Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-28 / 98. szám
2011. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG & KÖZÉLET Utolsókból lesznek elsők választás A kisebb gazdáknak kedvez az új agrárkamarai törvény Az agrárkamarában nemcsak a mezőgazdasági termelőknek, hanem az élelmiszer-feldolgozóknak és a -kereskedőknek is tagsági kötelezettségük lenne MB SEB Nem kaptam vissza a pénzemet túlfizetés Olvasónk közműszolgáltatóját felfüggesztették. A szolgáltatónál jelentős összegű túlfizetése van, de ezt még nem kapta vissza. Kérhet-e az összeggel együtt késedelmi pótlékot? Olvasónknak a túlfizetés összege teljes mértékben visszajár. Ennek van egy határideje, amelyet a törvény rögzít. Általában 30 vagy 60 napról van szó, a pontos dátumot érdemes megkérdezni a Magyar Energia Hivataltól. Az eh.gov.hu honlapon minden megtalálható. Van olyan link, amely azokat az adatokat tartalmazza, hogy az adott kérdéssel hová lehet fordulni, és létezik ún. elektronikus panaszfogadás (e-panasz- fogadás). Mindamellett jelen probléma tipikusan polgári jellegű. Köttetett egy polgári szerződés a szolgáltató és az ügyfél között, amelynek az egyik fél bizonyos téren nem tesz eleget (pénzvisszafizetés). Mindamellett az úr tájékozódjon, mielőtt a volt szolgáltató felé lépne, hogy mik a jogai. Ha ugyanis még a visszafizetési határidőn belül van a cég, akkor nem jár kártérítés, vagy - ahogy levélírónk nevezi - „késedelmi pótlék.” Ez utóbbi egyébként reális követelés, ha a késés túlmegy a törvényben előírt határon. Ami jár, az jár. Ha az a fél, aki tartozik a másiknak, jogsértően sokáig „ül” a pénzen, akkor megkárosítja az illetőt, hiszen utóbbi ezen idő alatt nem használhatta a pénzét. Ezért késedelmes visszafizetés esetén az összeget plusz a mindenkori napi jegybanki alapkamatot követelheti az ügyfél. A fizetési felszólítás megfogalmazásához azonban kérje szakember (akár egy jogász) tanácsát. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A jövőre létrejövő új agrárkamara tisztségviselőinek megválasztásában kevés eséllyel indulnának a rendszert tagdíjaikkal lényegében fenntartó nagyobb gazdálkodó szervezetek. A kicsik nagyobb eséllyel juttathatnak képviselőket az elnökségbe, fizetniük ugyanakkor nem kell. Braunmüller Lajos Nemcsak a tagdíjfizetés tekintetében, hanem a kamarai elnökségi tagok választásánál is hátrányos helyzetbe kerülhetnek a nagyobb, agráriumhoz, élelmiszeriparhoz vagy -kereskedelemhez köthető cégek az új agrárkamarai törvénytervezet szövege szerint A Vidékfejlesztési Minisztérium múlt héten bocsátotta társadalmi vitára az 1999- ben megszüntetett kötelező agrárkamarai tagságot visszaállító törvényt, amely egyelőre csak a tárca elképzeléseit tükrözi, és nem tekinthető a kormány hivatalos álláspontjának. A szöveg az országgyűlési választások listás voksolásához nagyon hasonló rendszerben képzeli el az elnökségi tagok megválasztását. Függetlenül árbevételétől és tagdíjának mértékétől egy tagot egy szavazat illet meg, amelyet megyei listára adhat le. A listaállításhoz egy megyében legalább 300 választásra jogosult tagnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges, és a jelölő szervezet listája nem kap mandátumot, ha nem szerez ötszázaléknyi szavazatot. A többségi elv ilyen érvényesülése révén a területi és az országos elnökségekben döntően a tagdíjat nem fizető kisebb gazdálkodók képviselői kapnának helyet. így a tagdíjfizető nagyobb cégek lényegében kiszorulnának az általuk fenntartott kamara döntéshozatali mechanizmusából. A kilencvenes években kötelező - és meglehetősen népszerűtlen - agrárkamarai tagságra nem sokban hasonlítana a jövő januártól esedékes rendszerre - állítják a szöveg kidolgozói. A szervezetben nemcsak a mező- gazdasági termelőknek, hanem az élelmiszer-feldolgozóknak, sőt, a kereskedőknek tagsági kötelezettségük van. A kereskedelmi egységek például ilyen módon kettős tagsággal rendelkeznének az agrár- és a kereskedelmi kamarában. Az érintett cégek árbevételük arányában fizetnének a két kamarának. További változás, hogy a kilencvenes években tapasztaltnál alacsonyabb mértékű tagdíjat kellene fizetni, azt is csak a nagyobb árbevételű gazdálkodó szervezeteknek, ráadásul a jövőben köztestületként működő Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Kamara több szolgáltatást nyújtana. A kamara az ágazatot képviseli a jogszabályok megalkotásakor, külföldi befektetők számára tájékoztatókat tart, és aktívan közreműködik Magyarország uniós álláspontjának kialakításában. A szervezet a jövőben minősítő rendszert dolgoz ki a tagok besorolására, ám nem világos, hogy ennek lenne-e bármilyen komolyabb következménye a gazdálkodó szervezetekre nézve - például az állami támogatások, adókedvezmények esetében. Jelentős változásokat hozhat a jövőben az, hogy a kamara fogja kidolgozni a tisztességes piaci magatartás szabályait és az etikailag követendő normákat is. A jellemzően a kisebb gazdálkodók által delegált területi és országos elnökségi tagok így köny- nyen megszavazhatnak a kereskedők és a nagyobb gazdák számára kedvezőtlen szabályrendszereket. Igaz, nem világos, mi történik akkor, ha egy gazdálkodó szervezet az etikai szabály- rendszert magára nézve nem tartja kötelezőnek. A törvény szövege szerint a kamara ebben az esetben kizárhatja a tagot a térítésmentes szolgáltatások köréből, és határozatban figyelmeztetheti. A tervezetben foglaltak szerint azonban a kizárással mint a tagokkal szemben alkalmazható szankcióval az agrárkamara nem élhet. Nincs egyetértés a magyar alapkamatról kamatcsökkentést is elképzelhetőnek tart a Capital Economics londoni pénzügyi-befektetési elemző és tanácsadó csoport, jóllehet úgy látják: a magyar gazdaságban a fordulat ellenére még „törékeny” a fellendülés, a fogyasztói szektor állapota pedig „meglehetősen gyászos”. Mások (JP Morgan, Morgan Stanley) éppenséggel kamatemelésre számítanak a monetáris részéről az inflációs nyomás miatt. Több lett a munkanélküli A KSH FRISS ADATAI Szerint a foglalkoztatottak száma decembertől februárig 0,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de a munkanélküliek száma is 1,7 százalékkal ugrott meg. Ezzel a munkanélküliségi ráta 11,6 százalék lett. A nettó átlagbérek 4,4 százalékkal haladták meg az előző évi szintet, míg az árak 4,2 százalékos növekedést mutattak. Szükséges a bizalom hosszabb távra is helyreállt a hazánkkal szembeni bizalom a rövid távú gazdasági intézkedéseknek köszönhetően - jelentette ki a közrádió reggeli műsorában Járai Zsig- mond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke. A piac most azt várja, hogy a kormányzat hosszú távra is kiszámítható pályára állítsa a magyar gazdaságot. Járai: Bőven van még tennivaló Köztartozásként behajtható lesz a tagdíj a 2012. január elsejétől működő Magyar Vidékfejlesztési, Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Kamara az adók mintájára köztartozásként behajtható tagdíjat szed - igaz, csak a nagyobb árbevételű tagoktól A tagság évi bruttó 100 millió forint árbevétel alatt ingyenes, e felett sávos összegű díjat kell fizetni 100 és 300 millió forint között az árbevétel 1 ezreléke, háromszázmillió és egymillión1 között 1,5, egymilliárdos árbevétel felett pedig 2 ezrelék. Az új kamara így a tagdíjakból 3-4 milliárd forintos bevételre tehetne szert évente, emellett a szolgáltatásokból befolyt pénzből és a költségvetési kiegészítésből működne a jelenleginél nagyobb feladatkörrel Ezentúl büntetik a fedél nélkülieket közgyűlés Átneveznek több fővárosi közterületet, így a Moszkva teret is A halálbrigád két vádlottja elfogultsággal vádaskodik Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetheti Budapest azokat, akik szabálysértést elkövetve a közterületet életvitelszerűen lakhatásra használják (fedélnélküliek), illetve ingóságaikat közterületen tárolják. Az erről szóló előterjesztést tegnap fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Még a szavazás előtt civilek és hajléktalanok demonstráltak Tarlós István főpolgármester javaslata ellen, egy órára megzavarva voksolást. Közterület-használati hozzájárulást kér a jövőben Budapest a szórólapozóktól és az utcai zenészektől is. Huszonhat közterület kap új nevet. A Moszkva tér Széli Kálmán tér lesz, a Lágymányosi hidat Rákóczi hídnak nevezik át, közterületet neveznek el Illyés Gyuláról, Wass Albertról, Görgey Artúrról, Sinkovits Imréről és Mansfeld Péterről is. Az MSZP-frakció nem vett részt az erről szóló szavazáson, az LMP nemmel voksolt. Megvizsgálják, bevezethető-e az úgynevezett dugódíj, a vigalmi adó, a tűzoltási járulék és ingatlan-értéknövekedési adó, illetve ezek mellett területfejlesztési alapot is létrehoznának. 3 Döntött a közgyűlés: Budapest I megpályázza 2017-es - nem | olimpiai sportágakat felvonulta- | tó - világjátékok rendezését, Gö- § döllővel társrendezésben. ■ Büntetik, ha valaki életvitelszerűen lakhatásra használja a közterületet Újabb kizárási indítványt terjesztettek elő a romák elleni hat halálos áldozattal járó támadás- sorozat perében az öttagú bírói tanács elnöke, Miszori László ellen a Pest Megyei Bíróságon szerdán. Az első- és másodrendű vádlott és testvére tett panaszt „elfogultság” címén. Szerintük a bíró egy korábbi tárgyalás szünetében azzal fordult a negyedrendű vádlotthoz (ő terhelő vallomásokat tett társaira), hogy „el fog süllyedni”, ha nem lesz aktívabb a perben. A bíró közölte, az indítványokat felterjeszti a megyei bíróság kollégiumvezetőjéhez, ám leszögezte azt is: nem érzi magát elfogultnak. A bíróság tegnap tanúkat hallgatott meg. Az egyik azt mondta, visszahúzódó, szerény, segítőkész embereknek ismerte meg a vádlottakat. Korábban meg azt mondta, szélsőséges nézeteket vallanak. Egy újabb tanú, a vádlottak közeli ismerőse közölte: a vádlottak a nemzeti radikális táborhoz tartoztak. Megemlítette, a harmadrendű vádlott hátán egy, a magyarok bejövetelét ábrázoló tetoválás látható. Elmondása szerint gyakran politizáltak a nemzeti rockkoncerteken, vagy a labdarúgó mérkőzéseket követő sörözések alkalmával. Ilyenkor kiderült, a cigányokkal kapcsolatos hivatalos politikával nem értettek egyet. ■
