Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-04 / 53. szám

2011. MÁRCIUS 4„ PÉNTEK GAZDASÁG mmwtmmmm mmurnr. 9 m > ww mmmemmmmsmsmmsmmm mm&güums wsssm 7 Iskolapad helyett tanműhely széll kálmán-terv Leszállított tankötelezettség - Szakmához jutnak Közmunka: eltűnhetnek a szeméthalmok a sínek mellöl „Az országos közfoglalkoztatási program keretében áprilisban vasúti-idegenforgalmi, közúti és erdészeti közmunka program in­dul, amelyek összesen mintegy 5000 álláskereső számára biztosí­tanak majd munkalehetőséget” - jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős ál­lamtitkára. Kiemelte: a tárca ösz- szesen 20 milliárd forintot fordít a program támogatására. Ez az összeg a tavalyi 9700 fős átlaglét­számmal szemben több mint 17 000 álláskereső számára nyújt nyolc órás, legalább a minimál­bért biztosító foglalkoztatást ■ Ötezer embernek nyújtanak ily módon álláslehetőséget. A részletek: a vasúti-idegen­forgalmi programban a tervek szerint 2 000 embert foglalkoz­tatnak majd. „A legfontosabb cél, hogy rendezett környezet fo­gadja a turistákat, eltűnjenek a szeméthalmok a vasúti pályák mellől” - jelezte Czomba Sándor. Az állami autópályák és a köz­utak mentén körülbelül további 1500 álláskereső juthat majd munkalehetőséghez, az ő felada­tuk a közutak környékének rendbe tétele mellett a parlagfű és a többi egészségre káros nö­vény irtása lesz. A magán erdő- gazdálkodóknak is meghirdet­tek egy közfoglalkoztatási pályá­zatot, amelyre március 11-ig le­het pályázni a megyei munka­ügyi központoknál. A támogatott tevékenységek közé tartozik pél­dául az erdőápolás is. ■ MSZP: Ne legyen látszatmunka az mszp is jónak tartja a ka­binet tervét, hogy a közmun­ka lehetőségét több új terület­re is kiterjesszék. „Nemcsak az az értelme, hogy valaki nem segélyen van és nem ott­hon ül, hanem dolgozik. Ha­nem az a lényeg, hogy az el­végzett munka hasznos le­gyen az országnak, hogy ne látszattevékenység zajlódjon. Jó irány, hogy a szociális ellá­tásban, egészségügyben is bő­vítik a közmunkások lehető ségét” - mondta Kiss Péter MSZP-s képviselő. Jövő szeptembertől új közoktatási törvény lépne életbe a kormány által a héten bemutatott Széll Kálmán-terv szerint, on­nantól a tankötelezettség is csak 15 éves korig tar­tana. A cél - paradox mó­don - a szakmához jutás, és így az elhelyezkedési esélyek javulása. Braunmüller Lajos Komolyabb átgondolást kíván a középiskolai oktatási rendszer, mert hiányzik az „egészséges arány” a gimnáziumok, szakkö­zépiskolák és szakiskolák kö­zött, a tanulók 18 éves korig tar­tó tankötelezettsége pedig to­vább súlyosbítja ezt a problémát - áll a kormány héten bemuta­tott reformcsomagjában. A Széll Kálmán-tervben megfogalma­zott program szerint a foglalkoz­tatás sínyli meg a túl sokáig tar­tó tankötelezettséget, hiszen egyes kétkezi szakmákban lét­számhiány van, míg a tanulók az iskolapadban ülnek. Az elkép­zelések szerint a 15 évesen „sza­baduló” diákokat nem feltétlenül azonnal a munkaerőpiac várná, hanem egy gyakorlatorientált, tanműhelyekben és cégeknél zajló szakoktatás. „Egyetértek a tankötelezettség 15 éves korra való leszállításá­val, ha úgy tetszik, mi vagyunk az egyik javaslattevő” - nyilat­kozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Kossuth Rádió­ban tegnap reggel. A kamara ré­gi'célja, hogy az iskolapadból szabadulni kívánó diákok in­kább a tanműhelyben találják meg a számításukat. Nem csak spórolást jelent az intézkedés, nagyon fontos tár­sadalompolitikai célt is szolgál: a szóban forgó diákok minél na­gyobb részét kell szakmához juttatni. A végcél az, hogy a köz­ismereti tárgyakban gyengébb tanulókat is beemeljék a szak­képzésbe - mondta el lapunk­nak Szilágyi János. Az MKIK képzési igazgatója szerint az eddigi rendszerrel a legfőbb probléma az volt, hogy „fogva tartotta” azokat a tanulókat, akik nem szerettek az iskola­padban ülni, kifejezetten rosz- szul teljesítettek a közismereti tárgyak ban. Ezeknek a diákok­nak valóban azzal a kétkezi szakmával kellene foglalkozni­uk, amely érdekli őket, ezzel a munkára való szocializálásuk is korábban és sikeresebben kezdhető meg. Mindössze arról van szó, hogy az új szabályozás szerint a diákok nincsenek a nyolcadik osztály után az isko­lapadba kényszerítve, aki dol­gozni akar menni, mehet - tet­te hozzá Szilágyi János. Jellemző, hogy azon fiatalok közül, akik szakmunkástanu­lóként kezdtek, sokan nem sze­rezték meg végül a szakmáju­kat. Egy-egy évfolyamból nagy­jából 25 ezer diák kerül ki úgy, hogy a nyolc általános osztályt vagy még azt sem teljesíti, és nem szerez semmilyen szak­mát. Munkaerő-piaci elhelyez­kedésük esélyei rendkívül rosszak. A nyolc általánossal vagy annál kevesebbel rendel­kező álláskeresőknek mindösz- sze a 20-25 százaléka talál ál­■ Ötven százalékkal akarják növelni a gya­korlati óraszámot a képzésben. lást, míg a szakmunkásvégzett­séggel rendelkezők 62-63 szá­zalékos sikerrel indulnak ugyanebben a versenyben. Mindenképp arra kell töreked­ni tehát, hogy ezekből a gyen­gébb képességű tanulókból mi­nél többet segítsünk szakmá­hoz - mondta el Szilágyi, majd hozzátette: a tavalyi jogszabály­módosítások eredményeképp rögtön az általános iskola el­végzése után elkezdődhet a gyakorlati képzés (korábban a szakmunkásképzés első két évében csak műveltségi okta­tás és szakmai orientáció volt). A kamara által készített új tan­anyagok jóval nagyobb hang­súlyt fektetnek a műhelyi okta­tásra. A munkaadók célja, hogy 50 százalékkal növeljék a gya­korlati óraszámot, így az eddigi heti két nap helyett három vagy akár három és fél nap is lehet a ilyen jellegű képzés ideje. HIESAV Buszjáratok négy városból Ferihegyre menetrend szerinti buszo­kat indít a Malév Ferihegy­re négy megyeszékhelyről: Debrecenből, Miskolcról, Pécsről és Szegedről ápri­listól. Az utasoknak check- int, frissítőt, wifiszolgálta- tást, a reptéren gyorsított utasbiztonsági ellenőrzést kínálnak. Naponta három­szor közlekednek buszok a ferihegyi 2-es terminálra. Magyar az Európai Feltalálói Díj döntőjében molnár Béla feltaláló is be­jutott az idei Európai Felta­lálói Díj döntőjébe. 3D-s mikroszkópja a hagyomá­nyos mikroszkópia és a di­gitális képfeldolgozás ösz- szeházasításával keletke­zett. Lehetőséget kínál az orvosoknak a beszkennelt szövetminta alapján a gyor­sabb diagnózisra. Az Euró­pai Szabadalmi Hivatal dí­jait május 19-én adják át Budapesten. A főbankár elégedetlen a magyar kormánnyal az európai központi Bank „nagyon elégedetlen a ma­gyar kormány álláspontjá­val” a monetáris tanács tag­jainak kinevezési rendje miatt. A jegybanktörvény módosításáról Jean-Claude Trichet elnök azt mondta: „Vizsgálat után eldöntjük, milyen jogi lépések jöhet­nek syóba. De előbb az Európai Bizottság lép. Nem zárok ki semmilyen lehető­séget” - mondta. Trichet: Per is szóba jöhet 38 szakma új tananyagát készítik el április 30-ig elkészíti a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara 38 kiemelt és különösen gyakorlatigényes szakma új tananyagát és vizsgakövetelmé­nyeit A kiemelt szakmák kö­zött olyan mesterségek vannak, mint szabó, ács, géplakatos, villanyszerelő, épületgépész. AZ MKIK CÉLJA az, hogy e szakmákban már ez év szeptemberében az új rend­szer szerint kezdődjön meg a képzés. Ebben az esetben a kiemelt szakmák afféle kísérleti képzésekként is szolgálnának, hiszen a kor­mányzati Széli Kálmán-terv­ben foglaltak szerint az új közoktatási törvény csak jövő szeptembertől lépne életbe. PORTRÉ Széli Kálmán üzenete korunknak Széli Kálmán­ról nevezte el tervét az Or- bán-kormány a gazdasági helyzet rend- behozatalára. De ki is volt históriánkban a névadó? Miféle iskolapélda? Sajnos keveset tudunk róla. A kiegyezés után Széli Kálmán 1875-1878 között pénzügymi­niszter Tisza Kálmán kormá­nyában, majd 1899-1903 kö­zött miniszterelnök, illetve bel­ügyminiszter. Pénzügyminisz­terként a megörökölt költségve­tési deficitet jelentősen csök­kentette, így az államháztartás kiadási és bevételi oldalát csak­nem egyensúlyba hozta. Széll 63 millió forint hiánnyal vette át az államháztartást, amit három évvel később 23 milliós deficittel adta át utódjá­nak. Elérte, hogy Magyaror­szág hiteleket vehessen fel a nemzetközi piacon. Az állami bevételeket addig elképzelhe­tetlen mértékben emelte, a pénzügyi adminisztrációt újra­szervezte. Az egységes osztrák bank közös osztrák-magyar bankká alakításával oldotta meg a bankkérdést. Működése arra a korszakra esik, amit az utókor oly szíve­sen nevez boldog békeidőknek. Az 1867-es kiegyezéstől a világ­háborúig terjedő időszak ez, amelyben a Magyar Királyság - az Osztrák-Magyar Monar­chia részeként - régen látott gazdasági fejlődésnek indul. Ha egy kormány úgy dönt, programját egy bizonyos sze mélyről nevezi el, annak üze nete van. Széll Kálmán szigorú és takarékos volt, az államház­tartási egyensúly helyreállítá­sát és megőrzését, a deficit fel­számolását tekintette fő céljá­nak, elérésükkor nem rettent vissza az adónemek növelésé­től és az adózók vegzálásától. Karrierjét kitűnő, Deák Ferenc­cel szorosra fűzött családi kap­csolatai is megalapozták a Sza­badelvű Pártban. Vörösmarty Mihály lányát, Ilonát vette fele­ségül, aki egyben Deák Ferenc gyámleánya is volt. Tanulmá­nyait Sopronban és Szombat­helyen \ égezte, a jogot Buda­pesten hallgatta, de 25 évesen már parlamenti képviselő. 1911 után visszavonult a politi­zálástól, 4 évvel később, 72 éves kólában hunyt el. Széll Kálmán eddig az elfele­dett miniszterelnökök közé tartozott. Például a fővárosban még csak utca sem őrzi emlé­két, pedig 1951-ig az ő nevét vi­selte Budapesten a mai Moszk­va tér. ■ V. M. Önkormányzati kárpótlás: 17 milliárd plusz bérre A kormány döntött arról, hogy az 2011. évi költségvetésben biz­tosított forrásból 16,9 milliárd forintot fordít az önkormányza­toknál és költségvetési intézmé­nyeiknél foglalkoztatottak idei évi adó- és járulékváltozás miat­ti kompenzálására - írja az MTI. A Ma­gyar Közlöny leg­utóbbi számában je­lent meg erről a kor­mányhatározat. A 16,9 milliárd forintot az idei bü­dzsé céltartalékából a helyi ön- kormányzatok fejezetébe cso- portorsítják át. Az utóbbiban lét­rehoznak egy új, a költségveté­si szervek 2011. évi kompenzá­ciója elnevezést viselő címet. Áfa és szja- bevételekből te­remtik elő a hi­ányzó összeget. Az országgyűlés tavaly dön­tött: mintegy 22 milliárd forintot biztosítanának az ez évi költség- vetésben arra, hogy a közszféra dolgozóinak rendszeres nettó keresete ne csökkenjen. Még ak­kor sem, ha az adó- és járulék­változások egyéb­ként hátrányosan érintenék őket. Az összeg - me­lyet a céltartalékba csoportosítottak át - csaknem felét áfabevételekből, a fennmaradó mintegy 11 mil­liárd forint egy részét pedig pél­dául az szja-bevételekből, a nyugdíjbiztosítási járulékból, valamint az egészségbiztosítási járulékból képezték. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom