Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 13. szám
Próbálkozás, kudarc, siker: lejöttünk a cigiről mert A cigaretta majdnem olyan, mint a kábítószer, csak könnyebb abbahagyni, és kevesebb kárt okoz. Rövid távon. Mert ami a hosszú távot illeti... Múlt héten hallottam egy asz- szonyról, nagy bagós volt, meg is betegedett tüdőrákban. Szerencséjére egy gyógyítható fajtában. Megoperálták, de a lelkére kötötték, többet ne dohányozzon, mert akkor vége az életének. Már a műtét másnapján rágyújtott. Az orvosoknak lett igazuk. NA, A FÉRJEM ELŐTT titkoltam a visszaszokást, rágóztam, fogkrémet ettem, órákig szellőztettem télviz idején. A végén ő vallotta be, hogy ő is visszaesett, ne zavartassam magamat. Kábé akkor kezdtünk el rákészülni az újabb leszokásra. két Év telt el így. Hogy most sikerülni látszik a dolog, abban közrejátszott anyagi helyzetünk romlása, és főleg, hogy tavaly ősszel már a második rákbetegséget úsztam meg. Amióta ezek a dolgok történtek, minden egyes szál ciginél lelkifurdalásom támadt: volt két rákom, amikről nem tehettem, most összeszedek magamnak egy harmadikat, amiről majd tehetek? Ilyen marha nem lehetek. SZÓVAL ÚJRA BELEVÁGTUNK. Már két hónapja nem gyújtottunk rá. Az első napok borzasztóak voltak - örüljön, aki sosem cigizett, és más szertől sem volt függőségben. Ébredéskor az ember első gondolata ugyanis az élvezeti szer. Hogy milyen jó lesz felkelni és rágyújtani a reggeli kávéhoz. De ha rágyújtás nuku, akkor felkelni sem érdemes. Kínszenvedés volt minden'reggel. Férjemnek pedig egy hétig bizsergett keze- lába, legszívesebben kibújt volna a bőréből. DE MÁR LEVAN A GOND. Csak a dohányosokkal kell vigyáznom, nehogy sokat legyek a közelükben, amikor füstölnek. Mert akkor rögtön az eszembe jut: de jó lenne. És másnap is az eszembe jut, meg harmadnap is. Ezeknek a de jó lennéknek kell ellenállni. Határozottan. nagy örömmel üdvözlök minden dohányzásellenes intézkedést. Igenis, ne fújják a füstöt az utcán a képembe, ne érjen ilyen kellemeüenség a buszra, villamosra várva, sem kávéházakban, éttermekben. Cigizzen mindenki ott, ahol nem zavar vele senkit. Exdohányosként is így gondolom. 2011. MÁRCIUS 27., VASARNAP SZTORI Az állatok is szeretik az állatkertet vadaspark Hozzáértő gondozók, állandó orvosi felügyelet óvja a rácsok mögött a kedvenceket RADOS VIRÁG lejöttem a cigiről. Jelentem. De csak félve és rebegve, mert ez már a hatodik alkalom huszonöt év alatt. Az előző ötnél elbuktam. Legutóbb több mint egy év után, amire a hülye is azt mondja, hogy ennyi idő elteltével már aztán igazán marhaság rágyújtani. Mégis megtettem. Valami állandó és hatalmas stressz hatására azt mondtam: én ezt már nem bírom tovább cigi nélkül, és vettem egy dobozzal. férjem elől persze titkoltam a dolgot, mivel együtt vágtunk bele a leszokásprojektbe, és nem akartam, hogy miattam ő is feladja a nikotinnélküliséget. Négyéves volt Knut, a híres berlini jegesmedve, amikor a múlt hét végén elpusztult. A Leibniz Intézet által végzett vizsgálatok jelentős elváltozásokat mutattak az agyában - közölte a berlini állatkert. Knutéhoz hasonló esetek minden állatkertben dolgozó állatorvost foglalkoztatnak. Fábos Erika Már csak a hírnév miatt is érdekes, hogy mi okozhatta Knut pusztulását, de azért sem bel- ügye egy ilyen eset az állatkertnek, mert egy jegesmedve átlag- életkora állatkerti körülmények között legalább 28-30 év. így tehát rendkívülinek nevezhető, hogy ilyen fiatalon elpusztult. Ennek pedig lehetnek tanulságai. így foglalja össze a kérdést Sós Endre, a Fővárosi Állatkert főállatorvosa. Szerinte abból, ahogy Knut hirtelen és görcsösen esett ösz- sze, következtetni lehetett arra, hogy valamilyen idegrendszeri oka lehet a halálának. Hogy agydaganata lett volna a mackónak, azt az állatorvos majdnem kizártnak tartja. „Egy agydaganatnak sok tünete van, ami szinte biztosan feltűnt volna. Az ilyen nagy állatok esetében ugyanis fokozottan igaz, hogy a legapróbb különös jelre felfigyelnek az ápolók és értesítik az orvost. Az ápolók ugyanis nemcsak gondozzák és etetik az állatokat, hanem a szokásaikat és egyéniségüket is jól ismerik. Ha kevesebbet esznek, többet isznak, bágyadtabban vagy éppen élénkebben viselkednek, rögtön jelzik nekünk.” Az izgalmak pedig olyankor kezdődnek. Egy kéttonnás orrszarvút, egy elefántot, egy hatalmas zsiráfot, vagy egy kicsit sem barátságos jegesmedvét már megvizsgálni is kalandos. Legtöbbször csak úgy lehetséges, ha elkábítják vágy elaltatják őket. Ilyenkor az orvosok közvetlen kapcsolatba kerülnek az állattal, ami még akkor sem teljesen biztonságos, ha alszanak. „A legveszélyesebb helyzet egy zebránál adódott. Csupán Élnek, mint hal a vízben - a fókák kiválóan érzik magukat a fővárosi állatkert természetes környezetet utánozó hatalmas medencéiben hódítani akartuk, amitől általában csak bamba lesz. Miután ez megtörtént, egy speciális eszközzel szerettük volna odaszorítani az istálló falához, hogy vért vehessünk tőle. Ekkor azonban, mintha nem is kapott volna az altatószerből, mintegy varázsütésre feléledt, és átugrott a terelőrácson. Mi az istálló oldalfalain, a karámrácson csüngtünk, a zebra pedig tombolt az istállóban. Az egyik ápolónak volt any- nyi lélekjelenléte, hogy végül átengedje a mellettünk lévő másik karámba” - meséli. A fővárosi állatkertben két állatorvos dolgozik. Ők több mint ezer állatfaj és közel nyolcezer állat egészségére vigyáznak. Természetesen nem értenek mindenhez, ezért hat-nyolc specialistával rendszeresen együtt dolgoznak, de van úgy, hogy emberorvos is segít nekik. Legutóbb egy gorillát kellett megműteni és az operációt egy híres nőgyógyásszal végezték el csapatban, mert olyan speciális volt a beavatkozás, hogy az ő tapasztalatára is szükség volt. „Az egzotikus álltagyógyászat egy gyorsan fejlődő ága az állatorvoslásnak - mondja Sós Endre -, ezért állatkerti állatorvosnak lenni magas presztízsű feladat, de egy jó lósebész vagy egy kisállatcsontsebész is nagyon elismert ebben a szakmában. Én magam kutyákkal, macskákkal és háziállatokkal is foglalkozom, pontosan azért, hogy legyen kapcsolatom a gyógyászatnak ezzel a területével is, és ne essek ki a gyakorlatból. Sós Endre azt mondja, onnantól, hogy elhatározta, állatorvos lesz, rendszeresen bejárt az állatkertbe. Előbb önkéntesként, később gyakorlatra. , Megszerette ezt a mun- j kát, egyértelmű volt, ott szeretné gyakorolni a hivatását. Ennek már több mint 15 éve. Azóta több érdekes esettel találkozott a munkája során, a legbüszkébb pedig arra lehet, hogy a budapesti állatkertben születtek elsőként mesterséges termékenyítésből szélesszájú orrszarvúk. Háromszor is járt Gerald Durrell Jersey-szigeti állatkertjében, ahol rengeteget tanult. Az ottani és az itthoni tapasztalaira alapozva állítja: egyeüen állatnak sem kínszenvedés állatkertben élni. Többségük eleve állatkertek tenyészprogramjából kerül ide és nagy részük számára semmiféle stresszel nem jár, hogy a látogatók nézegetik őket. Amelyik érzékenyebb a kíváncsiskodók jelenlétére, azt úgy helyezik el, hogy a legkevésbé zavarják az etnberek. Ráadásul az állatkertekben ma már mindenütt olyan környezetet igyekeznek biztosítani, amely hasonlít az eredeti élőhelyhez. Nemcsak mutogatják, de védik is az állatokat. Sok állatfaj éppen annak köszönhetően menekül meg a kipusztulástól, hogy valamelyik állatkert programot indít a megmentésére. Sós Endre és orvostársai nőgyógyász segítségét kérték egy gorilla műtétjéhez Bambi-faktor: avagy léteznek szeretem és nemszeretem állatok - Minél veszélyesebbek, annál népszerűbbek a vadasparklakók AZ ÁLLATKERTBEN született kölykök közül Knut, a kis je- gesmedvebocs volt eddig a legnagyobb világsztár. A berlini mackó hónapokig szerepelt a sajtóban, az állatkert látogatottsága pedig a szokásos kétszeresére nőtt, ünnep- és szabadnapokon még nagyobb volt a roham. a budapesti állatkert „apróságai” közül eddig Bömbi, a kisoroszlán és Layla, az első mesterséges termékenyítésből született orrszarvúbébi voltak a nagy kedvencek. ALIG EGY HÉTTEL a berlini állatkert jegesmedvesztárja, Knut halála után máris itt az utánpótlás. A nürnbergi állatkert két fiatal jegesmedvebocsa pénteken mutatkozott be a nagyközönségnek. A kis Gregor és Aleut persze pillanatok alatt belopta magát a látogatók szívébe. „a különféle állatok népszerűségét több tényező is befolyásolja - mondta Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. - Az ezzel kapcsolatos kutatás szerint az állatkerti látogatók számára fontos szempont az állatok mérete, színe, az emberhez fűződő rokonságuk mértéke és vélt vagy valós veszélyességük. Mindezt a tudósok Bambi-faktornak nevezik. a kevésbé népszerű állatoknál sok esetben előítéletek, téves ismeretek vezetnek ahhoz, hogy az emberek többsége nem igazán rajong értük. Ezeket az állatokat szokás - Schmidt Egon ornitológus nyomán - memszeretem állatoknak nevezni. ” „Családbarát” tüntetés Nagy-Britanniában 19 százalékkal csökken a tárcák költségvetése, a fő áfakulcsot 17,5 százalékról 20 százalékra emelték, 490 ezer közalkalmazotti állás szűnik meg, ami 9 százalékos létszámcsökkentés. így aztán a szakszervezetek tegnap óriási, és kezdetben békés tüntetést szerveztek az új kormány megszorító csomagja ellen. Aztán, mint képünk jelzi, jöttek a festékbombások is. r A 5 B8HÜÜ
