Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-25 / 70. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 25., PÉNTEK KÖRKÉP 11 Az ördög mindenkiben benne lakik vekerdy Erzelemhiányra, örömtelenségre sok fiatalnak az egyedüli válasz a füvezés és a lopás Nem megy át a reform a pe­dagógus-társadalom ellenál­lásán, ettől kudarcélmé- nyes, szorongásos a mai magyar iskola - véli a la­punknak nyilatkozó Vekerdy Tamás gyermek­pszichológus, aki a napok­ban a siófoki Mocorgó csa­ládi napközi vendége volt. Fónai Imre- Megtalálta a politika a gyere­ket: szavazati jogot a kétéves­nek is, de szállítsuk le a bün­tethetőség alsó korhatárát 12 évre, a tankötelezettségét meg 15-re. Mit gondol ezekről?- Nem jutok szóhoz - felelte Vekerdy Tamás. - II. Rákóczi Fe­renc, a nagy fejedelem önvallo­másában arról ír, hogyan lopott kiskamasz korában a brünni je­zsuitáktól; a csillagászati távcsö­vek fényes rézcsavarjait lopkod­ta le. A jó gyerek nem lop, a rossz gyerek lop? Ez nem ilyen egyszerű. Van, aki mélyszegény- ségből eredően lop, és bandába '% szervezik őt a nagyobbak vagy a | felnőttek. Akadnak azután a ~ brahitolvajok, ez egy sajátos ka- 1 maszkori állapot, mely elmúlik. Könyvet, csokit csennek. Ezek nem deviánsok, nem bűnözők, de ha ezért lecsukjuk, akkor az­zá kiáltjuk ki őket. Érzelmi lopás is létezik, ez az érzelmi nélkülö­zésből fakad, amikor a gyerek örömöt akar magának szerezni. Pénzt lop, habos tortát vesz rajta magának és a barátainak. lói akarja magát érezni, keresi az örömöt.- Ilyen érzelmi nélkülözés fo­lyománya a drogozás is?- Igen és ebben megerősíte­nek a drogambulanciákon dol­gozó kollégáim. Érzelmi nélkülö­zés áll a háttérben, amit a kis­gyermek magával hoz, mert a családjában nem kapott elegen­dő személyes érzelmet. Hiába próbáljuk kamaszkorban visz- szatartani, akkor már késő. Sok­kal előbb kell megóvni a drogtól. Látni kell azt is: az iskola gyakor­ta irtózatosan unalmas, sok szo­A kamasz mindig lázad, ez a korosztály egyik jellemzője. Vekerdy Tamás szerint marhaság azt hinni, hogy bezzeg mi mások voltunk fiatalon Vekerdy Tamás az elte jtk és a BTK pszi­chológia szakát végezte el. 1969 és 1972 között a Szín­ház- és Filmművészeti Főis­kola óraadó pszichológia tanára. 1983-TÓL az Országos Peda­gógiai Intézet főmunkatár­sa. 1992 És 1998 között a Mis­kolci Egyetem neveléstudo­mányi tanszékén docens. 1998-tól a Pedagógus-to­vábbképzési Módszertani és Információs Központ al­ternatív továbbképzési igaz­gatója. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szerve­zője és vezetője. 1990-től az iskolázás sza­badsága Európai Fórumá­nak középeurópai szóvivője. rongást kelt, kudarcot okoz, eb­ből fakadóan azok a gyerekek is azt mondják, akik jó családi hát­térből jönnek: nem lehet, hogy a világ ilyen szürke, unalmas. S kipróbálják a különböző füve­ket. De ők nem lesznek kemény drogosok.- Vagyis a büntetés ez esetben sem célravezető?- Ha a kamaszokra rásújtok egy kemény büntetési tétellel, az történik, amit az egész világon, az egész 20. században láttunk, akár az amerikai alkoholtilalom idején: még érdekesebb lesz, még inkább kipróbálják. Nincs olyan kamasz, aki a tiltásra ne lázadással válaszolna. Aki dro- gozik, belemegy abba az ördög, halljuk a politikusoktól. Holott mit is mondott Pázmány Péter? Aki bort iszik, belemegy az ör­dög, de aki nem iszik, abban már benne van. Vegyük tudomá­sul, mindnyájunkban benne van az ördög. Olvasgassuk lókait (Eppur si muove), vagy Csoko­nai debreceni ifjúságának törté­neteit. Dohányfüstös pincében isznak, tivornyáznak. A diákság, az ifjúság mindig kereste a lehe­tőségét, hogyan rúghatna ki a hámból. Ám már Szókratész ko­rában azt mondták a felnőttek: mi bezzeg nem üyenek voltunk, megromlott az ifjúság. Ez mar­haság. De az se lehet, hogy ne essünk kétségbe, ha egy fiatal „halálra” issza magát. Ez olyan férfias, nem lehet ennyivel elin­tézni. Hála istennek már pálin­kát is főzhetünk, de az alkohol is súlyos drog, csak éppen nincs betiltva és nagy jövedelmet hoz az államnak. Pedig Magyaror­szágon sokkal több halálos áldo­zatot szed, mint a kábítószernek is mondott anyagok.- A szóhoz se jutókon túl azért nyilván van véleménye a tan­kötelezettség leszállításáról is...- Egyszerűen nem értem. Nem nézték meg a minisztéri­umban a magyar és európai tör­vényeket? E szerint 16 éves kor előtt nem lehet munkára fogni senkit, az gyerekmunka. Mégis azt mondják, elmennek majd dolgozni a 15 évesek. De hová? Nem értem azért sem, mert az oktatási államtitkárság írt egy törvénytervezetet, mely kor­mányegyeztetésen is volt, s eb­ben 17 év a korhatár. Nem be­szél egymással a kormány két képviselője? Ki találta ezt ki? Az a P betűs kamarai elnök?- Parragh László...- Igen, ő mondta, hogy sok pénzt lehet ezzel megspórolni. Hogy micsoda? Végül sokkal többe kerül majd az államnak. Ez tévút, a kisgyerekkori neve­léssel kéne kezdeni. Az tenne al­kalmassá az iskola sikeres elvég­zésére. Persze nem olyan iskolá­ra gondolok, amtiyen a mai.- Hanem?- Olyan jó iskolákra, mint amüyenek például régen az egy­házi iskolák voltak. Szigor volt, de akkor még jól tudták, hogy nem egyféle intelligencia léte­zik. Nem csak a verbális, amit a mai iskola megkövetel. Mini­mum nyolcféle van, de a mai gyerekeknek csak a verbális in­telligenciáját osztályozzák és le­het, hogy ebben kudarcos egy csomó gyerek. A kezét, a szem­érzékét miért nem használhat­ja? Vagy a vizualitását, a testi ügyességét? Egész más lenne az iskolai .eredménye. De ehhez az iskolának egészen másnak kéne lenni, mint amilyen ma.- Miért nem üyenek az isko­lák?- Rejtély. Megkérdeztem egy helyütt, komolyan gondolják-e, hogy százötven kémiai egyenle­tet bemagoltatnak a középisko­lásokkal? Azt felelték, ez van tankönyvben, másik meg nincs. A középiskolai, egyetemi képzés alapja ma az, hogy tucatnyi olda­lakat biflázz be, de aztán felejtsd is el, mert keü a hely a követke­ző tucatnyi oldalnak. Az érettsé­gi-követelmények már kezdtek egészen jó irányba elmozdulni, de ahogy hallani, majd most visszacsinálják. Pedig 1985 óta a különböző kormányok alatt, Glatztól Pokorniig egészen jó törvényeket hoztak, de ezek va­lahogy nem mennek át a három­szorosan kontraszelektált peda­gógustársadalmon. Régóta fogy a tanulók száma, de a pedagógu­soké nem. Minden sikeres isko­larendszerben 19 gyerek jut egy pedagógusra, nálunk küenc.- A politika nem mer a peda­gógusokkal szembemenni? Ahogy például az orvosokkal, a polgármesterekkel sem?- Nagyon úgy tűnik. A kétszá­zezres pedagógustársadalom egy kétmilliós szavazótáborban tíz százalék... A könnyek sem segítettek a százéves asszony kirablóin édeshármas Feldúlt lakás, összevert áldozat; még a kapcsolatok sem tiszták, nemhogy a rablás részletei (Folytatás az 1. oldalról)- Tessék elhinni, ez a fél év pon­tosan elegendő volt, hogy meg­tanuljam, többet nem fogok ilyenbe keveredni! A fogadkozáshoz némi sírás is párosult, ám a bírónőt nem hatották meg a könnyek, s az el­sőrendű vádlott két társához ha­sonlóan előzetesben várhatja a következő, májusban esedékes tárgyalási napot. A három vádlott tavaly április­ban rabolt ki egy százesztendős kaposvári asszonyt. Az ötlet a vád szerint az elsőrendűtől, ak­kor még fiatalkorú lánytól szár­mazott, anyja ugyanis eltartási szerződésben állt a későbbi sér­tettel. A tervet 33 éves barátjá­val, a harmadrendű vádlottal tö­kéletesítette, utóbbi révén került a trióba a tényleges elkövető, a másodrendű vádlott. Aki a lány anyjától ellopott és lemásolt kul­csokkal jutott be az idős asszony lakásába, ahonnét több mint kétmillió forintnyi készpénzt és ékszereket lopott el. Akciója közben a tulajdonos felébredt, mire a 26 éves férfi ököllel több­ször is arcon ütötte. A pénzen megosztoztak az ékszereket zá­logházakban, ékszerboltokban adták el. Az ügyész a másodren­dű vádlottat jelentős értékű rab­lással, valamint súlyos testi sér­téssel, az első- és harmadrendűt társtettesként jelentős értékű lo­pásra felbujtással vádolta. Utóbbiak nem tettek vallo­mást, a lány bűnösségét is ta­gadta, barátja viszont elismerte a vádat. Harmadik társuk vi­szont a saját szemszögéből el­mesélte a történteket - a bíróság előtti vallomása sok helyen cá­folta a rendőrségen elmondotta­kat. Emellett jelentős eüentmon­dásba keveredett bűntársaival, hiszen állítása szerint a lány, mi­közben a harmadrendű vádlot­tal állt szexuális kapcsolatban, neki sem mondott nemet... Ez­zel szemben az állítólagos sze­relmi háromszög közös pontja azt állította, csak a rablás előtt néhány nappal ismerkedtek meg. A harmadrendű erről nem nyilatkozott, bár bűntársa sze­rint nem örült a „sógorság- nak”... Az mindenesetre biztos, hogy az „édeshármas” tavaly április 20-án éjjel érkezett a Bajcsy- Zsilinszky utcai házhoz, ahová a másodrendű ment be, s hozta ki a lopott holmit. S hagyott pa­tyolat rendet maga után, s az idős asszony fel sem ébredt ott- jártára. A rendőrök viszont fel­dúlt lakást és egy összevert ál­dozatot találtak... Nem egyeztek a vallomások a megszerzett értékek tekinteté­ben sem, főként az arany­holmik számában akadt kü­lönbség, csak úgy röpködtek az aranyórák és gyűrűk, láncok. Melyek valódi mennyisége még a zálogházasok és ékszerbolto­sok vallomása után sem tisztá­zódott. Mint ahogyan arra sem érkezett válasz, ha nem a má­sodrendű vádlott, akkor ki dúl­ta fel a lakást és verte meg az ál­dozatot. Az viszont egyre in­kább világossá vált, hogy a be­törés ideája a lány fejéből pat­tant ki, még főbérlőjének fiát is megpróbálta bevonni, sőt, az akció után el is dicsekedett ne­ki a szajréval. Mivel a különböző igazság­ügyi szakértőket a következő al­kalommal, májusban hallgatja majd meg a bíró, az ügyvédek és védenceik kérvényezték az előzetes letartóztatás megszün­tetését.- Édesanyám, édesapám rok­kantnyugdíjas, rengeteg mun­ka van a mezőgazdaságban, szeretném ellátni helyettük a teendőket - vette át a szót hüp- pögő társától a harmadrendű vádlott. A családi vonal sem bizonyult szerencsésebbnek... ■ Vas A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom