Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-18 / 64. szám

3 SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 18., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP A dolgozók féltik az állásukat táppénz Az MSZOSZ szerint látszatintézkedésről van szó, nem jellemző a csalás Fókuszban az önkéntesség. A foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkaerőpiacra való belépés is terítékre került a kaposvári tanácskozáson Önként segítenek EGYRE TÖBBEN SEGÍTENEK önként embertársaiknak az élet szinte minden területén, hangzott el csütörtökön a XI. foglalkoztatási fórumon Kaposváron.- 2011. AZ ÖNKÉNTESSÉG eu­rópai éve - mondta Witz- mann Mihály, a megyei köz­gyűlés alelnöke. Országosan 12 helyen működött önkén­tes centrum, amelyhez a hé­ten Somogy is csatlakozott, munkájukat az EU 27 millió forinttal támogatja. Knyihár Éva, a baranyai centrum szakmai vezetője rámuta­tott: az önkéntesek nem csak segítenek, hanem tevé­kenységük révén új szakis­meretekhez is jutnak, amely megkönnyítheti munkába állásukat. (Folytatás az 1. oldalról) Az MSZOSZ elnöke zsebbe vágó kérdésekről beszélt csütörtökön Kaposváron. A kormány a betegeken ötmil- liárd forintot takaríthat meg. A táppénz egy napra jutó összege ugyanis a maximum adható 10 ezer 40 forintról 5020 forintra csökken. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a Somogyi Hír­lapnak elmondta: látszatintézke­désről van szó, amely szerinte nem tisztességes. Statisztikai adatokkal is kimutatható, hogy a táppénzes napok száma csök­kent az utóbbi időszakban - ma­gyarázta. Szerinte korántsem jellemző a táppénzcsalás, hiszen a mai, munkanélküli világban a dolgozók féltik az állásukat. So­kan inkább betegen is elmennek dolgozni, minthogy otthon ma­radjanak, s ezzel az elbocsátást kockáztassák. Pataky - különféle számítá­sokra hivatkozva - arról beszélt: a táppénzes szabályok átalakítá­sa hosszabb távon korántsem biztos, hogy megtakarítást je­lent. A betegen dolgozók későb­bi egészségügyi ellátása vélhető­en jóval nagyobb összegbe ke­rül, mint a most jelzett ötmilli- árd forintos spórolás. Nagy An­na szóvivő szavaira reagálva megemh'tette: a táppénzcsalók kiszűrésével kapcsolatos indok­lás sem érthető, hiszen Magyar- országon egyeüen munkavállaló sem állapíthatja meg magáról, hogy munkaképtelen. Ez az or­vosok feladata.- Nem ismerjük a részleteket - erről már a Széli Kálmán Terv kapcsán beszélt az elnök. Kifej­tette: a kormány számos olyan elképzelést jelentett be, amely­ről pillanatnyilag nem tudható, hogy mi lesz pontosan belőle. A kabinet beleszaladt a saját csap­dájába: korábban a növekedést, a fejlődés fontosságát hangsú­lyozták, manapság mást emle­getnek. Elismerte: teljes mérték­Egyszemelyes háború: demonstrált, hogy dolgozhasson, és megnyugtató megoldást talált a hivatal (Folytatás az 1. oldalról) egyszer például szeptember 14-én adták postára az értesí­tőt, s 16-án reggel nyolc órára kellett volna jönnöm. Ezt a le­velet 21-én kaptam meg. Meg­reklamáltam a dolgot, ennek ellenére a legközelebbi levél másnapi időponttal érkezett. Arról is lekéstem. Ezt is meg­reklamáltam, hiszen így esélyt se adtak rá, hogy megjelenjek az állásért. Közben meg nem igazán történik más, minthogy egymásra mutogat a munka­ügyi központ és a posta. Egy­szer ismertek el annyit október­ben, hogy a központ munkatár­sa nem tértivevényesen küldte Sára János még a regionális központtól kapott leveleit mutatja ki az értesítőt a címemre, ezért nem igazolható a levél átvétele, annak időpontja. Sára János csütörtökön hóna­pok óta tartó, háromszori, si­kertelen egyezkedés után végül demonstrációjával azt szerette volna elérni, hogy ismerjék el a hibát a munkaügyi központ­ban. Ügyvédet is fogadott, s kártérítést követel. A kártérítés összege havi négyezer forint, a számára folyósított szociális se­gély és az elmulasztott állásért felajánlott munkabér közötti különbözet Amit - ahogy „hő­sünk” kora délután szerkesztő­ségünkben fogalmazott -a So­mogyi Hírlap közbenjárására, s fél napi sztrájkja hatására be ígértek neki. Állást pedig még korábban májusra ígértek neki. - ÍGY TEHÁT MOST nincs miért tovább demonstrálnom - ma­gyarázta -, de ha mégsem tör­ténik semmi rövid időn belül, megint kiülök az utcára. S megint az újsághoz fordulok, mégha ez nem is tetszik min­denkinek. A SOMOGY MEGYEI Kormányhi­vatal arról tájékoztatta lapun­kat, hogy amint a munkaügyi központjának márciusban, frissen kinevezett vezetője érte­sült a problémáról, azonnal intézkedett. Bár nem illetékes az ügyben, sikerült megnyug­tató módon orvosolni Sára Já­nos panaszát: lehetősége sze­rint munkát biztosít neki és egy karitatív szervezeten ke­resztül hozzájuthat a segélye és a felajánlott munkabér kü­lönbözeiéhez. MÁRKUS KATA ben egyetértenek a kormányzat eredeti szándékával, azaz növel­ni kell a valódi, adózó munkahe­lyek számát az országban. Csak­hogy manapság másról, főként a közfoglalkoztatásról beszélnek a tisztségviselők, ami nem jelent folyamatos, tisztességes megél­hetést nyújtó munkahelyeket. Azok sincsenek igazán irigy- lésreméltó helyzetben, akik dol­goznak. Pataky úgy fogalmazott: az adórendszer módosítása - különösen az adójóváírás mér­séklése - a béreken lyukat ütött. A havi 290 ezer forintnál ke­vesebbet keresők zöme rosszul járt, Somogybán az átlagosnál is szomorúbbak a következmé­nyek, közölte Svajda József, az MSZOSZ régiós elnöke. A bértár­gyalások során van, ahol mind­össze egy-két százalékos bér­emelésről született megállapo­dás, néhány cégnél hat-hét szá­zalékról döntöttek. A kompenzá­ció legfeljebb arra jó, hogy nullá­ra írják a dolgozókat ért veszte­séget. ■ Harsányi Miklós X GYORSSZAVAZAS ■ Ön merne önmagáéit demonstrálni? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: SONLINE.hu §/ A szavazás eredményét szombati számunkban közöljük. JEGYZET BALASSA TAMÁS Jogorvost a joghézagnak A JOGALKOTÁS SZÉP FELADAT lehet, keveseknek adatik, hogy részesüljenek belőle, s nem különben szép a jogal­kalmazás, s ad absurdum az igazságszolgáltatás is. Hogy a témát érintő politi­kai szféra előtt tisztelegve méretes demagógiával él­jek: mindkettő akkor műkö­dik igazán jól, ha észre sem vesszük a létezésüket Hisz ki fog alaptörvénnyel a ke­zében panaszkönyvet kérni a mindennapi betevéskor a közértben? Ki fog felmenni nagy garral a miniszterhez, hogy amaz lásson élő jogal­kalmazottat nemzetgyűlés idején. Régen sem jelölték ki a parlament valamely aj­taját, hogy reklamálni le­hessen az egészséges élet­hez való alapjogért, a hús­véti alkotmányozás után sem lesz ajtó, ahol a mun­kára kötelezésnek ellensze­gülők protestálhatnak. A jogszabályok korlátoltak szerencsére, már csak az hiányozna, hogy minden és mindennek az ellenkezője paragrafusba legyen foglal­va Kadhafi tábornok, Cha- vez kolléga, egyéb örökös és megbonthatatlan puccsis­ták örömére! A jogszabály olyan, mint a lenge nyári hacuka, de semmiképpen sem testre simuló sztreccs- nadrág a valóvilla lakóinak kameramentes órájára em­lékezve lesütött szemmel. JOGUNK VOLT, VAN ÉS LESZ. de húsz éve élünk csak iga­zán jogos időket. A képünk­re szabtuk a jogokat, meg­állva a másik ember jogá­nál, és nagyjából slussz. Az ütközési felületek kerülnek bírói szakba. A panyókára vetett hercig szabadságjogo­kat újrafogalmazza a két­harmad szíve-joga, van min változtatni. Az elfogadottsá­got és felkentséget lehet magyarázni, de fölösleges. Ha jó a jog, megszokjuk. Ha nem, megszökés helyett fel­megyünk a jogorvosért... Próbára bocsátás a rínyaszentkiráiyj „robbantóknak” bomba a lépcső alatt Pénzt követeltek a gyermekotthontól, a nevelő háromezer forintot ajánlott Bokorba dugták az ellopott holmit a siófoki tolvajok (Folytatás az 1. oldalról) Beke Ibolya, a siófoki rendőrka­pitányság szóvivője azt is el­mondta: a cég telepén és környé­kén elfogtak egy 20, egy 18 és egy 44 éves siófoki férfit. A raktárból közel 400 ezer forint értékű vasat és alumíniumot tartalmazó mű­szaki cikket akartak ellopni, mi­közben több tárgyat jelentősen megrongáltak. A kihallgatásokon kiderült: a két fiatalabb betört a raktárba, a fémtárgyakat kihord- ta a közeli bokros területre és el­rejtette. Később haza akarták szállítani és értékesíteni. A18 és a 20 éves férfi beismerte, 44 éves társuk tagadta a bűncselekmény elkövetését. Mindhármukat őri­zetbe vették. ■ F. I.- Hozhatom az úriembert? - dug­ta be a fejét az ajtón a börtönőr, majd a bíró engedélyére láncon bevezette a melegítős fiatal férfit. Aki illemtudóan köszönt, majd le­ült „kollégája” mellé. Egyáltalán nem tűntek terroristának, noha közveszéllyel fenyegetés miatt áll­tak a bíróság elé. Igazából unatkoztak, s valami izgalomra vágytak 2009 októbe­rében, amikor a másodrendű vádlott kitalálta, hívják fel és fe­nyegessék meg a toponári gyer­mekvédelmi intézetet. Egy neve­lő fogadta a hívásukat, pontosab­ban a fiatalkorú elsőrendű vád­lott telefonált, s kijelentette, bombát helyeztek el az épület­ben - C4-re hivatkozott, melyet távirányítással hozna működés­be -, s ha nem kapnak három­millió forintot, levegőbe repítik az intézményt. Az összeg indok­lásaképpen közelgő lakodalmát hozta fel, s egy bankszámlára kérte. A nevelő - vallomása szerint - nem esett pánikba, s azonnal jelezte, nem tudnak ennyit fizet­ni, viszont saját zsebből felaján­lott háromezer forintot. Az első­rendű vádlott ezen bepöccent, azon pedig pláne, hogy a nevelő letegezte. Közölte, hogy ugyan távirányítással már hatástalaní­totta a bombát, ám ennek elle­nére nem ajánlja beszélgető- partnerének, hogy értesítse a rendőröket, ugyanis fejbelövi. A fenyegetésnek nem sok fo­ganatja volt, amint megszakadt a vonal, a nevelő hívta a kapi­tányságot, a kiérkező rendőrök kiürítették, majd átkutatták az épületet, s természetesen nem találtak semmit. Viszont az ott­honban lakó gyerekek - köztük óvodások - alvás helyett közel egy órát álldogálhattak a szaka­dó esőben...- Az intézményt az elsőrendű vádlott hívta fel - mondta az ügyész -, de a másodrendű tele­fonjáról, aki ráadásul mindvégig ott állt mellette, s irányította a beszélgetést. A két vádlott beismerte tettét, illetve a fiatalabb tagadta, hogy fejbelövéssel fenyegetőzött vol­na, vallomást viszont egyikük sem tett. A másodrendű hangza­tos ígéretet tett, hogy az életben többet nem követ el semmit, s bocsánatot kért még saját védő­jétől is. Fogadkozásának értékét némiképp csökkentette, hogy saját bevallása szerint korábban is követett már el hasonló vétsé­get, például kihívta a tűzoltókat, hogy ég egy ház... Utóbb, az elmeszakértői vizs­gálat alapján kiderült róla, hogy közepesen értelmi fogyatékos, debiÜtásközeli állapotú, s nem tudja felmérni tettei következ­ményét. Ez is közrejátszott ab­ban, hogy az ügyész - az elsőrendűhöz hasonlóan - pró­bára bocsátást kért esetében. A védők nem sokat érveltek, mindenben egyetértettek az ügyészi előterjesztéssel, így a bí­róságnak nem volt nehéz dolga. Az elsőrendű vádlottat egy év nyolc hónap, a másodrendűt két év próbára bocsátotta, előbbi esetében pártfogói felügyeletet rendelt el. Mivel az ítéletet min­den érdekelt tudomásul vette, így jogerőre is emelkedett. A má­sodrendű vádlottról is lekerült a bilincs - nem priusza miatt ve­zették elő, hanem mert nem je­lent meg a korábbi tárgyaláson, s így elfogatóparancsot adtak ki ellene. Számára bizonyosan emléke­zetes maradt az unalmas októbe­ri délután... ■ Vas A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom