Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-29 / 99. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 29., PÉNTEK 5 MEGYEI KÖRKÉP Háromezer kilométer a találkozásig végső nyugalom Hetven év után találta meg elesett apja sírját az orosz asszony a kaposvári temetőben (Folytatás az 1. oldalról)- Tizenegyre várhatóan ideérnek- mondta meglehetősen idegesen Gokieli Szvetlána, a kaposvári orosz hagyományőrzők vezetője a keleti temető bejáratánál. - Kilenckor Indultak Pestről, az orosz követség első titkárának autójával jönnek, azaz ide kell érniük időben. Ha nem is pontosan, de a diplomata rendszámú kocsi végül tényleg begurult a temetőbe, volánjánál Vlagyimir Szemigyetkó- val. A kocsiban azonban nem ült rajta kívül senki.- Virágot vesznek a bejáratnál- magyarázta az első titkár, s csakhamar tényleg feltűnt a kaposvári oroszok gyűrűjében a két látogató. Nyina Koüerenko már a hősi emlékmű láttán elsírta magát, nehezen lehetett megnyugtatni, pedig az igazi megpróbáltatás még csak ezután várt rá: alig ötven méternyi séta után ott állhatott édesapja sírjánál. Illetve térdelhetett, ugyanis amint meglátta a cirill betűs feliratot, sírva rogyott a kőre. Sztyepan Vasziljevics Anto- novszkij lánya hathónapos volt, amikor apját másodszor is a frontra szólították: először 1939- ben a finnek elleni téli háborúban kellett fegyvert fognia, hogy aztán 1941-ben ismét behívják. Civilben rendőrként szolgált az NKVD-nél - a belügyi népbiztosságnál, azaz az államrendőrségín A fi A K rW A h fkwriRtt? H í . f>tH***** .»- faraiwxcji u i “ n H- ívm*i*i r. c.- m c ■ omm'Ám, ív* Nikuuh f( n ovwiac c ?i Tf, occ«w a f. Nu-jffc#* d,c. Nyina Kotlerenko (jobbról a második) Oroszországból, az arhangelszki régióból utazott Kaposvárra hetven esztendeje elesett apja sírjához nél -, s a Vörös Hadseregben is elhárítási feladatokat kapott. A 3. Ukrán Front katonájaként keveredett Magyarországra, egészen pontosan Somogyba, ahol a Mar- git-vonalért - a visszavonuló német hadsereg egyik utolsó magyarországi védvonaláért - folyt elkeseredett és véres küzdelem. A Balatontól a Dráváig öt-hét kilométer mélységben kiépített, aknamezőkkel tarkított rendszert csak négy hónapnyi harc után, 1945. áprilisában tudta áttörni a szovjet, a legvéresebb harcok Nagybajom és Kiskorpád térségében dúltak, több mint harmincháromezer katona vesztette életét. Köztük március 9-én Antonovszkij közlegény - a sírfelirat szerint február 17-én, ám az érintettek egybehangzó állítása szerint vélhetően az áttemetés során történhetett valami félreértés -, aki Kaposmérő mellett kapott fejlövést...- Harmincegy levelet küldött a családnak - szólalt meg hosz- szas hallgatás után Nyina Ro- gozina, a velszki rendőrmúzeum igazgatója, Kotlerenko asz- szony kísérője. A két nő több mint háromezer kilométert utazott ezért a pillanatért: Velszk Moszkvától jó ezer kilométerre északra, az arhangelszki régió huszonhatezres kisvárosa, innen indult útnak a két Nyina, hogy felkeressék Antonovszkij közkatona sírját.- Itt van a papád - simogatta meg a térdelő-síró asszony fejét Gokieli Szvetlána, aki a kaposvári oroszok többségéhez hasonlóan szintén könnyeit nyel- desi. Aztán hátralépett, hiszen Kotlerenko asszony imádkozni kezdett, majd ujjaival megsimogatta a sírfeliratot, hogy aztán újabb csókokat leheljen rá. Nehezen tért magához, többször is megpróbált elszakadni a sírtól, de mindig vissza-visszatérdelt. Aztán előkerültek a mécsesek és a gyertyák, és egy kis zacskó, melybe némi föld kerül a sírkő mellől, örökké emlékeztetve az apára.- Merthogy eddig csak a levelei emlékeztettek rá - állt fel végül Nyina Kotlerenko, aki elsőként minden érintettnek megköszönte, hogy vigyázzák és ápolják apja sírját. Harminchárom éves volt - tette hozzá -, én pedig még fél éves sem, amikor örökre elment otthonról. Hetven éve vártam-reméltem ezt a pillanatot, ma végre átélhettem. A születésnapomon... ■ Vas András ■ A nagypolitika beleszőlt-e az Ön életébe? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: S0NUNE.hu A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük.
