Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-13 / 86. szám
Kiknek állt érdekében? terror Tizenkét halott a minszki metrórobbantásban A fehérorosz elnök, Alekszandr Lukasenko a terrorcselekmény helyszínén. Eddig egyetlen terrorszervezet sem vállalta magára a robbantást Alkotmányozás után jöhet a Balsai-jelentés orbán VIKTOR az alkotmá- nyozás lezárultával tekinti át Balsai István (Fidesz) miniszterelnöki megbízott szakértői csoportjának a 2006. őszi események vizsgálatával kapcsolatos jelentését. „Balsai István 150 oldalas jelentése már a kormányfőnél van” - mondta Szijjártó Péter szóvivő. MSZP: újabb botrány a költségtérítésben a szocialisták szerint „újabb taggal, Hoffman Pál tököli polgármesterrel bővült a Fidesz-KDNP költségtérítési botránybrigádja”. Hoffman 1,1 millió forint közpénzt vett fel törvénytelenül. A honatya elmondta: téves értelmezés miatt vett fel jogtalanul költségtérítést, a hibát észlelve az összeget egy hónapja visszafizette. Hajszálnyira vagyunk az ENSZ BT-tagságtól? „remélem, folytatják majd a munkát a tagállamok körében, hogy az ősszel elegendő szavazatuk legyen az ENSZ közgyűlésében ahhoz, hogy Magyarország 2012-13-ban ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja legyen” - jelentette ki Bán Ki Mun. Az ENSZ főtitkára vasárnap az uniós magyar elnökséggel folytatandó eszmecserére érkezik Budapestre. Bán Ki Mun Budapestre jön Tizenkettőre nőtt a minszki robbantás halálos áldozatainak száma. A fehérorosz hatóságok több embert már le is tartóztattak az ügyben. Vég Márton Terrorcselekménynek minősítette a fehérorosz ügyészség a minszki metróban a hétfő esti csúcsidőben történt robbantást, és bűnvádi eljárást indított az ügyben. A hatóságok bejelentették: 12-re nőtt a robbantás halálos áldozatainak száma, és több mint 200 ember megsebesült, 22 sebesültnek rendkívül súlyos az állapota. Az országban eddig gyakorlatilag ismeretlenek voltak a terrormerényletek. „Nagy valószínűséggel távirányítású pokolgép robbant fel” - közölte Anato- lij Kuljasov fehérorosz belügyminiszter. A legfiatalabb áldozat egy 21 éves, a legidősebb pedig egy 57 esztendős férfi volt. Magyarok nincsenek közöttük. A detonáció 5-7 kilogramm trotil robbanóerejének felelt meg. A házilag készített pokolgépben betonvas darabkák és másfél centiméter átmérőjű fémgolyók voltak. A robbanószerkezetet a metrócsamok egyik padja alatt helyezték el a tettesek, akik minél több ember megölésére törekedtek. Éppen abban a pillanatban robbant a bomba, amikor kitárultak a metróajtók. Lángra kapott az állomás aíszes plafonja, így az áldozatok égési sérüléseket is szenvedtek. A robbanás hatósugarában mintegy háromszáz ember tartózkodott, sokan sokkot kaptak. Minszki bejelentés szerint több embert már őrizetbe is vettek. Az ügyészség azt azonban már nem közölte, hogy pontosan mennyi embert tartóztattak le, és azt sem, hogy gyanúsítottak-e. Oroszország bűnügyi szakembereket és orvosokat küld Minszkbe, de szükség esetén oroszországi klinikák is fogadnak sebesülteket. A fehérorosz belügyi szerveknél a legmagasabb szintű készültséget rendelték el. Rendőrjárőrök cirkálnak a fővárosban, Minszkben: főként azokon a forgalmasabb, a nagyobb látogatottságé helyszíneken zajlik tüzetes ellenőrzés. A minszki metró vonalain újabb fémdetektorokat helyeztek el. Elemzik az állomásokon készült videofelvételeket, a peronokon rengeteg a rendőr. Eközben két gyanúsított fantomképét is közzétették. Eddig egyetlen terroristaszervezet sem vállalta magára a robbantást, de Fehéroroszországban nincsenek szeparatista etnikai csoportok, vallási ellentétek, sem olyan csoport, amelynek jelen pillanatban érdeke fűződne egy ilyen merénylethez. A helyi biztonsági szervek nem tartják kizártnak, hogy külföldről szervezték meg a merényletet. A fehérorosz ellenzék vezetői a december 19-i elnökválasztások óta börtönben vannak, legfontosabb szerveiket betiltották, így elvileg képtelenek arra, hogy egy ilyen merényletet megszervezzenek. Az országban mély gazdasági válság van, nagy az infláció. Nem kizárt, hogy a merénylet éppen a fehérorosz vezetésnek jó, mert elterelheti a figyelmet az országot sújtó problémákról. Újabb afganisztáni küldetés vár a magyar katonákra lövőre ismét magyar katonák felügyelhetik és irányíthatják majd az afganisztáni Kabul repülőterét, méghozzá egy éven át. „A ka- buli nemzetközi repülőteret fél éven keresztül sikeresen vezette az Afganisztánba vezényelt magyar katonai kontingens, így a NATO illetékes parancsnokságától újabb, ezúttal egy évre szóló felkérést kapott Magyarország” - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter. A honvédség szűkített költségvetése nem jelent akadályt a feladatok ellátásában, a költséghatékonyságot a források ésszerűbb felhasználásával, így a bürokrácia lefaragásával érik el. Az áramot 800 millió forinttal kevesebbért szerzik be, egyes csapatmozgatásoknál két teherautó helyett egyet használnak. Április elsején hozták haza a pápai reptérre azokat a magyar katonákat, akik a kabuli repteret felügyelték és irányították. ■ Hol akart újra lecsapni a halalbrigád? A Nógrád megyei Ipolytarnócon akartak újabb gyilkosságot elkövetni azok a férfiak, akiket a hat halálos áldozattal járó, romák elleni támadássorozat vádjával állítottak bíróság elé - tudta meg az MTI. A bűnbanda tagjait hosz- szas titkosszolgálati megfigyelés után, két nappal a tervezett támadás előtt fogták el. A lefoglalt bizonyítékok között vannak az Ipolytarnócról készült műholdas és egyéb felvételek, megjelölve a romák által lakott településrész kiszemelt házával és a támadás tervezett dátumát is feltüntették. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint a szélsőséges nézeteket valló férfiak más helyszíneken is készültek romák elleni bűncselekményre: Erdőkertes, Kisvárda és Túra volt a tervezett célpont. Az erre vonatkozó adatok, valamint Ipolytarnóc neve nem szerepel a vádiratban. ■ Merényletek metrókban 1995. március: Tokióban ideggázzal 13 embert öltek meg 1995. július: Párizsban algériai iszlamisták robbantottak, 8 ember vesztette életét 2004. február: A moszkvai metrón 40 halálos áldozata volt a robbantásnak 2005. július: A londoni támadásokban 56 ember halt meg 2010. március: Moszkvában öngyilkos merénylők 40 emberrel végeztek Gál György nem emlékszik mindenre hunvald-ügy A lakók érdekében születtek az áron aluli értékesítések? Nem mondták ki a Mai Zrt. felelősségét Meghallgatták a Hunvald-ügyben az elsőrendű vádlottat, Gál Györgyöt a Fővárosi Bíróságon. A különösen nagy kárt okozó csalással vádolt volt SZDSZ-es önkormányzati képviselő, az erzsébetvárosi önkormányzat gazdasági bizottságának korábbi elnöke ártatlannak vallotta magát Amíg az általános önkormányzati ügymenetről volt szó, kimerítő részletességgel válaszolt a bíró kérdéseire. Amikor azonban a konkrét bűn- cselekményekre került sor - Gál összesen 366 millió forint vesztegetési pénzt vett át az SZDSZ irodájában mélyen áron alul eladott önkormányzati ingatlanokért Hunvaldot csütörtökön ‘ hallgatják meg. már csak azt hajtogatta: „Nem, nem tudom, nem emlékszem.” Sőt leszögezte: a lakók érdekében születtek a döntések. Arra a kérdésre sem tudott válaszolni, miszerint volt-e az ingatlanokról, illetve azok eladásáról tudomása. Közölte: hiába írtak ki temérdek pályázatot, senki sem vette meg az ingatlanokat, de még a pincéket sem. Állítólag az 50 millió alatti eladásokról a gazdasági bizottság döntött. Gál szerint nem olvasta el, ő csak aláírta a különböző papírokat. Hunvald György volt szocialista polgármester meghallgatása várhatóan csütörtökön délután lesz. ■ Gál György (középen) szerint hiába írtak ki pályázatokat, nem volt vevő Szükséges volt az ajkai timföldgyár privatizációja, e nélkül nem létezne magyar alumíniumipar a Mai Zrt. 30 százalékos tulajdonosa szerint. Bakonyi Árpád az októberi vörösiszap-katasztrófa okait feltáró parlamenti bizottság előtt cáfolta, hogy mindössze tíz- ■ Bakonyi: millió forintért adták volna el a hajdani nagyvállalatot. Szerinte a vételárhoz hozzá kell számolni a 430 milliós hitelállományt és azt az ötmilliárd forintot is, amelyet környezetvédelmi beruházásokra kellett költeni. „Hozzávetőleg 30 kártérítési per folyik a Mai Zrt. ellen, ezek egyikében sem dőlt még el a jogalap kérdése, az, hogy a Mai fe- lelős-e a tavalyi vörösiszap- katasztrófáért” - mondta Rutt- ner György ügyvéd, a cég jogi képviselője. A perekben egyebek közt a csapadék mennyiségére, a szeizmológiai mozgásokra vonatkozó szakértői véleményeket elemzik. A katasztrófa bekövetkezésének okairól az illetékes hatóságok még nem tudtak hivatalos, megnyugtató vagy objektív álláspontot kialakítani. Tizenkét ok együttes hatása okozhatta a katasztrófa bekövetkezését, ezek egyike sem függ össze konkrétan a zagytározó működtetésével. ■ Szükséges volt a privatizáció.
