Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-02 / 77. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 2., SZOMBAT illlBITl1' I1BBÉ> Rendhagyó tanóra a katolikus iskolában MONSPART SAROLTA tájfutó világbajnok és Feledy Péter szerkesztő-riporter tartott rendhagyó tanórát a kaposvári katolikus iskola diákjainak pénteken. Az előadáson szó volt a sport szerepéről, a kitartásról, a média erényeiről és hibáiról egyaránt, (me) Könyvbemutató a hun királyról CEY-BERT RÓBERT GYULA „A sólyom népe” című regényét mutatták be a Megyei és Városi Könyvtárban pénteken. A regény cselekménye a több mint kétezer éve uralkodott hun nagykirály, Bátor Tengrikút legendás élettörténetéről szól, amely visszavezet az ókori kínai történelmi krónikák mitikus világába, (me) Az összetartozás fái a református régióban A dél-balatoni református gyülekezetek összetartozását jelképezve hársfát ültettek vasárnap a templomkertekbe. Az életfa azt is kifejezi, ha Krisztusban gyökerezik az életünk, akkor bízhatunk abban, hogy Ő a növekedéshez szükséges áldást is megadja, (ga) Gyógyító médium Kéthelyen KÓNYA SÁNDOR gyógyító médium volt a vendége a kéthelyi művelődési háznak Az érdeklődőket Zentai Anna asztrológiai előrejelzése, utána közös tibeti hangtál-meditáció is várta, amely segít a testi, lelki, szellemi megnyugvásban és gyógyulásban. Az esten gyógyteákat is kóstolhattak a résztvevők, (ve) Felmentette a zákányi testület a jegyzőt jegyző nélkül maradt Zákány. Pontosabban beteg- szabadságon van László Piroska jegyző, akit a képviselőtestület március 17-i ülésén indoklás nélkül felmentett. Az önkormányzat ezért még nem írt ki pályázatot az álláshelyre, (va) Tucatáru tizedeli a gazdákat szociális boltok Kevés a helyi termelő, és a terményük sem biztos, hogy olcsóbb (Folytatás az 1. oldalról) Az egyik kaposvári Magosz-bolt tulajdonosa hozzátette: az Alföldön biztosan jobban működik a rendszer, több a gazda. Ha viszont az Alföldről elviszi a termelő az árut a nagybanira, aztán onnan kerül hozzánk, akkor mitől lesz olcsóbb? Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy ha van termelő és áru is, én akkor sem kapom meg olcsóbban a zöldséget, gyümölcsöt. Ha idehozza a gazda a boltba, itt is 150-ért akarja eladni kilóját, mint a nagybanin. így pedig nehéz olcsóbbnak lenni. Főleg akkor, ha a nagybanin még szebb is az áru. A gyümölcsöknél a nyáron azért már jobban működött a rendszer. Szép, friss és megfizethető árut kaptunk a helyi termelőktől. A multikkal azonban így is képtelenség versenyezni. Hiába szebb és finomabb, amit nálunk kap a vásárló. Szabó Tamás optimizmusát arra alapozza, hogy országosan is nagy az érdeklődés az úgynevezett szociális szövetkezetek iránt. - Somogybán is négy-öt településről jelezték, hogy van terület és munkaerő is - hangoztatta. - Ezek azok a szövetkezetek, amelyek önkormányzati területeket vonnának be a gazdálkodásba, s munkanélküliek állítanának elő így értéket. Ha tehát elindul ez a fajta kezdeményezés, az a szociális boltok helyzetén is javíthatna. Igény ugyanis van az ilyen típusú kereskedelemre. Bár nyilvánvalóan logisztikát is kellene kialakítani az új szövetkezeti rendszerhez, mégis egyfajta előrelépést jelentene. A cél továbbra is az, hogy ne kelljen több száz kilométert utaztatni a zöldséget, gyümölcsöt a fogyasztóig. Ezért is dolgozik a Magosz azon, hogy elterjedtebbé tegye azt a rendszert, amiben a gazda maga árulja portékáját a kereskedő kihagyása nélkül. Szabó Tamás véleménye összecseng a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége alelnökének szavaival. Örvendi László nemrég úgy nyilatkozott: lehet, hogy más formában kell üzemeltetni a szociális bolthálózatot, esetleg a gazdáknak saját üzletet kell létrehozniuk. A gazdaáruházakban a termelők saját áruikat kínálhatnák. Ám az alelnök szerint több év alatt alakulhat ki az új rendszer. Nehéz a verseny az áruházláncokkal. A kaposvári szociális boltban igyekeznek friss hazai árut kínálni POSZA KLEMENTINA EGYETEMI hallgató: - Általában hipermarketekben vásárolok, de mindig megnézem, hogy lehető ség szerint magyar terméket vegyek. Akkor is, ha az sokszor bizony drágább. A spanyol árukban nem annyira bízom, viszonylag sok rosszat hallottam róluk. S azt tapasztaltam, hogy a nem magyar zöldségnek, gyümölcsnek az íze sem olyan finom, minta magyaré. BÁLINT LAJOS KAPOSVÁRI NYUGDÍJAS: - A nagyobb bevásárlásokat általában hipermarketben, a kisebbeket kis boltokban szoktuk lebonyolítani. Figyelek arra, hogy ha van, akkor magyar terméket vegyek, bár az bizony sokszor drágább. Ettől függetlenül, nálam az elsődleges szempont a választásnál, hogy friss és szép áru legyen. A gyümölcs a szociális boltokban nagyon szép szokott lenni. Dömötör Márk egyetemi hallgató: - Persze, megnézem a boltokban, hogy melyik a magyar termék és melyik nem, de legtöbbször az ár dönt a vásárlásnál. Ha mondjuk két termék ugyanannyiba kerül, akkor nyilván a magyart választom, de sajnos legtöbbször az árat kell figyelnem. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy azért hallunk sok rosszat a külföldi árukról, hogy inkább a magyart válasszuk. Április: újra drágul a kenyér a lisztdrágulás miatt áprilistól átlagosan nyolc forinttal emelkedik a kenyér kilónkénti átadási ára. varga László, a Magyar Pékszövetség elnöke azt nyilatkozta: a malmok a lisztet kilónként 10 forinttal drágábban, 117-119 forint között szállítják a pékségeknek. Ez azt jelenti, hogy 190- 210 forint közötti áron tudják adni a pékségek a kenyeret a kereskedőknek. ÉRDEKES, HOGY VAN GABONA az országban, mégis drágul a liszt - kommentálta a malomtulajdonosok döntését Ojtó Lajos, a Slendy pékség vezetője. Azt nehezményezte: a tőzsdei árból képzik a liszt árát a feldolgozók, s ez vezet a piaci zűrzavarhoz. A VÁSÁRLÓK KESERŰSÉGÉRE a helyi pékségek tekintélyes része beáll a sorba, néhány napon belül újra emelik a kenyér árát. Úgy tudjuk, kilónként átlagosan 8-12 forintos drágulásra számíthatnak a vevők. A fehér kenyér kilóját 250-310forint között árulják megyénkben. garbera István, a gyakorlati képzőhelyek egyesületének elnöke amondó: a pékségek sodródnak az árral HARSÁNYI MIKLÓS Örök ellentét Régi ellentét a termelőé és a kereskedőé. Utóbbiak szerint a gazdák túl drágán és csak nagy mennyiségben szállítanának. A termelők viszont állítják, sokszor önköltségi ár alatt kényszerülnek eladni portékájukat ha nem akarják, hogy rajtuk rohadjon. Kár az ellenségeskedésért ma egyik sem boldogulna a másik nélkül. Ha gazdaboltok lennének minden második sarkon, jót és olcsón árulnának minden nap, a multikat akkor is nehéz lenne megszorongatni. A gazdáknak talán jobb lenne. Viszont a helyi kiskereskedők - akik már most élet-halál harcot vívnak a talpon maradásért - ismét kapnának egy maflást! (mk) HIRDETÉS A nyitórendeiffényefl Ütő Szabolcs polgármester köszöntőjével megkezdődött az „Egészségre nevelő programok megvalósítása Kutas községben” című TÁMOP projekt megvalósítása, melyre 9.975.000 forint vissza nem térítendő támogatást nyert az önkormányzat Pokoli bűz: dögkút erős idegzetűeknek undorító A balatonboglári képviselő évek óta hiába szólal fel ellene Pokoli bűz, döglegyek, szétszórt szemét, közte oszló döglött csirke, a rég betiltott, elméletileg használaton kívüli dögkútban pedig égő, füstölgő állattetemek - így festett a Fonyódi kistérség dögkútja pénteken Balaton- bogláron, épp egy nappal azután, hogy Csere Andrea helyi ön- kormányzati képviselő sokadszor adott hangot felháborodásának a testületi ülésen.- Ha rövid időn belül senki nem intézkedik, akkor magam teszek feljelentést a tarthatatlan állapot miatt - fogalmazott az ülésen Csere Andrea, aki újra és újra jelzi: a dögkutat kezelő kistérség nem tesz eleget kötelezettségének. A helyzet évek óta kritikus, egyesek szerint azóta, hogy az uniós szabályozás értelmében be kellett temetni a régi dögkutat, s a tetemeknek konténert helyeztek ki. Ez egyrészt pillanatok alatt megtelik, másrészt a nagyobb állatokat bele sem lehet tenni. így sokan körülötte, a füvön hagyják az oszlásnak induló jószágot. Hogy a korábban betemetett dögkútban pénteken mégis tetemek égtek, nem hivatalos információk szerint annak „köszönhető”: a helyzet elszenvedői néha - kényszerűségből - így avatkoznak be, hogy a széthányt, bomló tetemek látványától, s bűzétől szabaduljanak. ■ Füleki Tímea r
