Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-12 / 85. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 12.. KEDD Gyógyszertárba, áruházba vitték az evangéliumot Németországban Az ajnározás is percnyi, múlandó kocsi atya A zamárdi betlehem keresztútjától az egyetlen francia barokk orgonáig Fittnes-központban, gyógyszer- tárban, áruházban sikerült az emberek figyelmét megnyerni az evangélium meghallására. Né­metországban tapasztalta ezt Reksán Rezső, a barcsi reformá­tus gyülekezet presbitere, aki So- mogyból egyedül vett részt a lippei egyházmegye nemzetközi találkozóján. Indiától Togóig tíz ország protestánsai töltöttek egy hetet a Detmold melletti Szent Bonifáciusz Ifjúsági Továbbkép­ző Központban.- Különböző nézőpontok talál­koztak, amikor a 16 résztvevő csoportokban feldolgozta a meg­adott témákat - mondta. - Az eu­rópai csoportban a teljesítmény­kényszert és a feszültség-leveze­tést választottuk. Az ázsiaiak és az afrikaiak a szegénység és az egészség tárgykört dolgozták fel. A barcsi presbiter elmondta: Németországban is egyre keve­sebben járnak templomba. A program szervezői ezért úgy gondolták, hogy el kell vinni az evangéliumot az emberek közé. Felkészítettek minket a missziói szolgálatra. Az áhítatokon erő1 södhettünk hitben, a találkozó jó alkalom volt az ismerkedésre, át­élhettük különbözőségünk gaz­dagságát, összegezte Reksán Re­zső, aki egyházkerületi, illetve egyházmegyei segítséggel jutott el az eseményre. ■ Gamos A. KOMMENTÁR Szavak és tettek Jézus Krisztus ne csak dicsértéé- sék, hanem követtessék is! - mondta találóan Jókai Mór. S mennyire illik nagy írónk gondola­ta a ma emberére is. Hiszen sok­szor mi is csak az ajkunkkal tisz­teljük az Urat de a szívünk távol van Tőle, nem cselekedjük akara­tát Mit ér, ha megszokásból já­runk templomba, valódi igény, és szükséglet nélkül? Mit ér, ha pénzt dobunk a perselybe, afféle feltűnési vágyból, emberek tetszé­séért? Kegyességi életünket böjtölés­sel és imádsággal is gyakoroljuk. E böjti időszakban testünk sanyar­gatása helyett őszinte önvizsgála­tot tartva, tisztítsuk meg lelkün­ket, s alázatos lélekkel érezzünk együtt a másikkal. Olyan segítő­készséget tanúsítsunk egymás iránt, amelyen átsugárzik Isten szeretete. (ga) Püspöke 1980-ban még ál­lami nyomásra nem akar­ta pappá szentelni, az év­tized végén azonban már Németh Miklós miniszter- elnök egyházügyi tanács­adójának kérték fel. Fónai Imre Az ajnározás is, a becsmérlés is percnyi, múlandó; egyszer ül­döznek, máskor kitüntetnek - mondja Kocsi György zamárdi plébános (nemet mondott egyéb­ként az 1989-es felkérésre), aki március 15-én Magyar Köztársa­sági Arany Érdemkeresztet ve­hetett át. Kocsi atyának magának is eszébe jutott, hogy újabb kori ismertsége is közrejátszhatott az elismerésben. Nemrég szen­telték fel az ország egyetlen francia barokk orgonáját a zamárdi katolikus templom­ban, de akár arra is gondolha­tott a plébános, hogy a betle­hem-történetben is „elhíresült”. - Pedig én előre szóltam hogy baj lehet belőle, megrongálhat­ják vagy bármi történhet vele, amikor a Nők a Balatonért Egyesület helyi aktivistái jelez­ték: szabadtéri betlehemet állí­tanának - eleveníti fel a kelle­metlen epizódot. - Egy miséről jöttek ki, akkor mondtam ne­kik: milyen érdekes volna, ha nem tennék bele a kis Jézust, hanem csak karácsonykor. Né­metországban láttam egyszer, hogy üres betlehemet hordoz­nak körbe a településen. Arról szó sem volt, hogy kitiltottam volna a kis Jézust. Meglehető­sen groteszk lenne ez egy pap­tól. Hiszen egyáltalán nem az a lényeg, hogy pontosan mikor kerül bele, a jászolba helyezés csak szimbolika. Valaki azon­ban, nyilván rosszindulatból úgy értelmezte, hogy én vagyok ellene. De hát Churchill is azt mondta, hogy akinek vannak ellenségei, az már valamit jól csinált az életben. Ilyen világ­ban élünk, tavaly ugye fölgyúj­tották. Ez a zamárdi betlehem keresztútja. Végül persze ha­gyomány lett belőle, hogy Zamárdiban szenteste tesszük a kisdedet a jászolba, hogy a gyerekek is ott lehessenek. Kocsi Györgyöt sosem vonzot­ták a kitüntetések, a fronton se­Egyszer üldöznek, máskor kitüntet­nek, bár sosem vonzottak a kitün­tetések, nagy­apám kis és nagy ezüstjét is odaad­tam valakinek, mert nagyon meg­tetszett neki. Kocsi György plébános: üldözöttből miniszterelnöki tanácsadó? Vagy mégis el kellett volna vállalnom? Nagyatád, Tiibingen, Iharos: Kocsi György gazdag életútjának állomásai kocsi Györgyöt Iharosból he­lyezték Zamárdiba 1998-ban, előtte Búcsúszentlászlón, majd Nagyatádon szolgált. Németországban, a tübingeni teológián is tanult Ószövetsé­get, héber bibliát és orienta­lisztikát. E témákból cikkeket ír, ezt is tanítja. A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola prefektusa, főiskolai docens és teológiatanár. A hét első fe­lét tölti Veszprémben, a mási­kat Zamárdiban, de koráb­ban a Pázmány Péter Egyete­men is oktatott, most egy hé­ten egyszer Kaposváron is. Nyáron négy misét is tart va­sárnaponként, hármat Zamárdiban, egyet Balaton- endréden. besülteket ápoló szanitéc nagy­apjának kis és nagy ezüstjét is odaadta valakinek, akinek na­gyon megtetszett. A különleges orgonával sem érdemeket akart kivívni, nem is az ő ötlete volt. - Mindenképpen orgonát akar­tunk a templomba és Budavári Attila pécsi orgonaépítő manu­faktúráját ajánlották, akiben azért is megbíztunk, mert édes­anyja zamárdi születésű, nagy­bátyja pedig Pécsett pap - kezd az orgonatörténetbe. 0 említet­te, hogy francia barokk orgona sehol sincs. Ha unikum, akkor nálunk üyen lesz, mondtam. So­kan hitetlenkedtek, hogy össze tudom szedni rá a pénzt és értet­lenkedtek, hogy minek Zamár­diba ilyesmi? Egyiküknek azt mondtam: magamnak, luxus­nak. A szentelés előtti napon Bertrand Cattiaux, a világ egyik legfüresebb intonatőre, aki fran­ciaként segített Budaváriéknak, elárulta: jó ha tudom, hogy fél áron csinálták meg nekünk, mert a valós értéke meghaladja az ötvenmillió forintot- Szerencsés konstelláció, de azért Isten segedelme is kellett hozzá - összegzi Kocsi György az orgónavételár összegyűlését.- Négy hold telek volt a plébáni­ához, amikor idejöttem. Kitalál­tam, legyen őszi-, vagy kajszi­barackos, aztán a turistaszezon­ban majd eladjuk a gyümölcsöt. Nem volt rá fogadókészség. Építsenek más egyházmegyék nyaralót szegény gyerekeknek- erre sem. Ekkor döntöttük el, hogy utcát nyittatunk és telken­ként kiáruljuk. Ebből a pénzből aztán szabadtéri liturgikus he­lyet is építettünk és kántorla­kást közel a Balaton-parthoz, no meg az orgona ára is összejött, a sok-sok adománnyal. Kegyel­mi pillanat volt, amit megra­gadtunk. Olyan, mint amikor Budafokon villamosra szálltam jegy nélkül, mert a környéken sehol sem tudtam venni, hát imádkoztam, hogy le ne buk­jak. A második megállónál fel­szállt egy zamárdi nyaraló, megismert és adott két bilétát. Mínusszal szálltam föl, aztán plusszal szálltam le. így vol­tunk az orgonával is. Járt már itt Karosi Bálint Bostonból, visz- szajön.koncertezni, CD-t is ven­ne föl nálunk és bejelentkezett a leghíresebb olasz virtuóz is. Lehet aztán, hogy a zamárdi plébános távolabbi múltjában kereshetjük az érdemkereszt indoklását. - Bulányi-mozga- lom, Bázis-közösség, ez az egy­házon belül is üldözendő volt annak idején - így Kocsi György. - Nem akart felszentel­ni a püspököm, mert egyete­mistáknak hittant tanítottam, s Bulányival kapcsolatot tartot­tam. Kispapok éhségsztrájkkal fenyegetőztek, tiltakozó alá­írásgyűjtés szerveződött mel­lettem, emiatt több jó barátom nem fejezhette be a szeminári­umot Budapesten, csak vidé­ken. Kilenc év múlva aztán Iha­rosból felhívtak Pestre, s feltet­ték a kérdést: lennék-e Németh Miklós egyházügyi tanácsadó­ja? Én, akinek az útlevelét is bevonták? Visszagondolva az eltelt több mint húsz évre, ta­lán mégis érdemes lett volna igent mondanom, de csakis ab­ból a szempontból, hogy talán ma a két politikai tábor között nem volna olyan feszült ellen­tét. De lehet, hogy nagyon naiv vagyok... Dalban mondott kereszthalál és feltámadás A kaposfői református temp­lomban katolikusok is hallgat­ták, ahogy Pintér Béla énekbe foglalta Jézus kereszthalálát, feltámadását, vagy a bűnbocsá­natot. A meghívott előadómű­vész fiatal, lelkes és lendületes volt, könnyed, illetve komoly hangvételű dalaival Istent di­csőítette. Koncertjén maga köré vonta és szerepeltette a jövő gyülekezetét, a gyerekeket. Pin­tér Béla műsorára Böhönyétől Mérőig sokan voltak kíváncsi­ak, a programot a Kaposvár kör­nyéki lelkészi kör szervezte - tudtuk meg Székely Attila ka­posfői lelkésztől, aki a koncert előtt áhítatot tartott. ■ Gamos Adrienn Tavaszi evangelizáció Marcaliban az áldásról Esti alkalmakat szerveztek a református-evangélikus templomban Megáldalak téged, és áldás leszel. Ezzel a címmel szervezték meg Marcaliban, immár hetedik éve a tavaszi evangelizációs hetet - tudtuk meg Bartha Attila refor­mátus lelkipásztortól. Az esti al­kalmakat a Tolna megyei Orbán Attila evangélikus lelkipásztor, misszionárius tartotta a reformá­tus-evangélikus templomban.- Az áldás fontos téma, gon­doljunk csak arra, hogy a Him­nuszunk is így kezdődik. Ezt a témát bontjuk ki, mert nem­csak arról beszélünk, hogy mit jelent áldottnak lenni, hanem arról is: hogyan lehetünk mi magunk áldássá mások számá­ra. A Szentírás is azt mondja: jobb adni, mint kapni - mond­Megáldalak téged, és áldás leszel. Tavaszi evangelizáció Marcaliban ta Orbán Attila. Az evangelizáci­ós alkalmakra több mint tíz tele­pülésről érkeztek a hívek, köz­tük például katolikusok és bap­tisták is. Fellépett már a böhönyei Szent Erzsébet kórus, s a marcali Fény Gyermekei is énekeltek az alkalmakon. Bartha Attila lelkipásztor kérdésünkre a templomkertben álló életfáról is beszélt: a Dél-ba­latoni Református Régióhoz tar­tozó református gyülekezetek úgy döntöttek, hogy összetarto­zásukat kifejezve, mindenhol egy-egy életfát ültetnek csak­nem azonos napon. Marcaliban ezüsthársot ültettek március utolsó vasárnapján. ■ Vigmond Erika Magad uram! Rózsás László plébá­nos a kaposvári Nagyboldogasszony plébánián maga nyílja a gyepet

Next

/
Oldalképek
Tartalom