Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-23 / 68. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 23., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 5 Pornós forradalomtól a nemezisig emberfarm Két és fél óra alatt bebizonyosodott, aktuális az orwelli allegória A darab végére a hatalom egy kézben összpontosul, akad, aki ezt boldogan benyeli, mások csak elfogadják Beszédes a cím, követke­zik belőle, hogy Orwell Ál- latfarmja adja az alapot - mondhatnánk, lerágott csont, de mindig találni rajta valami kis húscafa­tot. Mint a Csiky Gergely Színház Stúdiójában. Vas András Az éppen kezdésre betoppanók még helyet keresnek maguk­nak, pedig már úgy tűnik, meg­kezdődött a darab: Szilárd, azaz Kelemen József fel, s alá járkálva telefonál, Gyuricza István Papi­ként a rendezői székben üldö­gél, diszkréten zümmög az eroti­kus képekkel feldíszített hűtő- szekrény, mellette a kávéauto­mata duruzsol, a két, leharcolt hetvenes évekbeli kanapé kopott dohányzóasztalt fog közre, rajta megannyi pornólap és férfíma- gazin. A polcokon öt tévé jelzi a stúdiót a Stúdióban, melyek hir­telen megelevenednek, s bekú­szik Bandika, a kis gézengúz ha­todik részének végefőcíme. Hogy nem a Koncz Zsuzsa és Gergely Ági által megénekelt rosszcsontról van szó, hamar ki­derül a háttérből és a felkonfból- itt bizony pornóforgatás zajlik- Kovács Zsolt duplán slicceit rö­vidnadrágban... -, inkább ki­sebb, mint nagyobb átéléssel, kulisszatitkokkal, bakikkal. Utóbbi belefér, egy pornó végét úgyis lekapcsolja vagy elpörgeti mindenki, persze akad, aki mű- vészkedne, Jean-Luc Godard-t, a francia-svájci rendezőlegendát emlegeti, a kelemeni reakciótól pedig tekintsünk el... Fásult, rosszkedvű mindenki, nem erről álmodtak, hogy alvál­lalkozóként pornót forgatnak az első számú közellenség, a produ­cer és tévécsatorna-tulajdonos Wolfman úrnak, aki ráadásul nem is fizet. Független filmről fantáziáinak, önállóságról, ma­gas művészetről, aztán Papi egy­szer csak bedobja a törülközőt, nem tud fizetni a stábnak, távo­zik, ám rájuk hagyja a nyűtt stú­diót. A hangulat romokban, az­tán egyre paprikásabb, Wolf- manhoz indulnak, az utolsó le­kapcsolja a villanyt Valami vé­get ért... Aztán folyik a sör, a tömény, zabálják a szendvicset, a köztes történésekről csak felvételről ér­tesülünk, a producert - Rátóti Zoltán - helyben hagyták, fize­tett, függetlenedtek, kitárult a jö­vő kapuja, megalakult a Farm Kft., mindenki egyenlő, tervez, milliókat vizionálnak, a nagy fil­met, csak éppen a kiindulási pontot helyezik máshová. Szi­lárd és Golyó - Kalmár Tamás -, a két rendező közfelkiáltással lesz ügyvezető, mindegyikük visszalépne a másik javára, nem erről szól az egész, közös a juss, közös a haszon. Persze a pornót elvetik, a nagy célért bevállalják Sztálini allegória „minden állat egyenlő, de vannak, melyek egyenlőb­bek” - szól George Orwell Ál­latfarmjának mottója. A sza­tirikus regény, melyet a szer­ző a második világháború alatt írt, s 1945-ben jelent meg a sztálini Szovjetunió al­legóriája. Napóleon Sztálin, Hógolyó az elűzött Trockij megszemélyesítője, a regény végén az állatok és emberek kiegyezése az 1939-es szovjet­német megnemtámadási egyezményt szimbolizálja. a reklámokat, szlovákul, litvá­nul, horvátul forogna a potencia­növelő, ha Bandika nem sülne állandóan bele. De forog a verkli, mindenki véleményezhet, okos­kodhat, együtt sírnak, együtt ne­vetnek, úgy tűnik, minden idea közös, még a Szilárd által felfo­gadott őrző-védő triót is közfelki­áltással fogadják el. És be. Mindez részletesen, példák, groteszk szituációk tömkelegé­vel elmagyarázva, talán kissé túlzottan is, hagyni kellene, pon­tosabban bízni benne, a közön­Kalmár Tamás és Kelemen József harcában utóbbi diadalmaskodik ség megérti a párhuzamot. A vá­rakozás azt mutatja, tökéletesen tisztában van vele, s várja a for­dulatot. Mely aztán érkezik, csodastú­dióval, eladósodással, s a vele já­ró konfliktussal. Golyó idealista, a szabadfilm és Papi hagyatéká­nak elkötelezettje, Szilárd a tren­dek embere csap össze, aztán ér­kezik Papi, romba döntve egy vi­lágot előbbiben: Wolfman ajánla­tát hozza, súlyos milliókat a füg­getlenségért cserébe. A kenyér­törésnél Golyó húzza a rövideb- bet, s Zeusz, a legnagyobb őrző­védő szájából felhangzik a Pony­varegényből ismert Ezékiel 25:17: „Az igaz ember járta ös­vényt mindkét oldalról szegélye­zi az önző emberek igazságta­lansága és a gonoszok zsarnok­sága. Áldott legyen az, ki az ir­galmasság és a jóakarat nevében átvezeti gyöngéket a sötétség völgyén, mert ő valóban testvé­rének őrizője és az elveszett gyermekek meglelője. Én pedig lesújtok majd tereád hatalmas bosszúval és rettentő haraggal, és amazokra is, akik testvéreim ármányos elpusztítására törnek, és majd megtudjátok, hogy az én nevem az Úr, amikor szörnyű bosszúm lesújt rátok!” A hatalom immár egy kéz­ben összpontosul, akad, aki ezt boldogan benyeli, mások csak elfogadják, de tudják mi tör­tént. Folytatódik a rabszolga­meló, szedi az áldozatait, a lá­nyokat csak megverik, ha nem akarnak dolgozni, Bandika vi­szont belehal a változásba, me­lyet valaki félelemből, más pén­zért fogad el. És megcsinálnak minden ocsmány melót, amire a nagy lázadáskor még nemet mondtak, de most beálltak a sorba.- Tudjátok, mi az, hogy neme- zis? - foglalja össze a jövőt Guy Ritchie klasszikusából, a Blöff- ből merítve Kelemen József. - Az érintett erősebb fél kinyilatkoz­tatása a méltó büntetés mértékét illetően. Aztán jön a példázat a filmből a disznókról, s ezzel végleg ki­lyukadunk az Állatfarmnál. Már az is kapcsol, aki eddig a törté­netből és a nevekből - Golyó, Sü- vi, Bandika, Rózsi, Molli, Bendzsi, Holló, Malvin - nem látta a párhuzamot. A végső internetes bejelentkezés már számukra is egyértelmű, meg­történt a nagy kiegyezés. Dömötör Tamásnak sikerül az arcokra fagyasztani a mo­solyt, s kezdeti könnyed bohóc­kodásnak tűnő történetszövés egyre mélyebb értelmet nyer, s bizonyítja, Orwell lassan hét év­tizedes abszurd allegóriája ma is érvényes: a diktatúrák ke­gyetlen gépezete, mely előbb- utóbb mindenkit bedarál, nem­csak politikai színtéren életké­pes. A két síkban - a stúdió elő­terében, illetve a képernyőkön - futó történet jobbára a mai médiavilág hétköznapiságát használja ki, hogy rávilágítson az orwelli tézisre, a fordított fej­lődéstörténetre. Hogy ez sike­rül, nagyban köszönhető a sze­replőgárdának: Kelemen József metamorfózisa végig jól ábrá­zolt és nyomon követhető, Nyá­ri Oszkár Süvije a mindenkori hatalomhoz idomuló ember tö­kéletes leképezése, Serf Egyed Bendzsije a kulisszák mögé lát, ám tudja, semmit sem tehet a változások ellen, Kovács Zsolt az egyszerű, kizsákmányolt kis­ember kiművelt megjelenítője, akinek tragikus sorsa sem szol­gál megoldásként. Hiszen az végképp hiányzik. Elég csak kinézni az ablakon... A sokkolótól az indukciós sütőig: TISZK a jó példa A siófoki Krúdyban hetven-, a Barossban ötvenhétmillió forint értékű eszközöket vehettek bir­tokba kedden a két szakképző iskola diákjai. Országos szinten is kiemelkedő összegből, 1,2 mil­liárd forintból fejlesztheti a pá­lyázatnyertes Somogy Megyei Önkormányzat a TISZK-hez tar­tozó intézményeket. Kedden a krúdysok a legmodernebb, uni­ós követelményeknek is megfe­lelő tankonyhai és tancukrász- dai eszközöket vehettek át, a Ba­ross pedig többek közt új infor­matika tantermet rendezhetett be, a környezetvédelmi szakosok ugyanakkor egy meteorológiai állomást kaptak. ■ Az iskolák versen­gésében a somogyi TISZK csodával határosán teljesít.- A sokkoló például megfele­lő hőmérsékletűre hűti a fa­gyasztandó zöldséget vagy ételt; az indukciós sütő hőter­melés nélkül teszi lehetővé az ételkészítést - adott ízelítőt az újdonságokból Gruberné Kis- Pál Andrea, a Krúdy középisko­la igazgatója. - Az informatikai fejlesztés révén pedig a pincé­rek az ötcsillagos szállodák érintőképernyős technikai rendszerének megfelelő szoft­vert használhatnak. Szamosi Lóránt, a Somogy megyei TISZK főigazgatója ar­ról tájékoztatott: a Baross kör­nyezetvédő technikusai a Globe-világprogram tagjaiként mérési adataikat a légkör válto­zásait kutató kaliforniai egye­temre juttatják el. A főigazgató arról is beszélt: az iskolák mind nagyobb versengésében a so­mogyi TISZK az idei tanévre százötvennel tudta növelni ta­nulólétszámát, s ezt már-már a csoda kategóriájába sorolta. Ge­lencsér Attila, a megyei közgyű­lés elnöke szerint fogalommá vált a Krúdy képzése. A siófoki átadón azt is meg­említette az elnök: a szakkép­zés eddig nem a munkaerőpia­cot szolgálta, de hogy a jövőben máshogy legyen, azért is hoz­ták létre többek közt a TISZK-et, mely máris igazolta ezt a dön­tést, oly annyira, hogy már a minisztériumban is hallotta jó példaként emlegetni ezt a so­mogyi mintát. ■ Fónai Imre Apák harca a tanúk emelvényén a 11 milliós zsarolási ügyben tárgyalás Megnőtt a szerepe a másodrendű vádlottnak, aki állítólag fél, s csak írásban reagál az őt ért vádakra- Jól megszerkesztett, de cáfolha­tó a történet - jelentette ki úgy másfél órás vallomása végén az egyik tanú, akit a több mint 11 millióval megzsarolt leilei fiú ügyében hallgatott meg a kapos­vári bíróság. Manipulált rendőr­ségi feljelentésről is beszélt, ugyanis a - szerinte - állítólagos pénzátadások az adásvételi szer­ződések idejére lettek időzítve. Amikor az elsőrendű vádlott mo­tort, autót, laptopot vásárolt. Vallomása akár komoly felhör­dülést is kiválthatott volna, ám megjegyzendő, a tanúk emelvé­nyére szólított férfi fiát próbálta meg tisztázni a vádak alól. Aki a vád szerint 2009. máju­sa és 2010. áprilisa között 11 mil­lió forintot követelt ki a nála egy évvel fiatalabb sértettől: illegális filmletöltés, megkarcolt, s egyre drágábban javítható motor, uzso­rások, korrupt rendőrök szere­peltek a palettán, akik pénzt kö­veteltek hallgatásukért. A fiú, egy helyi nagyvállalkozó csemetéje pedig fizetett, az összegeket a csa­ládi kasszából nyúlta le, melyet ugyan észleltek szülei, ám az utolsó pillanatig nem gyanakod­tak gyermekükre.- Csak azt vettük észre, zárkó­zott lett, s nem mert kimenni a la­kásból - mondta a következő ta­nú, a fiú apja. - Végül mindent bevallott az anyjának, s erre meg­tettük a feljelentést. Ezután rövid beszámoló követ­kezett a család felemelkedéséről, anyagi helyzetéről - a vállalkozó­nak már 1980-ban új Mercedese volt, amikor Büki János bácsi, a párttitkár hat évet várt a Trabant­jára... -, illetve, hogy gyermekük nem volt rászorulva, hogy a ma­ga kedvéért a kasszába nyúljon, ugyanis mindent megkapott, s zsebpénze is akadt bőven. Az elsőrendű vádlott apja sze­rint viszont a sértett éppen azért töltött rengeteg időt együtt a fiá­val, hogy ne kelljen otthon len­nie. Amúgy a gyerek apját régről ismerte, dolgozott is neki vagy egy évtizede, s állítása szerint ak­kor átverte a vállalkozó. Akinek szerinte jelenleg komoly anyagi gondjai vannak, s vagyonát úgy szerezte, hogy „lehúzott” embe­reket. Ennek ellenére nem zavar­ta, hogy fia a sértettel barátkozik.- Két jó kedélyű, kövér gyerek, együtt nevettek - írta le a fiúk kapcsolatát. Fia anyagi gyarapodását is másként látta, mint a vád, szerin­te gyermeke nyaranta dolgozott, s az általa kiegészített keresetből vásárolt motort, autót magának, míg a quadot és a csúcs-mobilt karácsonyra kapta, a laptopra pe­dig nagyanyja adott neki kölcsön. A másodrendű vádlott szerepét is máshogy látta az ügyben, sze­rinte nemcsak a fiával állt kap­csolatban, de a sértettel is.- Eleinte nem értettük, egy hu- szonvalahány éves férfi miért ba­rátkozik egy 15 évessel - utalt fia és vádlottársa szoros ismeretsé­gére -, tartottunk tőle, hogy me­leg. Aztán rájöttem, általa akart velem üzleti kapcsolatba kerülni. Azt viszont nem értette, miért tagadja a sértett családja, hogy kapcsolatban állt fiúkkal a má­sodrendű vádlott, akinek szerin­te csak annyi a szerepe az ügy­ben, hogy igazolnia kell az állító­lag megzsarolt fiú történetét, akár önterhelő vallomás árán is.- Különben miért a sértett ap­ja vitte volna be a megyei kapi­tányságra vallomást tenni? - tet­te fel a kérdést, majd hozzáfűzte, annak is tanúja volt, hogy a sér­tett apja megbeszéli egy rendőr­rel, mit kell kérdezni a vádlottól. A vállalkozó szerint viszont ép­pen a másodrendű vádlott keres­te meg őket az ügy kirobbanása után, s kért sírva bocsánatot tő­lük, egyben elárulta, ha rendőri védelmet kapna, sokkal többet merne elmondani. Erre a bírósá­gon sem került sor, ám a másod­rendű vádlott jelezte, az elsőren­dű apja által elmondottakra írás­ban szeretne reagálni. Hogy mi szerepel majd a leír­takban, illetve mit állapított meg az informatikai szakértő a számí­tógépes zsarolásokról, valamint, hogy a feljelentés előtt szűk hó­nappal ki és miért hívta a sértet­tet a megyei kapitányságról, csak a következő, májusi tárgyaláson derülhet ki. ■ Vas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom