannak reszei, amelyeket nem, de nyilvanvalo, hogy ko- moly szerepet kell vallalnunk ott is. Az egesz csomag azt jelenti, hogy az egyes nemzetgazdasagok osszehangolasa - a gazdasagi kormanyzas - megvalosulhat. Elobb-utobb ugyanis baj lesz ab- bol, ha a versenykepessegi kii- lonbsegek tovabb nonek. A leg- fontosabb eleme ennek a jogszabalyokat tartalmazo hatos csomag. Ezt politikai megallapo- dasra kellene vinniink junius ve- geig, ami azt jelenti, hogy a tag- orszagok es az Europai Parla- ment megegyezik errol. A tagal- lami megallapodas letrejott - ami nem volt konnyu -, s most kovet- kezik a harom fel, a bizottsag, a tagallamokat kepviselb tanacs es az Europai Parlament egyeztete- se. Mi mindent megtesziink an- nak erdekeben, hogy letrejojjon a megallapodas. Arra tudunk hi- vatkozni, hogy ez atfogo europai erdek. Erre persze meg legyint- hetnenek, de arra mar kevesbe, hogy a piac bizalmat renditi meg az instabilitas. Nem is nekiink lenne ez igazan fontos, hanem azoknak, akik bajban vannak. Bi- zom benne, hogy ezt mindenki felismeri. Marad meg nehany dolog: a Duna-strategia jo uton ha- lad, a szakminiszterek elfogad- tak, ezt csak jova kell hagynia az Europai Tanacsnak. A romastrategiat is targyaljak a szakminiszteri tanacsok, aztan ezt is az Eu- ropai Tanacs hagyja jova. Bizunk abban, hogy ez megtortenik.- Kituzott celjuk volt a schengeni rendszer bbvftese. Az ere- deti tervek szerint Romania es Bulgaria mar marcius vegen csatlakozott volna a hatarorize- ti rendszerhez, de ez nem tor- tent meg.- Az illetekes munkacsoport, valamint az Europai Parlament illetekes szakbizottsaga is a heten megallapitotta, hogy Bulgaria is teljesiti a technikai felteteleket. Ezek utan mar csak a politikai megallapodas - vagyis minden tagorszag beleegyezese - kell a csatlakozas idopontjarol. Ez is fo- lyamatban van, pedig korabban nagyon nagy volt az elteres a ket jelolt felkesziiltsege kozott, tovab- ba a bovi'test ellenzo es nem ellen- zo tagallamok allaspontja kozott.- A horvat csatlakozasi targya- lasok befejezesere van esely ebben a fel evben?- Ha elhetek egy sporthasonlat- tal, ez komoly, izgalmas merko- zes, es annak is az utolso 10-15 percet eljiik. Nehez megmondani, ml lesz a vegeredmeny, de azt kell mondanom, nem allunk rosszul. Erdekes a helyzet, hiszen napok- nak is van jelentosege. Peldaul annak, hogy a kovetkezo 10-15 nap- ban a horvatok mirol tudnak don- teni. Tovabbra is remenykediink abban, hogy a magyar elnokseg vegeig lezarjuk a csatlakozasi tar- gyalasokat Horvatorszaggal.- Tobb kiilpolitikai valsaghely- zet volt az elmult honapokban: eloszor az eszak-afrikai orsza- gokban voltak megmozdula- sok, aztan haborus helyzet ala- kult ki Libiaban, most pedig Oszama bin Ladent oltek meg. Ezt hogyan tudtak kezelni?- A kiilpolitikat a legujabb alapszerzodes, a lisszaboni szer- zodes hatalybalepese ota nem mi elnokoljiik, de vannak feladatok, amelyeket a kiilpolitikai fokepvi- selo, Lady Ashton kifejezetten ne- kliuk delegal. Amit o mondjuk nem tud megtenni, arra megkeri az elnokseg kiiliigyminiszteret. Es van persze egy magyar kiilpo- litika is, amely sok esetben erint- kezik az EU-eval. Itt egyeztetiink a fbkepviselovel, igy ha lebonyo- lftunk egy ketoldalu talalkozot, mindig tisztazzuk, hogy ezeket eppen milyen minosegben tesz- sziik. A harmadik, hogy a kiilpo- litika fontos teriiletekkel erintke- zik: peldaul a bevandorlas-, a me- nekiilt-, a humanitarius politika- val, amelyek bizony elnoksegi ha- taskorbe tartoznak. De peldaul Tripoliban jelenleg mar szinte mi vagyunk az egyetlenek, ezert el- latjuk az osszes ebbol fakado fel- adatot: konzuli szolgalatot nyuj- tunk az osszes unios allampol- garnak, egyben biztositjuk az evakualassal kapcsolatos felada- tokat is. Pusztan magyar erdek- bol nem hiszem, hogy ott kellene maradnunk. Es ugy hallom, ez komoly elismerest valtott ki a tagallamok koreben. Idorol idore fel- meriil a kerdes, hogy kihozzuk-e az ottani nagykovetsegiink dolgo- zoit, de ok azt mondjak, marad- nak, ameddig tudnak, amig nem erzik magukat kozvetlen eletve- szelyben, mert van dolguk.- Tajekoztatta Washington az elnokseget vagy az Europai Uniot arrol, hogy Oszama bin Laden kiiktatasara kesztilnek?- Senkit nem tajekoztattak, sem a briteket, sem a pakiszta- niakat. Feltetelezem' ez az akcio sikerenek alapveto feltetele volt.- Kell-e tartanunk az al-Kaida bosszujatol?- Azt gondolom, most minden- felekeppen jelentkezik majd egy eroteljesebb aktivitas, agresszivi- tas az al-Kaida reszerol. Hogy ez a bosszu nekik mennyire sikeriil, azt nehez megmondani, az azon- ban biztos, hogy most lenyegesen hatekonyabbak a biztonsagi in- tezkedesek, mint tiz eve. Raadasul, azt mondjak, a terrorizmus is valamennyire lealdozoban van az utobbi evekben. Ez optimista persze, de azt gondolom, hogy a terrorizmus hosszu tavon nem tud- ja elerni a politikai celjait: nem or- vosolja az eredendo serelmeket, es erre azok is rajonnek, akik fi- nanszirozzak, szervezik. Mindig marad valamilyen fanatizmus, de az a fajta szervezett terrorizmus, amelyet az al-Kaida kepvisel, nem vezet eredmenyre, es ezt va- loszinuleg belatjak. Oszama bin Laden eltavolitasa ennek egy szimbolikus iizenete, hogy ezt a csatat nem tudjak megnyerni. Fontos, hiszen azok a fiatalok, akik eddig erre mentek, most mar talan nem erzik, hogy ez lenne a helyes irany. Nevjegy szuletett: Kolozsvar, 1944 vegzettseg: az allam- es jog- tudomanyok doktora (1967), az allam- es jogtudomanyok kandidatusa (1979) 1979-84: kereskedelmi titkar Briisszelben 1984-tol osztalyvezeto, majd foosztalyvezeto a Kiilkereske- delmi, illetve Kereskedelmi Miniszteriumban 1989-90: privatizalasi kor- manybiztos 1998-2002: kiiliigyminiszter 2002-09 a Martonyi es Kajtar Baker & McKenzie Ugyvedi Iroda vezetoje 2010-tol kiiliigyminiszter nos, ket felnott gyermeke es negy unokaja van hobbi: tortenelem, zene, sport
