Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-04 / 78. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP A kis bírónéhoz nem fognak betörni bírósági ülnökök Akár a tárgyalásvezetőt is leszavazhatják a négy évre választott nem hivatásos bírák Május 22-én lejár a bírósá­gi ülnökök mandátuma. Az Alkotmány 46. paragrafu­sának második bekezdése értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák - ülnökök - is részt vesznek az ítélkezésben. Vas András Mandátumuk négy évre szól, leg­utóbb 2007-ben választották meg őket.- A kaposvári közgyűlés az április 28-i ülésén választja meg az új ülnököket - tájékoztatott Répás Orsolya, a városháza saj­tószóvivője. - A Somogy Megyei Bíróságra tíz, közülük két peda­Bíró és ülnök a tárgyaláson, tisztelik egymás munkáját. Nem mindig értenek egyet, a többségi vélemény dönt A helyi önkormányzatok választják a bírósági ülnököket négy évre gógus, a városira huszonnyolc, akik közül tízen pedagógusok, a munkaügyi bíróságra tíz nem hivatásos bírát választanak.- A bírósági ülnököknek ugyanazok a jogai és kötelessé­gei, mint egy bírónak - magya­rázta Vadócz Attila, a megyei bí­róság szóvivője. - Ez az eljárá­sokra is érvényes, az ítélet meg­hozatala előtt szavazhatnak, egyszerű többség dönt az ítélet­ről. Azaz még az is előfordulhat, hogy leszavazzák a tárgyalás ve­zetőjét. Ebben az esetben termé­szetesen a bíró írhat különvéle­ményt az ügyről. Vadócz Attila tapasztalata sze­rint az ülnököket eleinte még be­folyásolhatják érzelmeik, előfor­dul, adnak a külsőségekre.- Meg kell tanulniuk levetkőz­ni a személyes dolgokat - foly­Az idevonatkozó 1997-es tör­vény szerint az ülnököket a bíróság illetékességi területén lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampol­gárok, a bíróság illetékességi területén működő helyi ön- kormányzatok és a társadal­mi szervezetek - kivéve a pár­tokat - jelölik. A fiatalkorúak büntető ügyeiben eljáró bíró­tatta. - Akadt olyan új ülnök, aki nem tudta tartóztatni magát egy vádlott vallomása közben, s fel­csattant: azt hiszi, ezt a sok ha­zugságot elhisszük? ság pedagógus ülnökeit a bí­róság illetékességi területén működő alapfokú és középfo­kú nevelési-oktatási intézmé­nyek tantestületei jelölik. A munkaügyi bíróság ülnökeit elsősorban a munkavállalók és munkaadók érdekképvise­leti szervei jelölik. Bírósági ülnök az a büntetlen előéletű, harmincadik életévét betöí Czabula Miklósáé nem emlé­kezett rá, hogy előfordult volna ilyen a praxisában. A tabi Gelka egykori vezetője húsz éven át ülnökösködött a siófoki bírósá­tött, de a hetvenet el nem érő magyar állampolgár lehet, akinek választójoga van. Nem lehet tagja pártnak, s nem folytathat politikai tevé­kenységet. A jelöléshez csatol­ni kell azt a jelölést elfogadó nyilatkozatot, amelynek tar­talmaznia kell a jelölt nyilat­kozatát is, volt-e büntetve, van-e választójoga. gon, még a tanácsi időkben jelöl­ték a posztra.- Bár nem volt jogi előképzett­ségem, érdekelt a dolog, így be­levágtam - mesélte a ma már nyugdíjas asszony. - Utóbb úgy érzem, nem is hiányzott a szak­irányú végzettség, ha az ember odafigyelt a tárgyaláson, le tudta szűrni, mi az igazság. Az ítéletet mindig a bíró javasolta, aztán megtárgyaltuk hármasban. Elismerte, előfordult, hogy más véleményen volt, mint a tár­gyalásvezető: ő ártaüannak látta a vádlottat, de ülnöktársa és a bí­ró másként döntött, s olyan is volt, ő bizony elítélte volna az előtte állót.- Húsz év alatt ritkán fordult elő, hogy megsajnáltam volna valakit - emlékezett vissza -, de egy 17 éves fiúra emlékszem: valami kábítószerügy miatt ke­rült a vádlottak padjára, a társai rángatták bele, s már az előze­tesben megerőszakolták. Ezek után került börtönbe... Nála is többet, huszonnyolc évet ült a bíróságon egy - neve elhallgatását kérő - kaposvári pedagógus, aki először nem is akarta vállalni a titulust, ám vé­gül, miután több kollégája is visszamondta a megkeresést, rá­bólintott.- Mindig érdekeltek az embe­ri sorsok, ki, mit, miért csinált - állította. - Tanárként a legtöbb­ször fiatalkorúak ügyében kel­lett döntenem, s kezdetben fur­csa volt, hogy a szakmámból adódóan nagyobb empátiával vi­seltettem irántuk. Többször is más véleményt fo­galmazott meg, mint a bíró, ám ebből nem születtek feloldhatat­lan konfliktusok.- Mindig készültem a tárgya­lásokra - avatott be a szakmai titkokba. - Elkértem a jegyző­könyveket, a rendőrségen tett vallomásokat, jegyzeteltem. Még a Büntetőtörvénykönyvet is la­pozgattam, milyen bűnért mek­kora büntetés jár. Ha egy ügy so­káig húzódott, mindig előszed­tem őket, nehogy valamit elfe­lejtsek. Arra is ügyeltem, hogy lássák rajtam, megadom a tiszte­letet az intézménynek, a munká­nak: úgy voltam vele, a bíróság olyan, mintha templomba men­nék. A ma már nyugdíjas tanárnő elismeri, sokszor megesett a szí­ve a vádlottakon, s kereste a le­hetőséget, hogy kapjanak még egy esélyt az élettől.- A vádlottak szemét, arcát néztem - mesélte -, figyeltem a beszédjüket. Ezek elárulták, tényleg megbánták-e, amit el­követtek. Akkoriban sokkal többször megszólalt egy ülnök a tárgyalásokon, s rengetegen voltak, akikre sikerült hatnom. A mai napig találkozom az ut­cán olyanokkal, akiknek én jár­tam ki enyhébb büntetést, meg­ismernek, köszönnek, s meg­köszönik a segítséget. Akadt olyan köztük, aki csak annyit mondott: Kis bíróné, ne féljen, magához nem fog bemenni senki... Persze komoly bűnözőkkel is összehozta az élet, állt előtte olyan vádlott, akit - hármas egyetértésben - életfogytiglani­ra ítéltek.- Kegyetlen gyilkos volt - mondta a nyugdíjas tanár -, s látszott rajta, egyáltalán nem bántja, amit elkövetett Ha ismét ott állna előttem, ma is hasonló­képp döntenék... Helyreállították a síremlékeket marcali zsidótemető 300 ezer forint a nyomozás segítésére Rendőri felügyelet alatt a kicsik Barcson Kaposvári alkotások a pesti galériában A kaposvári Sinka József alkotá­sait is kiállították a budapesti Kertész 29 Galériában. A negye­dik Kép a falon kiállításon nyolc­van festményt láthat a közönség, Sinka József, az absztrakt exp­resszionista irányzat képviselő­jeként mutatkozott be olaj és ak- varell képeivel.- Alkotásaimban az emberi ér­zések, hangulatok, kifejezések foglalkoztatnak. Ezt szeretném megmutatni a művészetkedvelő közönségnek - mondta Sinka Jó­zsef, akit a Kertész 29 Galéria további tárlatokra is invitált. A tavaszi tárlat április 8-ig te­kinthető meg a VII. kerületben a Kertész utca 29. alatt található galériában. A kép falon weboldal egyébként az alkotó festőművészek, valamint a fes­tészethez szorosan kapcsolódó szegmensek érdekében jött lét­re, afféle közösségi portál kifeje­zetten alkotóknak, művészet­kedvelőknek. ■ Meiszterics E. Sinka József: Remény (Folytatás az 1. oldalról) A vandalizmus felfedezésének másnapján a három 14-15 éves fiú a rendőröknek vallott arról: hirtelen ötlettől vezérelve, virtus­ból döntötték le a sírköveket. Az ügyben rongálás miatt indított el­járást a Marcali Rendőrkapitány­ság. Szabó Mártától, a megyei rendőr-főkapitányság kommuni­kációs vezetőjétől megtudtuk: ketten a bírósági tárgyaláson megváltoztatták a vallomásukat. A kaposvári ügyészség a nyomo­zás folytatását kérte. Suchman Ta­más, a MAZSIHISZ közgyűlés­ének tagjaként bejelentette: 300 ezer forintot ajánl fel a Marcali Rendőrkapitányságnak a nyomo­zás segítésére. Több mint két hónapja történt a Honvéd utcai zsidótemetőben a vandál rongálás. Mintegy 80 ho­mokkő és márvány síremléket döntöttek le, csaknem másfél mü- lió forintos kárt okoztak. A kegye­letsértő vandalizmus országos fi­gyelmet kapott, és sorra érkeztek a támogató felajánlások a helyre- állításhoz. Köztük a Tankó-Wal- ter és Társa Kegyeleti Kft. azt vál­lalta, hogy ingyen rendbe teszi a síremlékeket - ahogyan Tamás Pétertől, a MAZSIHISZ Vidéki Te­metőrendezési Csoport vezetőjé­től korábban megtudtuk. A ceglédberceli székhelyű cég egyik tulajdonosa Tankó Zoltán elmondta: csak az idő enyhülésé­re vártak, hogy megkezdhessék a munkákat. A hét végén neki is láttak, s azokat a síremlékeket is rendbetették, amelyeket az idő kezdett ki, s nem a rongálásban sérültek meg. Varga János kőfara­gó azt részletezte: a két, illetve há­rom részből is álló síremlékeket csapolásos módszerrel és ragasz­tással illesztették össze, erősítet­ték meg. Azon sírköveket pedig, melyeket alap nélkül csak a föld­be állítottak, azokat vízszintbe hozták és körbedöngölték. Such­man Tamás, a marcali zsidókö­zösség tagjaként is hozzátette: az utómunkálatokra további két­százezer forintot biztosítanak. A marcali zsidószármazásúakkal együtt tették a felajánlást, hogy a helyreállítás után az összes sírkö­vet még lemossák, megújítják. ■ Vigmond Erika A szabályokat betartva körülte­kintően haladtak át a zebrán, a kicsik lépteit egyenruhások vi­gyázták, miközben Barcs utcá­it járták. A lakócsai óvodából húszán rendőri kísérettel játszva ta­nulták meg a biztonságos köz­lekedést. Az intézmény óvónői a közlekedésre irányították a gyerekek figyelmét, akik fog­lalkozásokon vettek részt a határmenti kisvárosban. Lát­hatták ahogy a rendőrség munkatársai irányították a forgalmat, de rendőrautóba is ültek, megszólaltatták a sziré­nát is. A kicsik a munkaeszkö­zökkel a kezükben, s a túlmé­retezett sapkában igazán jól mutattak. Még mesét is néztek a közlekedésről, a gyerekek oktatóanyagot, társasjátékot, kártyát is kaptak.- A barcsi program elérte másik célját is, hiszen lehető­séget adott a legfiatalabb kor­osztálynak arra is, hogy barát­kozzon a rend őreivel - mond­ta Erdélyi Kálmánné óvónő. Hogy a félelem helyett bennük pozitív kép alakuljon ki róluk. A közlekedésről szóló nap része volt az utazás is. Az ap­róságok Barcsról vonattal jöt­tek Darányig, ahová menet­rend szerint érkezett az autó- buszjárat. Jegyet váltottak, s hazáig gyakorolták az illem- szabályokat. ■ Gamos A. Ha nagy leszek... A lakócsai ovisok gyorsan megbarátkoztak a rendőrökkel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom