Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-28 / 72. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 28., HÉTFŐ 9 KÖRKÉP PERCES INTERJÚ Ot évre kapott bizalmat Zsugorodik a balatoni borvidék kivágási kényszer A hegyközségi elnök szerint senki sem táplálhat illúziókat Fodor Györgyöt, a Barcs és vidéke hor­gászegyesület elnökét ötödször választották elnökké. A tagságtól ezúttal is öt évre ka­pott bizalmat.- Milyen célokat kíván megvalósítani?- A halasítással kapcsola­tos feladat korábban is az egyik leglényegesebb teen­dő volt, s alighanem a jövő­ben is az marad - felelte kérdésünkre Fodor György, a barcsi horgászegyesület elnöke. - Szervezetünkhöz három tó tartozik, csaknem 800 tagot számlál az egyesü­letünk. Az engedéllyel ren­delkezők a Kis-Bók, a Nagy- Bók mellett a bolhói tavon horgászhatnak.- Vannak-e új jelentkezők?- Úgy tudom, hogy orszá­gosan nagyjából 10 száza­lékkal csökkent az ifihorgá­szok száma. Nálunk szeren­csére időről időre jönnek fia­talok, szerencsére sokan vannak olyanok, akik már általános iskolás korukban rákapnak a horgászatra.- A hivatalos teendők mel­lett jut idő a horgászásra?- Az optimálisnál sajnos jóval ritkábban megyek ki a tópartra. Idén először a hét­végén próbálkoztam, har­csára villantóztam, de üres szákkal tértem haza. Persze tudom, hogy a horgász sze­rencse forgandó. Örülök, hogy másoknak azért volt kapása. Többen 4-5 kilós példányt fogtak, de nemrég egy társunk 18 kilós harcsát emelt ki. ■ Harsányi Miklós Fodor György: a munka mellett horgá­szatra is jut idő Vádat emeltek a párverő göllei férfi ellen Életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat a Somogy Megyei Főügyészség egy 35 éves göllei férfival szemben, aki többször is bántalmazta társát. Tavaly októberben szá­mon kérte, miért nincs ebéd. Többször is fejbe vágta párját, majd egy seprűnyéllel a bal kezére csapott. A sértett a föld­re esett, a férfi rugdosni és ütlegelni kezdte. A nő vala­hogy kimenekült a házból, de a vádlott utána rohant, a ha­jánál fogva visszarángatta és tovább verte és rugdalta. A sértett életveszélyes állapot­ban került kórházba, orvosi segítség nélkül akár meg is halhatott volna. ■ Vas A. Szőlőmetszés Ordacsehiben. A számítások szerint a termőterület ötödére a kivágás vár elöregedés miatt. A költségek nőttek, a pozíció romlik, egyre nehezebb helyzetben a borászok (Folytatás az 3. oldalról)- Az ültetvények zöme a hetve­nes-nyolcvanas években települt és a technológia a pótlást nem segítette - fogalmazott Cziráki Imre arra utalva, hogy a szőlő jó része egyszerre öregszik el ezek­ben az években. A terméscsök­kenés oka tehát a terület csökke­nése, másfelől pedig a művelés­mód. A Cziráki által „médiaborá­szoknak” nevezett, országosan ismert, a szakma élvonalához tartozó borászok ugyanis ter­méskorlátozás mellett művelik a szőlőt. Csakhogy nekik biztos pi­acuk van, nevük garancia, ezért a vásárlók az ő boraikat kétszer- háromszor annyiért veszik le a polcról, mint például a vidék leg­nagyobb felvásárlója által készí­tett, átlagosnak számító, minő­ségi borokat.- Ahol egy ültetvény termő- képessége öt-hét tonna hektá­ronként, azt ki kell vágni - je­lentette ki Cziráki Imre azokra a kisebb termelőkre utalva, akik a fenti topborászokkal el­lentétben nem rendelkeznek saját piaccal, ahol az árakban el tudják ismertetni a maga­sabb költségeket. Hiú ábrándo­kat kerget, aki hasonló termés­átlagok mellett fenntartja szőle­jét, s abban bízik, hogy az vala­mikor újra rentábilis lesz. Cziráki Imre szerint erre azért sincs esély, mert nagyságrendi áremelés nem lesz. Kíméletlenül szembesítette a szőlőtermelőket a valósággal az elnök akkor is, amikor arról be­szélt: nem más, mint dajkamese, hogy a kormányzat majd „ren­det rak” a kereskedelmi láncok háza táján.- Ha a láncolatoknak bármi­lyen módon kiürítik a zsebét vagy rontják pozícióit, akkor ők a beszállítókkal szemben fel fog­nak lépni - szemléltette a borvi­déki tisztségviselő azt, hogy akik életben szerettek volna maradni, azok gyakorlatilag már kénytele­nek voltak elfogadni a multik ál­tal szabott diktátumokat, s lám: tízezres boraik kétezer forintért díszelegnek a pocokon azért, hogy a csúcstechnológiával ké­szült üzemek hitelét fizetni tud­ják.- Ha nincs bent a szőlő a fel- vásárlási árban, akkor abba kell hagyni - összegzett Cziráki Im­re. Mint mondta: az országban semmiféle probléma nem lesz abból, hogy ötvenezer hektoliter bor helyett csak harmincezer áll majd rendelkezésre, a többit majd behozzák... ■ Füleki T. Ötödé menthetetlen A költségek növekedése miatt elkerülhetetlen, hogy legalább öt-hat százalékkal többet fizes­senek idén a felvásárlók - véle­kedett Pálfi László, bogiári hegybíró. Számításai szerint a teljes termőterület ötödé, melyet ki kellene vágni az elöregedés miatt. - Csak a műtrágya ára harminc százalékkal ugrott meg - mutatott rá Boskovics József szőlőtermelő, aki szerint még akkor sem biztos, hogy a termelők életben maradnak, ha a Törley újra szerződést köt velük 2012 után. Turbó Csiga verhetetlen színjáték Egyre kevesebb színkör működik Somogybán Régiós verseny: íjak feszültek Libickozmán Siófoki sikerrel zárult a Weöres Sándor Országos Gyermekszín­játszó Találkozó megyei bemu­tatója Balatonbogláron. Idén is a Turbó Csiga csoport kapta a leg­jobbnak járó arany minősítést. A Beszédes József Általános Is­kola alsós színjátszói Takács Tünde vezetésével immár fél év­tizede bizonyulnak minden év­ben a megye legfelkészültebb csoportjának. Siófokiak kapták a másik arany minősítést is: a má­sodik legjobb Csiribiri, a Vak Bottyán Általános Iskola cső- | portja lett. f A Weöres Sándor Országos' | Gyermekszínjátszó Találkozót J idén huszadszor rendezi a Ma- 1 gyár Drámapedagógiai Társa- Gyerekek a színpadon: képünkön ság, Somogybán a megyei mú- a kaposvári Kinizsi diákjai zeumok igazgatósága szervezi a regionális találkozót, s az or­szágos döntőt megelőző somo­gyi fordulót. - Öt-hat éve még kétszer ennyi csoport jelentke­zett, így két helyszínen kellett tartanunk a megyei bemutatót: egyet a megyeszékhely környé­kieknek, s egyet a balatoniak­nak - részletezte Halmos Klára fő szervező azt, hogy bár a pro­dukciók minősége továbbra is kiváló, egyre kevesebben van­nak a gyermekszínjátszás mű­velői az iskolákban. Bogláron nyolc csoport mutatkozott be: a házigazda városból, Siófokról, Kaposvárról, Kaposmérőből ér­keztek a színjátszók, illetve új­ként Karád csoportja is bemu­tatkozott. ■ F. T. Bábosok találkoztak és játszottak a továbbjutásért Balatonlellén BALATONBOGLÁR, LELLE és Sióagárd egy-egy csoportja is továbbjutott az egri országos találkozóra a tizenegyedik Dél­dunántúli Regionális Amatőr Bábfesztiválról, melyet a bala- tonlellei művelődési ház ren­dez évről évre. A három tele­pülés visszatérő fellépőin túl idén egy siófoki csoportot is | köszönthettek a találkozón, | így összesen hat produkciót bí- J rált az egyszemélyes zsűri: Pályi János bábművész. gombos emil, a szervező műve­lődési ház igazgatója elmond­ta: a fesztivál a csoportok részé re biztosított szakmai konzultá­ció miatt is fontos. Az igazgató szerint az idei program is a ko­rábbi tendenciát igazolta. Egyre kevesebb a bábcsoport, s akik még léteznek, azoknak sem fel­tétlenül van pénzük, hogy el­utazzanak a találkozóra. Bábok és bábosok. Egyre keve­sebb a működő bábcsoport Feszültek az íjak. Régiós történelmi minősítő íjászverseny Libickozmán A minősítés volt a tét. Libic­kozmán találkoztak a régió íjá­szai. A libickozmai halastavak környékét ezúttal nem horgá­szok, hanem íjászok vették bir­tokba. Somogy egyik legkisebb faluja adott otthont a Magyar íjász Szövetség regionális kihe­lyezett történelmi minősítő ver­senyének. A borongós, esőt ígé­rő időben a vártnál kevesebben tették próbára tudásukat, de így is több mint hatvan íjász sorako­zott fel a kezdésre. A budapesti Csodaszarvas íjász Egyesülettől, Horváth Anikó arról beszélt: amennyire lehet, minden íjász­találkozón részt vesznek. Li- bickozmára nem csak azért utaztak, mert kellemes kikap­csolódás, hanem mert minősítő megmérettetés is. - Nemzetközi versenyre csak úgy lehet menni, ha a minősítő szinteket elérik a nevezők, sőt azt a későbbiekben meg is védik. Kecskeméten és Szegeden lesz még ilyen regio­nális minősítő íjászverseny - ezt már Csáki Alpár mondta, a szer­vező Boronkai Hagyományőrző és íjász Egyesület elnökeként. Két kőfai közötti résen kellett a török katonát kilőni, vagy ép­pen a hegyi kecskét eltalálni, de speciális lőlapnál is bizonyítani kellett a pontos célzást. Azaz há­rom kategóriában, mint az épí­tett-, a vadász-, illetve a céllövő célok, összesen huszonegy állo­mása várta az íjászokat. ■ V. E. * ♦ > 4 é

Next

/
Oldalképek
Tartalom