Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HlRLAP - 2011. ÁPRILIS L, PÉNTEK Kallódik a beteg a rendszerben semmelweis-terv A marcali kórház jó esélyekkel őrzi meg a helyét az ellátásban Antal Gabriella: a marcali intézménynek nincs félnivalója Projektzáró napot tartottak a vízről a szakképző iskola diákjai A Marcali Szakképző Iskolában a vízhez kapcsolódó projektzáró napot tartottak. A diákok a témakörben a tanultakról, látottakról és tapasztalatokról prezentációkat készítettek. Majd Bodrogi Csaba igazgató megnyitotta azt a kiállítást a diákoknak a víz jelentőségéről készült rajzaiból. Családok éve a katolikus újságban Megjelent a Marcali Katolikus Újság legújabb száma. A központi téma a családok éve, amit a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2011-re hirdetett meg. A lapszámban nagycsaládosok is bemutatkoznak és vallanak a házasságról, a gyermek- vállalás szépségeiről, nehézségeiről, valamint a hit erejéről. Új-zélandi ályázaton nyert amu Violetta Az új-zélandi Wellingtoni Magyar Hírmondó pályázatot írt ki Falun jártam címmel, amire a világ minden részéből várta a gyerekek munkáit. A marcali Samu Violetta, a Mikszáth Kálmán utcai általános iskola diákja első helyezést ért el a pályázaton. Díjnyertes rajzát oklevéllel és egy maori medállal jutalmazták. Falun jártam. Samu Violetta rajzát maori medállal jutalmazták Antal Gabriella, a marcali kórház főigazgatója szerint 2011 az életben maradás éve. A betegellátáson több pénzt nem lehet megtakarítani. Vigmond Erika- Úgy fogalmazott, hogy feszes lesz az idei év.- Egyfajta minisztériumi kényszerítést érzékelünk olyan intézkedések kidolgozására a saját szintünkön, ami az adósságnövekedést visszafogja. Ezt célozta meg magyarországi szinten az a 27 milliárd forint, amit tavaly decemberben osztottak szét az intézmények között. Ebben nem voltunk túlságosan szerencsések, mert a várólistákkal bíró nagy kórházak osztályainak kedvezett. A mi kórházunkra ötven százalékban a krónikus ellátás jellemző, így 67 millió forintot kaptunk. A duplájára számítottunk.- Ezt a pénz sem adták csak úgy.- Olyan kötelezettséggel járt, hogy 60 napon belül el kellett készíteni a konszolidációs tervet. A lényege: hogyan tovább?- És hogyan?- Számba vettük, milyen további spórolásra van lehetőség. Kevésre. Összesen 27 millió forint megtakarításra számíthatunk, ha minden úgy megy, ahogy terveztük. Például azt a gyógyszer-megtakarítást, amit I tavaly elértünk, nem lehet még § egyszer az idén érvényesíteni, | hasznot kihozni belőle. A meg- 1 lévő adósságunkat nem tudjuk teljesen megszüntetni. Ugyanolyan szorosan kell mindenre figyelni, mint tavaly.- Tavaly mi volt a meghatározó?- A költözködés. A külső telephelyekről a kórház épületébe hoztuk a szakorvosi rendeléseket és intézményen belül is voltak osztályátszervezések. Az, hogy például a tüdőgondozó egykori épületét nem kell már fűteni, takarítani, jelentős megtakarítást hozott. Az utolsó rendelő átköltöztetése is megtörtént: a kórház területén az igazgatóság épületébe került a foglalkozás-egészségügyi rendelő. Bár nem ment zökkenőmentesen, mostanra nagyjából helyre állt a rend. A beteg-elégedettségi felmérésünkből is ez derül ki.- Nem minden telephely üresedett meg.- Maradtak a kórháztól független rendelések. Azonban számukra mi szolgáltatjuk például a fűtést, karbantartást, ami többletkiadást jelent. Képviselő-testületi egyeztetéssel kell a kérdést megoldani, mert a kórháznak nagyon minimális az a pénze, amit olyan feladatra költhet, ami nem tartozik feltétlenül a hatáskörébe.- Azt mondta, jó évet zártak.- Az eredményesség növekedését nem az okozta, hogy több volt a bevételünk, hanem a kiadás volt kevesebb. Az eredményéves szinten 127 millió forint, ami a teljes bevétel hét százaléka, tehát gyakorlatilag ilyen arányú megtakarítást értünk el.- Dolgozói létszámcsökkentésre sor kerülhet? Nyílt levélben válaszolt TÖBB MARCALI FÓRUMON ÍS bíráló hozzászólásokat kapott a kórház, elsősorban a hosszának tűnő várakozási idő, valamint az orvoshiány miatt Antal Gabriella ezeket nem hagyta szó nélkül, nyílt levélben fogalmazta meg válaszát. - Nekem nagyon fontosak ezek az információk is, egyetlen panaszt sem hagyunk vizsgálat nélkül - szögezte le a főigazgató.- ÉVENTE 7810 BETEGET enge dünk gyógyult, javult állapotában haza. Az átlagos ápolási idő az aktív osztályokon 4,5 nap, ami kifejezetten jó eredmény, azaz nem jellemzőek a szövődmények. Évente csak 223 beteget küldünk magasabb szintű intézményekbe. A számunkra megszabott teljesítménylimitet rendszeresen túllépjük, több beteg jön a kórházba, mint amennyiért a biztosító fizet. ELEGENDŐ ORVOSUNK VAN. Az orvosok többsége ma már közreműködő, vállalkozó. így többet tudnak dolgozni és jobban el tudják számolni költségeiket. Ezzel lehet többek között biztosítani, hogy idejöjjenek. Ez az alkalmazás a kórház számára is kedvezőbb, mert csak azért a feladatért kell fizetni, amit tényleg el is végeznek. A múlt évben a kórházból három orvos távozott, egyikük külföldre ment, másikuk nyugdíjas lett, egy főorvos elhunyt De négy főállású és két részmunkaidős orvos érkezett.- Talán öt-hat dolgozóval lehetne a 400 fős létszámkeretet csökkenteni, de inkább a működési költségeken faragunk. Például átálltunk a teljesítményen alapuló fűtésre, amire eddig átalánydíjat fizettünk. Vezetni kell a hőmérsékletnaplót, s mikor túlfűtés van, akkor jelezzük a szolgáltatónak, hogy vegye le a fűtést Több ilyen apró dolog van, amin el lehet csúszni a százezertől, akár a millió forintig.- Nagy kérdés, hogy szakmailag mi lesz a kórház sorsa?- A kormány elindította a Semmelweis-tervet. Azt gondolják nemzetközi példák alapján, hogy az egy-másfélmilliós lakosságszám közötti területen hatékonyabban lehet szervezni az ellátást. Ezen a területen jelölik ki, hogy hol, müyen csúcsellátásokat biztosítanak. Azaz, nem kell minden megyei, vagy városi kórházban ugyanazt a csúcstechnológiát, magas szakmai tudást igénylő drága, illetve ritka ellátásokat szervezni, mert ezek eleve csak veszteséggel működhetnének. A Semmelweis-terv azt mondja ki, hogy az alapszintű ellátásokat a városi kórházakban kell hagyni. Azt gondolom ilyen szempontból a mi kórházunknak nincsenek rossz esélyei.- Megfelelő szakmai palettával rendelkeznek?- Rendelkezünk a négy alapszakmával: ilyen a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet, a gyerekgyógyászat. S kapcsolódva az intenzív ellátás. Úgy is mondhatnám: megvan helyben az egyes szintű ellátás.- Vannak azonban kialakult betegutak.- Jó példa erre Somogy megyének a Zalához közel eső része, ahonnan évek óta átjárnak a nagykanizsai kórházba. Az országban több ilyen terület van, ahol a betegek szokásaikkal nem tartották be a közigazgatási határokat, hanem abba a kórházba mentek, ami közelebb volt. A Semmelweis terv számol ezzel, s a már eddig kialakult betegutakra támaszkodva hozná létre, a már említett nagy térségi egészségügyi központokat. A betegeknek lehet, hogy többet kell utazni, de legalább tudják, melyik speciális ellátásért hova kell menni. Ugyanis a kormány szerint most kallódnak a betegek az ellátórendszeren belül. A legnagyobb problémát egyébként a magasan kvalifikált szakemberek javadalmazása jelenti. Már az látszik, hogy nemcsak az orvosok, hanem a szakdolgozók közül is egyre többen vállalják, hogy elmennek a nagyvilágba szerencsét próbálni. Az ágazat is látja, hogy fontos az erőforrás fejlesztése, és pénzt kell befektetni abba, hogy az egészségügyi dolgozókat maradásra bírják. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Lengyelországban járt a marcali delegáció A magyar-lengyel barátság napja alkalmából a Marcali kistérség delegációja is Lengyelországba utazott. A két ország államfőinek részvételével zajló, az 1956-os eseményeket középpontba helyező ünnepségsorozaton a marcali delegáció is magyar-lengyel emlékműveket, emléktáblákat koszorúzott. A Nagy- Lengyelország vajdaság és Kro- toszyn járás más programokat is szervezett a delegációnak: városnézést, üzemlátogatást, múzeumok és történelmi emlékhelyek bemutatását. Sütő László, a Marcali Többcélú Kistérségi Társulás elnöke elmondta: a kroto- szyniekkel tárgyaltak az általános, illetve középiskolai diákcserékről, a kulturális együttműködésről, illetve a sportos kapcsolatról is a kézilabda utánpótlásnevelés terén. Krotoszynben és Poznanban is egy-egy sikeres koncertet adott a küldöttséggel utazó marcali Calypso Kórus, a Calympa Énekegyüttes, Krish- top Pavel és a három tenor. Az ünnepi rendezvénysorozat részeként Witold Celi-chowski emlékplakettet kapott Sütő László marcali, Galácz György balatonmáriafürdői és Lombár Gábor balatonfenyvesei polgár- mester. A kitüntetést a Nagy- Lengyelországi vajdaság hírnevének külföldön való terjesztéséért vették át. ■ Vigmond E. Védekezés 3 galambok ellen Galambriasztó tüskéket szereltek a marcali önkormányzat épületére. A városközpontban egyre nagyobb problémát okoznak a galambok. Ezért döntött az önkormányzat a tüskék kihelyezése mellett. A rozsdamentes acél tüskék megakadályozzák, hogy a párkányokra leszálljanak a galambok, azonban nem sértik meg őket. A védekezési módszer összesen harmincezer forintba került A város közösségéért gondolkodtak, cselekedtek Virágcsokor és ünnepi dallamok. Átadták Marcaliban a város díjait. Sütő László polgár- mester arról beszélt: mindig vannak olyan marcaliak, akik munkájukban kicsit többet, jobbat alkottak, a város közösségéért gondolkodnak és cselekednek. Marcalit szebbé, élhetőbbé és gazdagabbá teszik. Sikereiket és eredményeiket ez a közösség ismeri el. Alkotói díjban részesült kulturális és hitéleti tevékenységéért a Fény Gyermekei Katolikus Ifjúsági Zenekar. Ságvári Róbert vezetésével az amatőr együttesben, a gitár mellett megszólal a hegedű, fuvola, furulya, dob és más ritmushangszerek. Fellépéseiket Istennek ajánlott szolgálatnak tekintik. Marcali Városért kitüntetéssel ismerték el Babina Elemérné 46 éves képviselői munkáját, aki a horvátkúti városrészt is képviselve dolgozott az emberekért. Szintén ezt a díjat vette át Fuisz János és Fuisz Jánosné. A pedagógus házaspár a város közéletében, oktatási és sportéletében vállalt tevékenységével érdemelte ki az elismerést. Marcali Városért emlékérmet kapott még szakmai és közéletben kifejtett munkájáért a Hársfa Patika, amit Hanyecz Imréné és Zergényiné György Márta gyógyszerészek alapítottak. ■ Vigmond Erika
