Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 16. szám
2011. ÁPRILIS 17., VASARNAP SZTORI 5 mm Tovább bukdácsol az oktatási program iskola Nem sok barátot szerez pedagóguskörökben az új közoktatási törvény tervezete Az új közoktatási törvény főbb tervei ■ a tankötelezettség 16 éves korig tartana, hétévesen kötelező iskolába menni ■ az érettségi vizsgatárgyak száma öt lenne ■ hároméves kortól kötelező lenne az óvoda ■ bizottságok döntenének arról, kinek kell „fejlesztőbe” mennie i oktatnának pénzügyi alapismereteket, egészséges életmódot és KRESZ-t is i kötelező lesz ötven óra karitatív munka az érettségihez A felsőoktatási koncepció megbukott, a közoktatás esetében több ponton komoly vita folyik a Matol- csy-minisztérium és az oktatási tárca között. Döntenie Orbán Viktornak kell majd. Kun J. Viktória Miközben a felsősoktatási terveket újra kell írnia Hoffmann Rózsának, úgy tűnik, pénzügyi problémák miatt a közoktatásról (általános és középiskola) is ádáz csata dúl a kormányon belül. A korábbi, nyugvópontra egyébként sok kérdésben nem jutó Hoffmann Rózsa-Pokorni Zoltán vitát Matolcsy György minisztériumával kell az oktatásért felelős államtitkárnak megvívnia: a Nemzetgazdasági Minisztériumban számos ponton felülírták a számos szakmai szervezet, szak- szervezet mellett a kormánypárti oktatáspolitikusok által is bírált törvény-előkészítési folyamatot. Az oktatáspolitikusok rendre csepegtettek információkat, a tankötelezettség 16 évesre „korrigálásáról”, a háromévesen kötelező óvodáztatásról, a KRESZ és a pénzügyi ismeretek megjelenéséről a tantervekben, de az átfogó koncepcióról csak annyit tudtunk, hogy az még a nyáron a Ház elé kerül. Ahogy Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke fogalmaz: még a Kennedy elleni merénylet nyomozási jegyzőkönyveit sem őrizték ennyire titkosan, mint ahogy a közoktatási koncepciót őrzik. „Mi is küldtünk javaslatokat, személyesen is sokadmagunkkal elmondhattuk a véleményünket, de tényleges közös munka nem folyt. A tervezet nem került a kezünkbe, így csak a kiszivárgott hírekre tudunk reagálni” - summázott az elnök, aki egyelőre csak egy-két hírt tud kommentálni és leszögezni azt: lehet bármilyen jó is egy közoktatási koncepció, ha nem kerül több pénz a rendszerbe, az oktatás jottányit sem tud javulni. A szakszervezet például kimondottan örül, hogy hároméves kortól teszik kötelezővé az óvodát, az iskolai kudarcok egyik alapja ugyanis az, ha a gyerekek kimaradnak a korai fejlesztésből. Gond azonban, hogy arról már nem szólnak a tervek, hogy lesz-e, s ha igen, honnan ehhez plusz negyvenezer óvodai férőhely vagy háromezer ma még hiányzó óvo- pedagógus. A szakember szerint az viszont már alapjaiban hibás elképzelés, hogy legkésőbb hétéves korban kötelező legyen a beiskoláztatás, ezzel ugyanis gyerekek jelentős csoportja, akik mondjuk megfelelő óvo- pedagógiai fejlesztéssel felkészíthető lenne az iskolára, a kényszer miatt nem maradhat az óvodában, ahol a személyi, tárgyi feltételek biztosítottak a szükséges fejlesztéshez, ehelyett beerőszakolják az iskolaéretlen gyerekeket az iskolapadba. ÚJ felsőoktatási koncepció készül, és így várhatóan csak szeptemberben kerül az Ország gyűlés elé az új felsőoktatási törvény. A miniszterelnök új koncepció kidolgozását kérte az oktatási államtitkártól. A kormányfő többek között a hatástanulmányokat és háttérszá„Az elképzelés az első perctől szegregál, a kis létszámú fejlesztő osztályokkal, ahová kerülnek, a gyerekeket megbélyegzi, ahelyett, hogy valós segítséget kapnának”- mondja a szakember, aki szerint az pedig már valóban a komédia kategóriája, ahogy az elmúlt hónapokban az iskolai tankötelezettség különböző számaival dobálódznak a kormányon belül. „Hol 17,15 vagy most 16 év a tervezett tankötelezettségi korhatár, közben arról nem is beszél senki, hogy a módosítással komoly felelősség és kötelezettség alól bújik ki maga az állam is, nem véletlenül került épp a megszorításokat tartalmazó Széli Kálmán Tervbe”-- mondja a szakszervezeti vezető. Szerinte ugyan most talán jól hangzik, hogy a tamításokat hiányolta. Sajtóértesülések szerint Orbán Viktor két órán át tanulmányozta a koncepciót, majd az volt a véleménye, hogy az ötlethalmaz nem egységes rendszer. ORBÁN ÁLLÍTÓLAG SZÓVÓ tette azt is, hogy az oktatási államtitkár merev plafont szabott a nulni nem akaró, kezelhetetlen, motiválatlan diákoktól megszabadul az oktatás, ezzel azonban nincs elintézve semmi: később ugyanis ezeknek a diákoknak esélyük sincs, hogy megkapaszkodjanak a munkaerőpiacon. A pedagógusszakma alapelve azonban az, hogy egyetlen olyan gyerek se hagyja el az iskolát, akinek nincs szakvizsgája vagy érettségije. A szakszervezeti vezető szerint azt sem tudni, mit is jelent valójában az, hogy a pedagógusok bérét az állam fizeti majd, hogy megszüntetik a fizetéseken belüli különbségeket, hogy hogyan működik majd, hogy a Rózsadombon dolgozó pedagógus ugyanannyit visz majd haza, mint aki egy eldugott zsákfaluköltségtérítéses képzésben, így akik emiatt kiszorulnának a hazai felsőoktatásból, külföldre mennének és onnan már nem térnének vissza. Hoffmann Rózsának az új koncepció elkészítésére két hét áll rendelkezésére. Az oktatási tárcánál válságülést tartottak. bán tanít. Az azonban biztos: ha a pedagógusi bérek fedezete, az ehhez adott normatíva elkerülne a településekről, azzal az önkormányzatokat nagyon komoly veszteség érné. De hasonló kifogásokat fogalmazott a napokban Fábry Béla, a Magyar Pedagógiai Társaság alel- nöke is, aki úgy vélte: a magyar közoktatás nagy gondja már most is az erős szelekció, amely során a gyerekeket már az óvodás kortól szociokulturális helyzetük alapján elkülöníti a rendszer. Ám probléma az is, hogy a hazai közoktatás egy múlt századi, tudásalapú oktatási mechanizmus alapján működik, amelyet a most tervezett közoktatási törvény nemhogy megváltoztatna, hanem még erősít is. Ezt erősítette meg Loránd Ferenc, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, aki szerint ma az, hogy egy gyermek hová született és így milyen iskolába jár, gyakorlatilag eldönti a jövőjét. Sem a vidéki iskolák, sem a pedagógusok többsége nincs arra felkészülve, hogy városi intézményekkel versenybe szálljon - fogalmazott. Ezeket a kérdéseket azonban nem is lehet egy törvénnyel megoldani - tette hozzá. Drasztikus óraszámemelés jöhet AZ EGYIK MATOLCSY-FÉLE elképzelés szerint az eddig ígértekkel ellentétben nemhogy csökkenne a pedagógusok óraszáma (ha már a fizetésük nem nő), hanem még emelnék is. Ebben Hoffman- nék súlyos politikai kockázatot látnak, nem is alaptalanul, hiszen a mostani 22 óráról ők 21-re ígérték le csökkenteni a heti óraszámot. Ehhez képest most a drasztikus növelésnek enyhén szólva nem fognak örülni a tanárok. A 170 ezres pe dagógustársadalom a kormánytól óraszámcsökkentést vár. Az NGM-terv 28 óra megtartására kötelezné a pe dagógusokat. Másutt is meg hazudtolná az eddigi hoff- manni ígéreteket a Nemzet- gazdasági Minisztérium. Az államtitkár mindennapos testnevelést szorgalmaz, de az NGM szerint az ehhez szükséges óraszám-növeke dés „szembefut a megtakarítási elvárással”. Felsőoktatás: vissza a startvonalra Hétköznapi apró-cseprő: kell-e lifttel járni a harmadikra? RAOOS ^ VIRÁG KELL-E NEKÜNK LIFT? Mert ha igen, akkor ő megszavazza, mondta szomszédasszonyom. Mi meg mondtuk, persze, hogy kell, és szavazzon csak a lakógyűlésen a nevünkben is. az eddigiekből tehát kiderült, hogy a ház, ahol lakunk, lift nélküli; csak az nem derült ki, hogy háromemeletes. Az ilyenben nem szokott lift lenni. Szerintem nem véletlenül. a lakógyűlés rendben lezajlott - a döntés megszületett: tatarozás lesz, de lift nem. Utóbbival ugyanis a társasház végképp kiköltekezne, sőt kölcsönt kellene felvennünk, márpedig itt vannak az elöregedett gázvezetékek meg miegymás, amikkel bármikor történhet valami, és akkor honnan vesszük a pénzt az újakra? Jogos. őszintén szólva kicsit megkönnyebbültem. A liftügyre ugyanis csak férjem miatt bólintottam rá, aki kertes családi házban nőtt fel, és tart tőle, baj lesz belőle öregkorunkban, ha gyalog kell majd naponta felkapaszkodnunk a harmadik emeletre. De a valóság kicsit más, mint azt az ember gondolná. Én ugyanis lépten-nyomon azt látom, hogy a liftes házakban lakó öregek sokkal rozogábbak, mint a lift nélküliekben élők. Előbbieknek nem kell erőteljesebb testmozgást végezniük azért, hogy lemenjenek a piacra, az orvoshoz vagy a gyógyszertárba, esetleg elslattyogjar nak a nyugdíjasklubba vagy valamelyik barátjukhoz, barátnőjükhöz. Csiszegnek-csoszog- nak, éppen hogy csak emelgetik a lábukat. Bezzeg, akiknek lift nélkül kell élniük! Bal oldali szomszédom, T. bácsi jóval túl a nyolcvanon is úgy húz el mellettem, ha összetalálkozunk, mint a csík. Mindig mondja, neki az intézkedés, jövés-menés a szenvedélye, nem telik el nap, hogy ne menne el ide-oda. Kétszer-háromszor is. a jobbra lakó M. is nyugdíjas már - mozgáskorlátozott létére frissen kopog fól-le a lépcsőn. Odébb pedig jó sokáig egy T. bácsihoz hasonlatosan nyolcvanas öreg házaspár lakott - azoknak sem volt bajuk a három emelettel. Mint ahogy Zs. néninek sincsen. férjem a liftvita alkalmával arról akart meggyőzni engem, azért kell eladnunk a lakásunkat és tanyára költöznünk, mert öregkorunkban nem fogjuk már bírni a lépcsőzést. Na, erre én azt mondom, ha már olyan rozzant leszek, hogy nem tudok feljönni ide, akkor egy földszintes házból sem fogom kidugni az orromat. Abban az állapotban nekem bizony már élni sem lesz kedvem. hetvenhét éves nevelőapám a negyediken él, szintén lift nélküli házban. Hogy nehéz-e neki? Meg se kottyan - válaszolja -, edzésben tartja a lépcsőzés. A kardiológusa egyébként azt mondta, ha rajta és a kollégáin múlna, egyetlen lift sem állna meg a negyedik emelet előtt. Mert akik lejjebb laknak, kapaszkodjanak csak fel szépen három emeletet. A saját egészségük érdekében. Szédületes tempó Medvegyev az új világrendet fotózza. A helyszín Kína, Hainan szigete, annak legmodernebb gyorsvasútja, amelyet az orosz államfő baráti látogatáson próbált ki. Mindjárt azt is nyilatkozta, hogy a „multipoláris" világrendé a jövő, ahol jóban kell lenniük a régi és a feljövő világhatalmaknak. Csak nehogy az újak elhúzzanak mellette: a hainani vonat 231 km/órával száguldott vele. i A i I
