Somogyi Hírlap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK HÍRSÁV Ingyentejet kapnak a háromfai gyerekek SIKERES PÁLYÁZATNAK kö­szönhetően április 1-jétől ingyentejet kapnak a há­romfai iskolások. Brant- müller Zoltán polgármester alá is írta a szerződést a barcsi Dráva-Tej Kft.-vel, mely az előfinanszírozást is vállalta, (gyj) Tisztújítás előtt a gyülekezetek ó, mondd TE miért válasz­tatnál? mottó jegyében várták a közelmúltban a Dél-balatoni Református Régió gyülekezeteinek elöljáróit munkamegbeszé­lésre. Az egyházközségek­ben ősszel esedékes tiszt­újítás, illetve presbitervá­lasztás volt a fő témája a szóládi találkozónak, (ga) Nyitott klub: nagy öröm a kiskert a nyitott klub keretében a kiskertek növényvilága ke­rült terítékre Kéthelyen. Az előadás központi kérdése az volt: hogyan komposztál­junk és ápoljuk növényein­ket. Erről beszélgetett az ér­deklődőkkel Huszár Tímea dísznövénykertész a kéthe- lyi művelődési házban, (ve) Népszerű stand uposok nevettettek Lellén A SZOMSZÉDNÉP PRODUKCI­ÓS IRODA szórakoztatta a közönséget szerdán a bala- tonlellei művelődési ház­ban. A Bálint Ferenc-Tóth Szabolcs népszerű, erdélyi duó fellépése a sokadik stand up comedy est volt, a művelődési ház rendszere­sen meghívja a műfaj jeles hazai képviselőit, (ft) Nyitva hagyott pincék, felelőtlen tulajdonosok KÖZBIZTONSÁGI AKCIÓT tar­tott a gyékényesi hegyőr­ség, 5A«n ellenőriztek egyidőben. Lódri István el­nök elmondta: nyitva ha­gyott pincét és autót is ta­láltak. A szervezethez zá- kányiak is csatlakoztak, így a szomszédos települést is ellenőrzésük alá vonták. Az akciót egy hónap múlva megismétlik, (va) Az angolnára nem lehet alapozni puskás visszatért „Halászembernek a legnagyobb kihívás a Balaton” Senki sem teheti rá a ke­zét a balatoni halpiacra - mondja a Körösök vidé­kéről a balatoni halgaz­dálkodási társaság élére visszatért Puskás Zoltán. Fónai Imre Más ez a cég, mint amelyiket itt hagytam, minden értelemben - mondja Puskás Zoltán, a Balato­ni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. új vezérigazgatója, aki négy éve a társaság jogelődjétől távo­zott saját elhatározásából, mert „a megmaradás volt már a tét, félévente születtek új koncepciók a privatizációról, egyszóval nem láttam jövőképet” Visszatértét azonban nem fo­gadta mindenki egyöntetű örömmel, legalábbis erre utal, hogy amikor napvilágot látott a Varga-Puskás csere a nonprofit zrt. élén, akadtak olyan han­gok, hogy „bizonyos köröknek a balatoni halpiac megszerzése lehet a célja, az, hogy kerülje­nek el a tógazdaságok a non­profit zrt.-től és a szabad piacról kelljen beszerezni a halat a ba­latoni telepítéshez.”- Ennek ép­pen az ellenkezője igaz - állítja most az új halászvezér. - Éppen az a cél, hogy minél több terme­lő tóterülettel rendelkezzen a társaság. Ennek érdekében egyeztem meg a minap arról is, hogy a töreki tógazdaságot to­vábbra is mi üzemeltethetjük és haszonkölcsönben marad nálunk az irmapusztai és a buzsáki is, de hosszú távon azt szeretném, hogy tényleges ke­zelők lehessünk. A ragadozó halakon kívül évi 350 tonna Kitérő a Körösökhöz Puskás Zoltán: garantált állami támogatással stabilizálható a helyzet ponty Balatonba telepítésére szól a kötelezettségünk, ezt meg is kell valahol termelni. A három említett tógazdaságban is csak ennek a nagyobb részét tudjuk felnevelni, vásárolunk is külső termelőktől. Ám fontos, hogy a tógazdasági termelés ön­költsége jóval alacsonyabb, ezért szó sincs arról, hogy utat nyitnánk a szabad piac előtt. Egyes termelők egyébként ed­dig éppen hogy kizárólagossá­got élveztek, ez azonban a jövő­ben nem fordulhat elő, s ez már valóban fájhat egyeseknek... A tógazdaságokban egyetlen szem takarmány sem volt, két leilei tavat pedig nem halásztak le ősszel, most pótolják - árnyal­ja tovább a képet Puskás Zoltán arról, hogy milyen állapotokkal találkozott március elsejei mun­kába állásakor. Ám gyorsan hozzáteszi: örömmel mondott igent a felkérésre, mindig úgy tervezte, hogy egyszer visszatér a Balatonhoz, hiszen „halászem­puskás Zoltán 1996-ban a gödöllői egyetemen vég­zettagrármérnökként, ha­lászati szakon. Abban az évben került a Balatoni Halászati Rt.-hez, ahol kereskedelmi vezető, ké­sőbb termelési igazgató, majd az irmapusztai hal­feldolgozó üzemvezetője volt. 2007-ben a gyoma- endrődi székhelyű Körösi Halértékesítő és Halfel­dolgozó Szövetkezethez került, melynek három évig elnöke volt bér előtt nem állhat nagyobb ki­hívás, mint a Balatonon dolgoz­ni.” Egy nem nyereségérdekeit, közfeladatokat ellátó társaság élére tért vissza, ahol persze en­nek ellenére „nem veszik rossz néven” ha van némi plusz, ami­ből tavaly nem is kevés keletke­zett - a horgászjegyek értékesí­tésén túl javarészt a kiemelkedő angolnafogásból. Ehhez persze az kellett, hogy szinte egész év­ben nyitva legyen a Sió-zsilip. - Hosszú távú pénzügyi stabili­tást kell teremtenünk, mert az angolnára nem lehet alapozni - teszi hozzá a vezérigazgató. - Pontosan számszerűsíthető, hogy mennyi a közfeladataink (a Balatonban nem őshonos fa­jok, főleg a busa gyérítése, a hal­őrzés, a telepítés, a haltetemek összegyűjtése, a halászhajók üzemeltetése a személyzettel) költsége, azt szeretnénk elérni, hogy erre a célra évről-évre ál­landó tétel álljon rendelkezé­sünkre az állami költségvetés­ben. Eddig ugyanis mindig más jogcímen jutottunk állami támo­gatáshoz. Hol busát dolgoztatott fel a minisztérium, hol a busa­halászatot rendelte meg. Nem tartható, hogy örökké arra kell­jen figyelni, tud-e valaki valami­lyen címen pénzt juttatni. Nagyon hiányzik a bezárt irmapusztai halfeldolgozó Pus­kás Zoltán szerint (amikor 2007-ben távozott a Balatoni Ha­lászati Zrt-től, éppen azt vezette a jelenlegi vezérigazgató). - Bi­zonytalan a napi halfogás sorsa. Ennek csökkentésére állapod­tunk meg a napokban hazai fel­dolgozókkal és külföldi partne­rekkel, elsősorban román busa­vásárlókkal. Lakossági fórum a szemétszállítási díjról kukakérdés Jurmann szerint továbbra sem tudni, ki fizet a nemfizetők helyett Tizenkilencen üldögéltek a kez­déskor a Toldi iskola egyik tan­termében a kaposvári szemét- szállítási díj számlázása körül ki­alakult anomáliák kapcsán a Pa­nellakok Érdekvédelmi Szövetsé­ge által szervezett lakossági fóru­mon. ló negyed órás csúszással aztán megérkezett a huszadik, majd újabb öt perc múltán a hu­szonegyedik és huszonkettedik érdeklődő is.- Lamperth Mónika képvise­lőasszony pesti elfoglaltsága mi­att hiányzik - mentette ki a meg­hívó egyik aláíróját Jurmann Bé­la, a szövetség elnöke, aki ez­után a szemétdíjszámlázás köz­gyűlési átalakítása óta eltelt idő­szak eseményeit sorolta fel. Az aulában zajló vetélkedő mi­att terembe szorult (khm...) hall­gatóság többször is hangot adott elégedetlenségének, főként, amikor az egykori szocialista ön- kormányzati képviselő a számla hibáit és hiányosságait elemez­te. Azt is sérelmezték, a lomtala­nításról sem kaptak értesítést a szolgáltatótól, illetve, hogy ki fog fizetni a nemfizetők helyett a szemétszállításért.- A városvezetés nem vette komolyan 3000 család tiltakozá­sát - mondta Jurmann. Hozzá­tette, az üggyel kapcsolatban hi­ányolja a civil kurázsit Ekkor tört ki a tapsvihar, ujjongás. Az aulai vetélkedőn valakinek nagy sikere volt... ■ Vas András Negyven méter magasra vitték az óvodásokat Emelőkosárban vitték fel a siófo­ki tűzoltók a parancsnokságra lá­togató ádándi óvodásokat. A Bronto Skylift parancsnoka el­mondta: akár 40 méter magasról is képesek oltani, hisz az emelő­kosárhoz is vezet fel vízoszlop. A kicsik minden járművel és a tűz­oltók eszközeivel közelről is meg­ismerkedhettek. ■ F. I. Javítóintézetbe került a rendőrnőt megrugdosó lány ítélet A melltartójába rejtette a mobilját, s úgy kellett elővezetni a tárgyalásra a tizenhat esztendős vádlottat Két év javítóintézetre ítélte a ka­posvári bíróság azt a 16 és fél éves siófoki lányt, aki tavaly június­ban megkarmolt és megrugdo­sott egy rendőrnőt.- A rosseb megeszi az üyen ta­núkat! - dühöngött a folyosón a vádlott apja, miután a védelem részéről beidézettek immár má­sodszor sem jelentek meg a bíró­ság előtt. Ebben a pillanatban láthatóan elfelejtette, lánya is csak rendőri elővezetéssel tette tiszteletét a kaposvári bíróságon - reggel fél kilenc helyett dél­után kettőkor. Mivel a rendőrök Siófokon a Sió-hídon gyűjtötték be a vádlottat, elég drágának bi­zonyult a „hivatalos taxizás”: a 38 250 forintot is a vádlottra, il­letve, mivel fiatalkorúként állt bíróság elé, a családjára terhel­ték. - Miért nem szóltál, elhozta­lak volna? - folytatta apja, ám a kérdés a levegőben maradt. Mint ahogyan a bíró által fel­tettek is jórészt megválaszolatla­nok maradtak, esetleg a 16 és fél éves, amúgy még csak hatodikos lány foghegyről válaszolgatott.- A tanúk miért nem jöttek? - érdeklődött a tárgyalásvezető.- Biztos nem értek rá - hallat­szott a hetyke válasz, noha ké­sőbb kiderült, a Sió-hídon éppen az egyik tanúval sétálgatott... Szűk negyed óra múltán aztán már jelentősen csökkent a párt­fogói felügyelet alatt álló, s a jel­lemzés szerint deviáns, a konf­liktusokat nehezen kezelő, bal­hés családból származó, agresz- szív lány önbizalma - jelenleg magántanuló, ám míg rendesen iskolába járt, két főnek számol­ták a statisztikákba... -, ugyanis ügyvédje hiába indítványozta a tanúk újbóli beidézését, a bíró elutasította kérelmét. Amihez erősen hozzájárult, hogy a vád­lottat is úgy kellett elővezetni: betegségre hivatkozott, de az or­vos megküldött minden papírt Kaposvárra, így kiderült, csak el akarja húzni az eljárást. A vád hallatán érthető okok­ból, hiszen a siófoki lány hivata­los személy elleni erőszak és könnyű testi sértés miatt állt a bíró elé. Tavaly júniusban a sió­foki rendőrök ellenőrizni akar­tak egy autót, ám az nem állt meg, s utasai végül bemenekül­tek a lány családjának házába. A hatóság razziát tartott náluk, persze erre kitört a balhé, mely során a vádlott kivett az ellenőr­zött kocsi üléséről egy mobilt - utóbb kiderült, a sajátját -, majd a melltartójába dugta.- Innen vedd ki! - magyaráz­ta a rendőröknek. - Fogd meg a csöcsömet nyugodtan. Nem volt szerencséje, egy rendőrnő is a helyszínre érke­zett, aki benyúlt a ruhája alá, mi­re a lány többször megkarmolta, s néhányszor meg is rúgta. Utó­lag természetesen mindent taga­dott, sőt, a rendőri intézkedés jo­gosságát is kétségbe vonta - utóbbival kapcsolatban amúgy nem merült fel törvénytelenség. Az ügyész javítóintézetbe uta­lást kért a vádlottra, aki próbára bocsátás idején, pártfogói fel­ügyelet alatt követte el a bűncse­lekményeket. Az intézet mellett szóltak a lány családi körülmé­nyei is: a família közismert Sió­fokon, a családtagok közül töb­ben - például az apa, az anya és az egyik nővér - a börtönt is megjárták már.- Álmából riasztották fel a rendőrök - próbálkozott az ügy­véd -, már ez is, majd az utána következő hangzavar és riada­lom is közrejátszott, hogy ellen­szegült a rendőri intézkedésnek. A védő szerint, mivel védence mindvégig tagadta a vádat, nem bizonyosodott be, hogy elkövet­te, amit a terhére róttak, így fel­mentést kért, ha pedig ez nem lehetséges, olyan büntetést, mely a társadalom hasznos tag­jává teheti a lányt. A bíró szerint utóbbira a javí­tóintézetben nagyobb az esély, mint ha a családban marad, ahol a viszonyok a bűnözés felé terel­nék, így - megszüntetve a ko­rábbi próbára bocsátást, s az ak­kori garázdaságot és könnyű tes­ti sértést is beszámítva - két év javítóintézetre ítélte a lányt. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a védő és a vádlott fel­mentésért fellebbeztek. ■ Vas A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom