Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-14 / 87. szám

6 2011. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Pick: az export lehet a kiút húspiac Célba veszik Ázsiát - Ráharapnak az édes, oregánós, bazsalikomos virslire Nehéz évre számít Kovács László, a Pick Szeged Zrt. vezérigazgatója. A húster­mékek hazai piacának 30 százalékát magáénak tudó cég az export növelé­sével próbálja ellensú­lyozni a prognosztizált bevételcsökkenést. Gyükeri Mercédesz- Húsvét előtt vagyunk. Hogyan alakul a piacuk?- Az új termékeinkből mint­egy 700 tonnát szándékozunk ér­tékesíteni, és úgy látjuk, figye­lembe véve az időarányos teljesí­tést, megvan a remény arra, hogy ez sikerül. A fő célunk az volt, hogy az olcsó, gyenge minőségű termékek piacából kiszálljunk.- De kereskedelmi márkás termékeket gyártanak. Ez nem ellentmondás?- A kapacitásaink kihaszná­lásához, ezáltal a költségeink csökkentéséhez gyártunk ilyen termékeket, de ezeknél is ügye­lünk a minőségre, egy adott ár­szint alatt inkább nem vállaljuk fel a gyártást. A kereskedelmi márkás termékek nagyon hasz­nosak abból a szempontból, hogy kiegyensúlyozott forgalmat teremtenek, így az üzemek le­terheltségét kontrollálni tudjuk.- Mekkora az arányuk?- A Pick és a kereskedelmi, ol­csóbb márkák fele-fele arányban vannak.- Az alapanyagárak, beleértve a húst és a takarmányt is, csú­csokat döntenek. Mire számí­tanak ezen a téren?- A Bonafarm csoporton belül saját sertésből igyekszünk bizto­sítani az alapanyag-mennyisé­get. Évről évre nő az állomány nagysága: a tavalyi 270-280 ez­res szám ebben az évben 300 ezer fölé mehet, és a célunk az, hogy három éven belül elérje az 500 ezret. Tény azonban, Ma­gyarországon csökken az állo­mány: éves szinten 3,5-4 millió sertést vágnak le, nagyjából 1,5 millió hiányzik a hazai készít­ménygyártáshoz, ezért szüksé­ges az importalapanyag. Az, hogy országos szinten hogyan alakul a sertéslétszám, részben a forint-euró árfolyamtól, rész­ben attól is függ, az áremelke­dés mennyiben realizálható a késztermékeknél. Hiába indo­kolt az emelés, ha a vásárló nem ad 1800-2000 forintot egy kiló sertéskarajért.- Éves összehasonlításban mennyire növekedtek a költsé­geik?- Az összköltségek 15-20 szá­zalékkal nőttek.- Ehhez képest mekkora ár­emelést tudnak elérni?- Tíz százalék körüli értéket szeretnénk kiharcolni.- Vagyis a bevételük tavalyi, 10-12 százalékos csökkenése után kódolt egy újabb 10 szá­zalékos szűkülés, és a hazai keresletcsökkenés tovább rontja a helyzetet. A Pick be­vallottan az export erősítésé­vel próbálja kivédeni a ki­esést. Lehetséges ez?- Tavaly az árbevételünk 26-27 százaléka, 17 milliárd forint szár­mazott külföldi eladásainkból, ezt az arányt most 30 százalékra sze­retnénk emelni. Új piacok jöhet­nek szóba, elsősorban Ázsiában.- Magyar ízekkel próbálkoz­nak Ázsiában?- Európában megállja a helyét a magyar ízvilág, különösen a szalámiknál konzekvensen nem változtatunk a receptúrán. Ázsiá­ban viszont más ízesítésű termé­kekkel kell próbálkozunk. Ott az európai szemmel szokatlan virs­li kategória sikeres: az édes ízek hódítanak, és különböző - ba­zsalikomos, oregánós - ízesítés­sel készülnek a termékek.- Közhely, a vásárló egészen addig büszke a termék erede­tére, amíg nem jut el a polcig. Lát ebben elmozdulást?- Sajnos nem nagyon, jelen­leg jellemzően árorientált a vég­ső fogyasztói döntés.- A magyar termék címke mennyire segíthet ezen?- Azt gondolom, nagyon ke­vés termékre kerülhet ez rá. Másrészt ezekből nem lehet nagy tömeget előállítani. Nem lá­tom igazán, üzletileg mit hozhat egy ilyen címke. Objektív ellen­őrzés nélkül ez pár éven belül lecsenghet. A következetes kont­rolihoz viszont olyan dokumen­Kovács: Ha tovább csúszik a szegedi beruházás, az elköltözés sem kizárt 142 éves cég az 1869-ben alapított Pick ma a legnagyobb húsipari cég Magyarországon. A Pick, a Délhús, a Ringa és a Herz márkatermékek gyártója, amelynek az ország négy pontján vannak termelőüze­mei, a Csányi Sándor érde­keltségébe tartozó Bonafarm csoport tagja. A Pick Szeged Zrt. a tavalyi évben a belföldi forgalomban 10-12 százalé­kos csökkenést szenvedett el, így az évet összességében 58 milliárd forintos bevétellel zárta. táció kell, hogy azok a kis üze­mek, amelyek ebből profitálhat­nának, nem fogják bírni.- Megéri egyáltalán újabb ter­mékeket, ízeket bevezetni?- Ha bevezetünk öt terméket, és abból kettő megmarad a pia­con, már jók vagyunk. A magyar fogyasztó valamilyen okból ra­gaszkodik a fűszerekhez, de köz­ben igényli a könnyedséget, az újszerűséget is. Ott tudjuk meg­fogni a fogyasztót, ha megtalál­juk az egyensúlyt a konzervatív ízvilág és az újszerű csomagolás kialakítása között.- Mennyire aratott sikert a Herz márkájú termékek újraindítása?- A Herz termékcsalád beve­zetésekor a szakmának nagyon tetszettek a mediterrán ízesítésű szalámik, a vásárlóknak mégis idegenek voltak. Folyamatosan próbáljuk megtalálni a célcso­portnak fontos könnyedséget. Próbálkozunk zsírszegény szá­razárukkal is, ezek nem hagyo­mányos szalámik.- Az idén 1,2 milliárd forintot szán a cégcsoport fejlesztések­re, de nincs szó legfontosabb fejlesztésükről, egy 30 mil­liárd forintos beruházással tervezett új üzemről. Erről a tulajdonos, Csányi Sándor már 2009-ben említést tett, mégsem indult még meg az építése. Ezzel mi a helyzet?- Az erre szánt, állami tulaj­donban lévő telek vételére, majd nekünk történő eladására 2009- ben a szegedi önkormányzat ígé­retet tett, ám ez a választások miatt nem valósult meg, a vá­lasztásokat követően pedig a kormányzat elutasította az ön- kormányzat kérését. Felvettük a kapcsolatot a város vezetőivel - a szocialista polgármesterrel és a Fidesz-többségű képviselő-tes­tülettel is. Ha egy határidőn be­lül nincs megoldás, dönteni kell a beruházás sorsáról.- Mennyi ez a határidő?- Egy-két éven belül kellene valamilyen megoldásra jutni.- Ha nem történik meg, elköl­tözne a cég Szegedről?- Nem zárom ki ezt, de ennek az eldöntése tulajdonosi kompe­tencia. Felértékelődik a kutatás-fejlesztés és az innováció otp Felmérés a kockázati tőkéről - Igen aktívak Közép-Magyarország, Dél-Alföld és Észak-Alföld vállalkozói „A vártnál nagyobb érdeklődés kíséri a Magyar Innovációs Szö­vetség és a Világgazdaság szak- mai támogatásával megvalósuló, Iránytű - Magyarország vállala­ti innovációs térképe című prog­ramot: az április 15-én záruló fel­mérés keretében 479 kitöltött kérdőívet küldtek vissza, ame­lyek közül 418 értékelhető” - mondta Bánfi Tamás, a Budapes­ti Corvinus Egyetem (BCE) tan­székvezető egyetemi tanára. Az OTP csoport két vállalkozása, az OTP Hungaro Projekt Kft. és a PortfoLion Kockázati Tőkealap­kezelő Zrt. közös, a hazai kuta­tás-fejlesztés és innováció (k+f+i) helyzetéről és kilátásai­ról szóló kutatásában a régiók közül a legaktívabbak Közép- Magyarország, Dél-Alföld és Észak-Alföld vállalkozói voltak. A felméréssel hazánkban elő­ször alakulhat ki átfogó kép a kockázati tőke helyzetéről. Magyarországon is felértékelődik az innováció - a BCE professzora szerint ez a felmérés leg­főbb üzenete. Ugyan­akkor az is látszik, hogy a vállal­kozások meghagynák a tudomá­nyos munkát a kutatóhelyek­nek, ám türelmetlenül várják az eredményeket, és szívesen, mi­előbb bekapcsolódnának ezek piaci hasznosításába, ha segítsé­get kapnak hozzá. A kezdeményezők célja az volt, hogy a felmérés eredmé­nyeként átfogó képet nyújtsa­nak a magyarországi vállalko­zások innovációs, kutatás-fej­lesztési adottságairól, terveiről, finanszírozási és tá­mogatáspolitikai igényeiről. A szak­mai „közvélemény­kutatás” részletes eredményeit a ter­vek szerint május 10-én a Világ- gazdasággal közös szakmai kon­ferencián ismertetik. Ezen a ta­nácskozáson mutatják be az or­szág ezek alapján elkészülő in­novációs térképét is. Azokat a 2008 előtt alapított vállalkozásokat keresték meg, ahol az alkalmazotti létszám 20- 250 fő, az árbevétel pedig 150 millió és 12,5 milliárd forint kö­zött van. A megkérdezetteknek 26 kérdésre kellett válaszolniuk a magyarországi innováció hely­zetével, az e téren felmerülő problémákkal és lehetőségekkel kapcsolatban. A program elindí­tói lényegében azt várták, hogy a megkérdezettek elmondják ja­vaslataikat, téziseiket a jogsza­bályi, fejlesztési és támogatáspo­litikai környezettel kapcsolat­ban, s a válaszokból következte­tések vonjanak le az ösztönzési, támogatási és pályázati rendsze­rek forrásallokációjára, annak ütemezésére, és az igényekhez illeszkedő finanszírozási termé­kek kialakítására. A program apropóját az adta, hogy az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) a 2011-13-as időszak­ban k+f+i-re minden eddiginél nagyobb vissza nem térítendő forrást biztosít a hazai kis- és középvállalkozások fejleszté­seihez. A kezdeményezés ez­zel összefüggésben arra is le­hetőséget teremtett, hogy a ha­zai kkv-k körében egyértelmű­vé váljon az innováció, és így a saját - akár jelenleg is vég­zett - kutatási, termékfejlesz­tési tevékenységüket be tudják illeszteni az új pályázati kiírá­sok rendszerébe. Legyen szó hitelről, kockázati tőkéről vagy pályázati pénzről, az op­timális konstrukció és feltéte­lek kialakítása közös érdeke a vállalkozóknak és finanszíro­zóknak. ■ Pályázható innovációs kiírások (ÚJ SZÉCHENYI-TERV) Innovációs eredmények hasznosításának támogatása mikro-, kis- és középvállalkozásoknál ____________________________28,0 Vá llalatok komplex technológiai innovációjának támogatása*_____________39,0 * ERRE AKKREDITÁLT KLASZTER TAGVÁLLALATOK IS PÁLYÁZHATNAK FORRÁS: WWW.UISZECHENYITERV.GOV.HU ■ Az ÚSZT min­den eddiginél több forrást biztosít. A BUX index 2011. április 13-án 24 200 [Nyitóérték: [Záróérték: 23 845 23 886 Z,1W| ........... ' I 24 0001 ájk A­23 23800 ...... 23 700 Előző napi j Változás: 0,58% j 23 600 zá™éjJ®k: 15.30,a ItewVork-frb n SÍM 23W tőzsde nyitása f\ pont/ 09 00 1100 13 00 15 00 16 3° / FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.04.13. Részvény ttoké KiTtj Vteásj%) Millió Ft v Econet 58 3,57 175 FHB 1035 2,37 17 Synergon 480 2,12 ' 4 MTelekom 608 2,01 917 ANY 755 1,88 0 Egis 19195 1,88 113 ORC 2 485 1,84 3 VESZTESEK___________"irrAS:I*t M» «* Utolsó ár (8) WÓzés(%) MÓR Pannergy 906 -0,65____23 Ho t 24 505* -0,38 2 975 Rlchter 36955 -0,12 1944 A BUX index az elmúlt napokban 24800 24 600 24 454 24 433 24 400 ^-^»37S 24 200 724337 \ 24 000 / \ 23 800 J V 23600 3 23 593 23 747 23 400, _________________________ po nt. 04.05 04.06 04.07 04.08 04.11 04.12 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forini/tonna, 04.14.) HMMBH Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus_______49400 MA LMI BÚZA 2011. május 69 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. május__________64 500 TA KARMÁNYKUKORICA 2011. május__________58000____ OL AJNAPRAFORGÓ 2011. május_________120 000 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. április 13-án 1€ 1$ 1CHF t i t 267,07 Ft 184.24 Ft 205,40 +0,81 Ft -0,16 Ft +1,06 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 04.13.). Budapest Bank 258,64 274,64 CIBBank 255,77 277,09 Citibank__________255,66 276,96 Ewte Bank 259,00 273,92 FHB Bank_________258,87 274,33 K&H Bank 259,33 274,27 MKBBank ~ 260,10 273,44 OTP Bank_________259,64 272,96 Ralffelsen Bank 260,96 272,70

Next

/
Oldalképek
Tartalom