Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2011. MÁRCIUS 1., KEDD MEGYEI KORKÉP Patikaszerrel megy föl a pumpa árral szemben A kassza szűkítését a beteg és a forgalmazó se nézi jó szemmel (Folytatás az 1. oldalról) A kormányfő három idei nagy be­széde csak érintőlegesen tartal­mazta azokat a takarékossági irá­nyokat, melyeknek bejelentését elvileg keddig tologatja a kor­mány, mert a tartalmak az utolsó pillanatig változnak. A 340 milli­árdos gyógyszerkassza 100 milli­árdos szűkítése azonban elég sokszor elhangzott ahhoz, hogy ne vegye komolyan az, akit érint: tehát mindenki. A gyógyszerkassza kiadási ol­dalát a támogatott gyógyszerekre kifizetett összegek teszik ki. A tá­mogatás mértéke a bruttó árnak jellemzően 80,55 vagy 25 száza­léka. A 100 milliárdos elvonás a generikus, olcsóbb helyettesítő készítmények ösztönzésével, a betegekre, valamint a gyártókra- forgalmazókra tett terhek növe­lésével érthető el. Kollárovics Vendel, a Hun- garopharma Zrt. kaposvári keres­kedőházának vezetője elmondta: a gyártók az elmúlt évben 54 mil­liárd forintot fizettek be a kasszá­ba. Hozzátette: a nagykereskedők és a gyógyszertárak is, utóbbiak közül a nagyobbak is befizetők.- Vélhető, hogy egy újabb nagy teher áremeléssel és forgalom- csökkenéssel járhat - tette hozzá. - A gyártók nemigen terhelhetők tovább, és a kiskereskedelem is nehezen bír el újabb terheket. A szakember azt mondja, az egészségügyi kiadásokban - amely GDP-arányosan elmara­dott az EU-összevetésben - igen jelentős, 32 százalékos a gyógy­szerköltség. Lehet a felhasználást racionalizálni, de nem lát ekkora tartalékot. Szócska Miklós, az egészségügyért felelős államtit­kár erről néhány hónapja azt mondta: „nem kizárt, hogy még lehetnek tartalékok a gyógyszer- kasszában, de azt az egészség­ügyre kell visszaforgatni”. Gara István nagyatádi gyógy­szerész, a kamara tisztségviselő­je azt mondta: a gyógyszeráralku vélhetően előtérbe kerül a bizto­sító és gyártó között. Az nehezen felmérhető, hogy ennek milyen hatása lesz a gyógyszerellátásra. A patikák nagy része már így is bajban van, s ha ez a lépés nem is csökkenti a jövedelmezőséget, a negatív tendencián javítani bi­zonyosan nem fog.- A helyettesítő készítmények szorgalmazásával a szakma nem li Ön mennyit költ gyógyszenre egy hónapban? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: A szavazás eredményét szerdai számunkban közöljük. Gyógyszerkiadás. A támogatások miatt a gyógyszeráraknak átlagosan 25 százalékát fizeti a lakosság, a teher növelése mégis nagy érvágás lehet ért egyet maradéktalanul - mondta a tisztségviselő -, az ugyanis kárt okoz az innovatív gyógyszerkutatásnak. Kétségkí­vül választékbővítő is egyben, de azt is látni kell, hogy miután a technológia teszi a gyógyszert gyógyszerré, nem egészen ugyanaz a generikus, helyettesí­tő gyógyszer. Major Tamás kaposvári gyógy­szertár-tulajdonos ehhez csatla­kozva hozzátette: az eltérő tarta­lom miatt megnőhet a mellékha­tások gyakorisága bizonyos be­BETEGSÉGÉRT SENKI NEM ALL SORBA, NE BÜNTESSÉK A BETEGEKET! ferkáné PEUÉR0I ZSUZSA, a cu­korbetegek egyesületének ka­posvári elnöke: - Tudjuk, a kassza leterhelt, a betegek sok­ba kerülnek, de a beteg ember is befizette a tb-költséget. Nem erről volt szó a választáskor, hanem arról, hogy a nagyszü­lőkre, idősekre szükség van, szeretni, tisztelni és becsülni kell őket. Most pedig az lesz, hogy aki beteg, annak többet kell fizetnie? Mi ez, ha nem diszkrimináció? Nem mi tehe­tünk a betegségünkről, nem álltunk sorban érte sehol. varga Ferenc, a siófoki kórház főigazgatója: - A kórházak tí­pustól függően a költségveté­sük 10-18 százalékát költik gyógyszerekre. Nálunk éves szinten mintegy 400 millió fo­rintot tesz ki ez a tétel. Mivel a kórházak teljes áron szerzik be a gyógyszereket, az áremelke­dés is másként érinti őket, mint amennyire a beteget ter­heli a költségnövekedés, ahol a támogatások mérséklik az ára­kat. Ha a kereskedelmi ár emelkedik, a kórházak kiadá­sai is növekednek. stikel János, a megyei nyugdí­jas szövetség elnöke: - A nyugdíjasközösséget érzéke­nyen érintené egy gyógyszerár­emelkedés. A régebbi nyugdíja­sok között igen sok a kispénzű, aki már most sem tudja meg­venni a gyógyszerét. Az élelmi­szerár és a rezsiemelkedés is őket sújtja a legjobban. Hatás- tanulmányt kellene végezni, és az idősek által leggyakrabban szedett patikaszerek, köztük a szív-, a cukor- és a vérnyomás­készítmények árát nem sza­badna emelni. tegségcsoportoknál, és a pszichés hatás sem elhanyagolható. Ha a beteg megszokta a kis piros piru­lát, esetleg másként reagál a na­gyobb zöldre.- Szakmai fórumokon szóba került a másutt gyakorlatként működő hatóanyag-felírás meg­valósítása is - mondta Major Ta­más. Ez esetben az orvos által fel­írt recepthez a konkrét gyógy­szert a patikában választanák ki. Ez nagyobb felelősség a gyógy­szertáraknak. Hírek szerint a dobozdíj 300- ról 500 forintra emelése is szóba került. Érzékenyen érinti mind­ez az időseket, a közgyógyellá- tottakat, a krónikus betegeket. A lakosság 9-10 százaléka szenved például cukorbetegségben A ke­zelés költségei 10-25 ezer forint között lehetnek havonta, amiben még nincs inzulin és vitamin. Az inzulin drága patikaszer, amit az I-es cukorbetegek in­gyen kapnak. A szövődmények pedig, me­lyek az idő előrehaladtával egyre gyakoribbak, megsokszorozzák a gyógyszerköltséget... ■ Balassa Tamás JEGYZET Összébb szorítva reformok ELŐTT az ország. Felvilágosult korban minek is kerülgetnénk, ez megszo­rítást is jelent, amennyiben lehántjuk a szóról a kor­mányzati kommunikáció ál­tal gyurcsányinak titulált réteget, miszerint a baloldal genetikus örömét leli a sa­nyargatásban, és per hecc, megszorít, s ami kiszorított közkincset talált, azt hazavi­szi legott. Itt a határ, amitől az igazságszolgáltatás fenn­hatóságát sérthetetlenként illik elismerni. megszorítani a nadrágszí- jat szokták mifelénk, a szo­rít mint olyan hun-szittya ige lehet, viszont ez a kor­mány az országot, mint mondja, újraszervezi, amire istenuccse, van igény. De ha kevesebb lesz bárhol, az egyrészt okos átgondolása lehet a rendszernek, más­részt viszont ahova keve­sebb megy, ott kevesebb lesz. És mindez azért re­form, hogy értelme legyen, értelmes legyen. A jellemző­en pariban dőzsölő és szű­kölködő országban van min változtatni. Szakértők sze­rint a lépéseket kiszivárog­tatással tesztelik, így ma­radt el a 65 év fölöttiek köz­utazásának megsarcolása, és így nem marad el a nem­dohányzás szigorú védelme, ami akár elterelő hadműve­letnek sem lenne utolsó, s ha már füstölgés: Balás Béla dolgozószobájának fa­lán van egy kép, rajta Or­bán Viktor, amint Devecser- ben gondolkodik, és - teszi hozzá a megyéspüspök -, talán imádkozik is. A képki­tétel is inkább fohászt je­lent: „Istenem, tartsd meg ezt az embert a jó úton.” Ez szép. Szép Eperjes Károly, a nemzet Szamócájának gon­dolata is, aki a mindenkori miniszterelnökért mond na­pi imát. A mindenkori nép­nek ez jár is, és talán még összébb is szorítja azt. Szükség lesz rá. A rettegett algebrakönyvtől a feljelentésekig centenárium Múlt és jelen a kaposvári Noszlopy közgazdasági szakközépiskola kiállításán Szépírás, vers, furulya, verseny a Fodor-napon Rossz napja volt Jegesi Józsefnek 1938. november 2ó-án: három tantárgyból, magyar fogalmazás­ból, német, illetve francia nyelv­ből is megintették a kaposvári fel­sőkereskedelmi iskola akkor ne­gyedik osztályos diákját. Az erről szóló értesítő is olvasható a ka­posvári Noszlopy közgazdasági szakközépiskola centenáriumi, Ablak a múltra és a jövőre című iskolatörténeti kiállításán. A hétfői megnyitóra több öreg­diák is ellátogatott, s hümmögve olvasgatták a kiállított korabeli dokumentumokat. Például az 1918-19-es tanév kötelező tan­könyvjegyzékét, melyből a Szuppán-Havas páros Algebrája bizonyára megannyi diáknak Múlt és jelen. A mai tizenévesek rácsodálkoznak, milyen puritán körülmények között tanultak az elődeik okozott kellemetlen pillanatokat. Az összeállítást egy korabeli tanteremrészlet színesítette, míg a magyar történelem sötét pillanataira az ötvenes évek pártutasításai emlékeztettek. A Magyar Dolgozók Pártja iskolai szervezetének titkára ugyanis jelentési kötelezettséget írt elő a tanároknak „tanulók szüleinek felszabadulás előtti és utáni va­gyoni helyzetéről”, s mellékelni kérte a diákok besorolását is, akik lehettek munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi, alkalma­zott, egyéb és x-es, azaz kizsák­mányoló, osztályidegen szárma­zásúak. Ám összekötötte őket, hogy mindannyian közgázosok lehettek. ■ Vas A. Ünnepi megemlékezéssel és í Fodor András-emlékmű koszo rúzásával kezdődött a Fodor emléknap a költő nevét viseli lengyeltóti általános iskola bán. Jelen voltak Fodor And rás hozzátartozói: Fodor And rásné és Szentannay László Idén is a Fodor-napon tartót ták a lengyeltóti iskola megyei ^versenyeit: félszáz szépíró harminc versmondó és töbt mint negyven furulya-tansza­kos növendék vett részt a há­rom somogyi versenyen. Díjaz­ták a képzőművészeti pályá­zatra érkezett munkákat, a helybeliek pedig a műveltségi vetélkedőn és a Fodor-kupán is megmérkőzhettek. ■ F. T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom