Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-26 / 96. szám

6 2011. ÁPRILIS 26., KEDD GAZDASÁG A felhasználók után kémkedik a mobiloperációs rendszer Stagnálnak a hazai eladások kiskereskedelem Az új adórendszer sem lendített a forgalmon Legnépszerűbb a meleg- és a hideg­étkezési utalvány Alig néhány nappal azután, hogy az Apple okostelefonjáról kide­rült, rögzíti és el is küldi egy köz­ponti adatbázisba az adott készü­lék földrajzi koordinátáit, újabb mobiloperációs rendszerről tud­ható, hogy „kémkedik” a felhasz­náló után. Samy Kamkar infor­matikai biztonsági elemző és egy­kori hacker a Wall Street lournal- nek elmondta, hasonló tapaszta­latokat szerzett egy androidos operációs rendszerrel ellátott HTC okostelefonnal kapcsolatban is. A készülék néhány percen­ként regisztrálta a tartózkodási helyét, és az adatokat egy órán belül többször is elküldte az ope­rációs rendszert fejlesztő Google- nak, a közelben lévő vezeték nél­küli wiflhálózatok beazonosítha­tó adataival együtt. Az amerikai napilap független szakértője, Ashkan Soltanit megerősítette Kamkar állításait. A Google egy­előre elzárkózott a nyilatkozattól. Ugyanezt támasztotta alá a brit The Guardiannek Magnus Eriksson svéd programozó is. Is­meretei szerint az androidos mobilok a beazonosítható wifik listáját folyamatosan frissítik, te­hát a központi adatbázis mindig a telefon által megközelített 200 legutolsó vezeték nélküli hálózat­ról szerez tudomást, nem így az Apple-nél, ahol az iPhone-ok az adatokat egy évig tárolják. Az Apple készülékei által gyűjtött adatok viszont nem titkosítottak, és könnyen kiszivároghatnak a felhasználótól, amikor az szinkro­nizálja a mobileszközt a számító­géppel. Az Apple mobilos adat- gyűjtési gyakorlatáról egy ameri­kai kongresszusi képviselő inté­zett kérdéseket a céghez, válasz azonban még nem érkezett. A felhasználók tartózkodási helyének a feltérképezését a kül­földi mobilszolgáltatók már többféle helyfüggő szolgáltatás­ra is felhasználják, ez már most évi többmilliárd dolláros üzletet jelent. ■ Okostelefon-piac* Symblan (Nokia) 46,9 37,6 AadroM _______3,9 22,7 Bt ackberry (RÍM) 19,9 16,0 iOS (Apple) __14,4 15,7 Wi ndows* »_______8,7 4,2 • OPERÁCIÓS RENDSZER SZERINT] RÉSZESEDÉS, SZÁZA­LÉK. ** WINDOWS MOBILE ÉS WINDOWS PHONE 7 EGYÜTT. FORRÁS: GARTNER Még mindig a mélypont közelében van a hazai kiskereskedelem, az ár­emelkedés érezteti hatá­sát, az adóátalakítás vi­szont nem. Benke Dávid Februárban az egy évvel koráb­bit mindössze 0,2 százalékkal haladta meg a hazai üzletek for­galma - derült ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal számaiból. Szin­te hajszálra pontosan ugyanek­kora volt a januári adat is, ám lé­nyeges különbség, hogy akkor még nem volt hatással a keres­letre az egykulcsos személyi jö­vedelemadó. Bár egyhavi adat­ból még nem lehet messzemenő következtetést levonni, de úgy tűnik, azoknak lett inkább iga­zuk, akik szerint a magasabb ke­resetű rétegeknél keletkező többletjövedelmet alig költik el, helyette a megtakarításokat nö­velik. Összecseng viszont a konjunktúrafelmérésekkel a feb­ruári statisztika, a lakosság lé­nyegesen pesszimistábbá vált, mint tavaly volt, ennek hátteré­ben a rossz munkaerő-piaci helyzet húzódik meg. A legutóbbi előrejelzések sze­rint a második fél évben kaphat lökést a kereslet, augusztusra várható ugyanis, hogy a magán­nyugdíjpénztári hozamokat kéz­hez kapják az állami rendszerbe visszatérő tagok. Még nincs pon­tos szám az összegről, de nagyjá­ból 300 milliárd forintról van szó. Összehasonlításként: a teljes feb­ruári kiskereskedelmi forgalom 512 milliárdos volt. Az egyszeri jövedelem teljes elköltése sem valószínű azonban, de arra elég lehet, hogy érezhető növekedést produkáljon az év végére. A vásárlásokat a magas árak is visszafogják, ezt jól mutatja, hogy a leginkább dráguló üzem­anyagok forgalma még a tavalyi zuhanást követően is tovább csökken. Az élelmiszereknél is stagnált a kereslet, néhány szeg­mensben pedig kimondottan nagy visszaesés volt. Meglepő például az iparcikkeknél megfi­gyelt 13 százalékos forgalom- csökkenés, eközben a tavaly is jól fogyó illatszereknél tovább bővül a piac. Az európai statisz­tikai rendszerben a kiskereske­delembe nem számító gépjármű­A kiskereskedelemben az élelmiszereknél is stagnált a kereslet, augusztustól kaphat lökést a fogyasztás és járműalkatrész-üzletek eladá­sai februárban stagnáltak, 2011 első két hónapjában 3,3 száza­lékkal maradtak el az előző év azonos időszakáétól, noha tavaly óriási volt a zuhanás. Magyarország kiskereskedel­mi szektora nagyjából felzárkó­zott az európai átlaghoz, míg 2010-ben - főleg az áfaemelés utóhatásaként - a sereghajtók között erepelt. Az Eurostat gyorsbecslése szerint a hónap során a kiskereskedelmi eladá­sok az Európai Unióban átlago­san 0,9, az eurózóna országai­ban pedig 0,1 százalékkal emel­kedtek az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb növeke­dést (12,6 százalékosat) Lengyel- országban, a legnagyobb vissza­esést (5,6) Spanyolországban mértek, de nem minden tagál­lam közölt még adatot. Megállt a bizalom romlása áprilisra az előző hónapok esése után valamelyest visszakorrigált a GK1 konjunktúraindexe - kö­zölte a kutatóintézet Az Euró­pai Unió támogatásával készí­tettmutató -10,7 pontról -9,1- re emelkedett, a válság óta a csúcsot ez év februárban érte el a mutató. Leginkább az ipa­ri bizalmi index nőtt, folytatva az immár két éve tartó emelke­dő trendet, és idei csúcsára ju­tott. A szektor kapacitáski­használása 80 százalék fölé kúszott, a rendelésállomány újabb rekordot döntött. a FOGtALKOZTATÁsi szándék ágazatonként eltérő: az ipar­ban stagnált, az építőiparban javult, a kereskedelemben és a szolgáltató szférában romlott, s nőtt a fogyasztók munkanél­küliségtől való félelme is. Az áremelési szándék jellemzően mérsékeltebb lett, a fogyasztók inflációs várakozása azonban erősödött - derült ki a felmé­résből A magyar gazdaság ki­látásainak megítélése a már­ciusi zuhanás után a legtöbb ágazatban és a lakosság köré ben is kissé javult, az építő­iparban azonban számottevő en tovább romlott A gki fogyasztói bizalmi in­dex értéke öt hónapos folyama­tos csökkenés, ezen belül a márciusi zuhanás után április­ban minimálisan, a statiszti­kai hibahatáron belül emelke­dett A lakosság a saját pénz­ügyi helyzetének következő egy évét kedvezőtlenebbnek, várha­tó megtakarítási képességét vi­szont kedvezőbbnek látta, mint egy hónappal ezelőtt A meg kérdezettek a nagy értékű tar­tós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit javulónak, a következő egy évben viszont romlónak érezték. Az idén 2010-hez képest 10 szá­zalékkal csökkent az átlagos cafeteriakeret összege, átlag 276 842 forint lett - ismerteti a humánügyviteli szolgáltató, a Nexon Kft. legfrissebb felmérésé­ben. A csökkenés oka szakértők szerint a koncentráltabb költség- erőforrás-gazdálkodás. Az öt leg­népszerűbb cafeteriaelem: az ét­kezési utalvány, az üdülési csekk, az egészségpénztár, a helyi bérlet, valamint a nyugdíjpénztár, ezek együtt a keret 87,8 százalékát te­szik ki. A népszerű elemek mel­lett szól a minimális adminisztrá­ciós igény, és az, hogy a felhasz­nálás a napi életvitelhez köthető. A novemberi jogszabály-módo­sítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megma­radtak, és egységesen 16 százalé­kos adóterhet viselnek. Tavaly a kedvezményes adóval terhelt jut­tatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hi­degétkeztetési, az ajándék- és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt. A novemberi változások után továbbra is adómentesen elszá­molható a vissza nem térítendő ■ Legnépszerűbbek: étke­zési és üdülési utalvány, egészség- és nyugdíj­pénztár, helyi bérlet. lakáscélú támogatás, a védőol­tás, illetve évi 50 ezer forintig a sportrendezvényre szóló belépő­jegy vagy bérlet költsége. Ennek ellenére ezeket az elemeket igen csekély mértékben veszik igény­be. Az étkezési utalvány válasz­tási arányát tovább növelte - 31,7 százalékra -, hogy meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni. A magas adó­kulcsok miatt a kultúra- és az ajándékutalvány választása gya­korlatilag eltűnt. A nyugdíjpénztári befizetések aránya évről évre 3 százalékkal csökken, de még így is az ötödik legnépszerűbb elemnek számít. Az elemzés szerint, ha a felhasz­nálást a cafeteria költségkeret nem korlátozná, hosszú távon az önkéntes pénztári befizetések lennének azok a kompenzációs eszközök, amelyek javítanának a munkavállalói kör egészségi állapotán, illetve a nyugdíjba vo­nuláskor az állami nyugdíj ki­egészítéseként igényelhető nyug­díjjáradék összegén. ■ Minden tizedik bringás biztosított közlekedés 3500 kerékpáros szenvedett balesetet, felerészben saját hibájából Több mint kilencvenezer lakás van veszélyben A biciklisek alig tíz százaléka köt felelősségbiztosítást magára és a járművére, miközben ma kétszer annyian kerekeznek a hétköznapi forgalomban, mint négy évvel ezelőtt - hívja fel a fi­gyelmet a CLB Független Bizto­sítási Alkusz Kft. közleménye. A biciklisek számának robba­násszerű növekedését szerin­tük a hazai biztosítók nem túl nagy ütemben követték, egyelő­re szerény a kerékpárosokra szabott komplex kínálat. Ezzel szemben példáül Svájcban és Liechtensteinben fillérekért árulják a kerekezők számára ki­dolgozott átfogó biztosítási cso­magot, és - teszik hozzá - sú­lyosan megbüntetik azt, akinek a biciklijén nincs fenn az akár a sarki közértben is kapható igazoló matrica. A közlemény által idézett rendőrségi statisztika szerint ta­valy több mint 16 ezer személyi sérüléssel járó közlekedési bal­esetvolt, ebből 3500 esetben volt érintett kerékpáros is, és ezek felét maguk a biciklisek okozták. Az ittasan balesetet szenvedett kerékpározók aránya 2010-ben 26,7 százalék volt, ami növekvő tendenciát mutat, ugyanis ez a mutató 2009-ben még 20,5 szá­zalékot, 2006-ban pedig mind­össze 16,7 százalékot tett ki. A közutakon tavaly összesen 92, | idén pedig már 19 kerékpáros I vesztette életét. ■ Jelenleg szerény a biztosítók kínálata a növekvő számú kerékpárosoknak Két év alatt több mint ötszörösé­re nőtt a 90 napon túl késede­lemben lévő jelzáloghitel-állo­mány - derül ki a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) pénzügyi stabi­litási jelentéséből. 2008. decem­ber végén ez az állomány „még csak” 97,8 milliárd forint volt, míg 2010. december végén ösz- szegük 541,6 milliárdra ugrott a hitelintézetek által nyújtott köl­csönök esetében. A hitelintézeteken kívüli egyéb pénzügyi közvetítőknél (pénz­ügyi vállalkozásoknál, takarék- szövetkezeteknél) nyilvántartott, 90 napon túl késedelemben lévő bruttó jelzáloghitel-állomány is tetemesen nőtt: 2008. december végén 49,4 milliárd forint, míg 2010. december végén 119 milli­árd forint volt az összegük. Azon ingatlanok száma, ame­lyeket 90 napot meghaladó kése­delemben levő jelzáloghitel ter­hel, 2010 végén meghaladta a 90 ezret. Ezeknek nagyobb része, mintegy 67 ezer lakás a bank- rendszer által nyújtott hitelek mögött állt, a maradék a pénz­ügyi vállalkozások, illetve ki­sebb részben takarékszövetke­zetek hiteleihez köthető. 2010 eleje óta az árverezési és kilakoltatási moratóriumok mi­att gyakorlatilag nincs lehetőség ezeknek az ingatlanoknak a piaci értékesítésére, ezért az el­adásra váró lakások száma foko­zatosan halmozódik. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom