Somogyi Hírlap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-13 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 11. szám

2011. MÁRCIUS 13., VASARNAP 3 T MEGYEI KÖRKÉP Jegygyűrű helyett inkább mamahotel esküvő Somogybán nem tandemugrást kérnek a házasulandók, csupán fehér galambokat Holtomiglan. A közvéleménykutatások egyértelműen azt mutatják, hogy még mindig a házasság a legelfogadottabb párkapcsolati, együttélési forma Mamahotel vagy esküvő? Somogybán nincs baj a házasodási kedvvel. Varga Andrea A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010. első három­negyed évében 6 százalékkal több esküvőt tartottak a megyé­ben, mint az azt megelőző év ha­sonló időszakában. A menyasz- szonyok lakóhelyét tekintve a növekedés egyaránt jellemző volt a megyeszékhelyen, a váro­sokban és a községekben. Ám ezzel együtt is az a 797 pár, akik az év első kilenc hónapjában fo­gadtak örök hűséget, mindössze kétharmada a tíz évvel korábbi­nak. Az országos évtizedes ada­tok szerint: 2000-ben a népes­ség 52,6 százaléka volt házas, ta­valy már csak 45,8 százaléka. Azok között, akik nem töltötték be 29. életévüket, tíz esztendő alatt felére csökkent a házasok száma, miközben az egyedülál­lók aránya a negyedéről a har­madára nőtt. Az egyre kevesebb gyerek kétötöde házasságon kí­vül születik. S míg 1990-ben a nők áüagosan 22 évesen men­tek férjhez először, napjainkban csak 27 és fél évesen, sőt, egyes pesszimista jóslatok szerint a nők fele hajadonként fogja leél­ni az életét. Szakemberek mamahotel­ként emlegetik azt az egyre erő­södő életformát, amikor húszas­harmincas éveiben járó fiatalok a szülői házban maradnak. Józsa Sándor klinikai szak­pszichológus a jelenségről azt mondta: a fiatalok félnek a jövő­től, nem mernek kilépni az élet­be, húzzák az időt. A jövősokk nevű jelenséghez jó táptalaj, hogy az egyetemisták ma már 4-5 év helyett 8 év alatt is elvé­gezhetik az iskolát, és gyakran ezt teszik. Odahaza mindent megkap, főznek, mosnak rá, ké­nyelemben és felelősség nélkül él. Pár évtizede a fiatal egy bizo­nyos kor után rosszul érezte magát, ha nem volt házastársa, most azt „szólják meg“, aki ko­rán elkötelezi magát. Az elköteleződés szezonja pe­dig most, tavasszal indul. Az es­küvőszervezői palettán végigte­kintve óriási a kínálat, de leg­többjük a fővárosra és környé­kére fókuszál. A klasszikus sze­renádtól az ejtőernyős tandem­ugráson keresztül bármit meg­szerveznek, ha lánykérésről vagy lagziról van szó. Akinek a pénztárcája bírja, helikopteres városnézésre viheti kedvesét, hadd olvassa az alul kifeszített ponyván: leszel-e a feleségem? Az sem ritka ma már, hogy ki­bérelnek a párnak egy mozit. Somogybán ennél jóval vissza­fogottabban zajlanak az esemé­nyek. Takács Zoltán kiskorpádi esküvőszervezőtől tudjuk: lu­fikat eresztenek, galambot röp­téinek. A hivatásos vőfély is népszerű, ő vezényli le az egész napot. Az eseményt persze megörökítik és jó esetben nem járnak úgy, mint az egyszeri pár, amelyik különment, mire a videós „ összevágta" az esküvői anyagot. A közvélemény-kuta­tások azt mutatják: továbbra is a házasság a legtámogatottabb és legmegfelelőbbnek tartott együttélési forma. Reménybeli milliárdosokat és egy igazi milliomost fogadott lottó Húsz éve Piacsek Sándornál váltották be az egyik korabeli csúcsnyereményt, most nyugdíjba vonul /io Sorsolás előtt tényleg mágnese­zik a lottógolyókat? Piacsek Sán­dor ezernyi tévhitet hallott és mil­liónyi reménybeli milliárdossal találkozott. Negyvenkét év mun­ka után a héten utoljára adhattak fel nála totót-lottót a kaposvári szerencsevadászok. - Sokan azt hiszik, hogy aki egy lottózóban dolgozik, folyamatosan vagyono­kat költ lottóra, totóra és ismeri a tuti tippet - magyarázta Piacsek Sándor. - Esetemben nem áll a té­tel: havi 3-4 ezer forintnál nem játszom el többet. S nincs biztos tipp sem. Akkor kezdte a pályát, amikor még egy 3 forint 30 filléres szel­vénnyel megkísérthettük a sze­rencsét. Igaz, abban az időben nem miüiárdokat söpört be a sors kegyeltje. Olthatatlan vá­gyat éreznek a szerencsejátékos­ok - Piacsek Sándor az utóbbi évtizedekben ezt jó néhány alka­lommal megtapasztalta. Ahhoz, hogy ezen a területen dolgozzon, megfelelő szakképesítésre volt szüksége. A Szent István fővá­rosi közgazdasági technikum pénzügyi tagozatán szerzett ké­pesítést, később a kaposvári OTP-nél jelentkezett munkára. A nagy pénzekhez hamar hozzá­szokott: a takarékbetéten kívül személyi kölcsön- és áruhitel fo­lyósításával foglalkozott. Egy percig sem volt kérdéses: ez az ő terepe. Munkájával elégedettek voltak a főnökei, aztán egy ko­rabeli döntés nyomán áthelyez­ték a volt Latinka téren álló lottó­zóba.- Ott ragadtam, mint szamá­Piacsek Sándor nagy összegekhez szokott munkája során ron a fül - emlékezik. - Óriási forgalmunk volt a nyolcvanas években, a lottóláz akkor is tö­megeket fertőzött meg. A legna­gyobb meglepetés is a Latinka téri kirendeltségen ért, amikor még 1992-ben egy középkorú férfi kopogtatta meg a totózó üvegablakát. „Gyűjjék már ki, ügyem van magával": ezekkel a szavakkal fordult hozzám. Szól­tam is a lányoknak, hogy itt bal­hé lesz, készüljenek fel minden­re. Aztán a férfi egy kissé gyűrött hatos lottót halászott elő a zsebéből, amiről kiderült: 42 millió forintot ér. Tudja, ez meny­nyi lehet ma? Az akkori összeg nagyjából tízszeresét érheti. Felmelegítik, fagyasztják vagy épp megmágnesezik a golyókat - tévhitek, mende-mondák övez­ték a lottó húzásokat. Piacsek is hallott már jó néhány elképze­lést, amelynek persze semmi alapja nincs. Évtizedekre vissza­menően ismeri a lottózási szoká­sokat: a 86,87,88,89,90 soroza­tot még mindig gyakran ikszelik be, mintahogy az 1,2,3,4,5-ös verziót, ám a családi számok vi­szik a prímet. S a szerencsések mire költik a pénzt? Luxuslakás, autó, tengeren-túli utazás, ék­szer - általában ezek a toplistás álmok. A szakember állítja: amíg az álom nem válik valóság­gá, addig szinte mindenki ada­kozik, a rászorulóknak bőkezűen adna milliókat. Az pe­dig már más lapra tartozik, hogy amikor beüt a főnyeremény, vé­gül is mennyit fordítanak jóté­kony célokra... ■ Harsányi M. „kézről kézre jártak a térké­pek a Közlekedéstudományi Egyesület megyei területi szer­vezete közúti szakcsoportjának délutáni rendezvényén Kapos­váron. Az esemény időszerűsé­gét az adta, hogy egyelőre csak Somogybán fordult elő, hogy a természet- és környezetvédők fölléptek a tíz megyét érintő ter­vezett déli autópálya építése el­len. A déli autópálya előkészíté­sének összehangolója, Szabó ■ Tibor ismertette az elképzelése­ket, s megindokolta a nyomvo­nalváltozatok kialakítását. Kü­lön kiemelte, hogy ez az út- mely a Szovjetuniót kötné össze az Adriával - a világ mai, leg­magasabb műszaki színvona­lán valósulna meg. ” Nemzeti talán ekkor jelent meg elő­ször valaki lelki szeme előtt a kőröshegyi viadukt képe... A SZABAD DEMOKRATÁK kapos­vári szervezete eközben „a par­lamenti pártok helyi csoportja­ival akart egyeztetni, ám a hat pártból négy nem tett eleget a meghívásnak. Az MDF és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői távol maradtak, a kisgazdáké pedig másfél órá­val a meghívóban jelzett idő­pont után, nagy Elnézést ké- rek!-kel érkezett meg. A tárgya­lófelek végül megegyeztek, tu­domásul kell venni, az embe­rek nagy többsége belefáradt a politizálásba, s mindennapi gondjaik megoldásának kény­szere foglalkoztatja őket.” ÉNNÉL BONYOLULTABBAN nehez lett volna megfogalmazni, hogy szarban az ország, alkal­matlanok próbálják vezetni, s ez most már mindenki számá­ra egyértelmű... „az egészségügyben is refor­mokra van szükség - mondta kaposvári látogatásán Surján László népjóléti miniszter -, de arra is ügyelnünk kell, hogy a hálózat működőképes marad­jon. Az idén az Országgyűlés elé kerülnek a társadalombiz­tosítási törvény alapelvei, eb­ben azt is szeretnénk tisztázni, hogy milyen magas legyen a nyugdíjkorhatár, s legyen-e a nyugdíjaknak maximuma. Az új törvény emellett megteremti a tisztességes privatizáció lehe­tőséget, s javítja az orvosok bé­rezését - tette hozzá előadásá­ban, mely után megjegyezte, azért van szükség az ilyen ren­dezvényekre, mert célszerűnek tartja, ha egy miniszter közvet­len tapasztalatokat szerez a működési területén. ” utóbbi tényleg elvárható, mint ahogyan az is, hogy szá­mon lehessen kérni az ígérete­ket. Például az orvosok bérezé­sével kapcsolatban. „egy vezető azért vezető, hogy a lehetetlent is megoldja: ha kell, a sziklából is vizet fa­kasszon - adta ki az újkori honfoglalásra a jelszót az őt ütemes tapssal ünneplő hall­gatóságnak Torgyán József kisgazdapárti vezető, aki éles kritikavaíillette a botrányo­san rossz adórendszert, mely tönkreteszi az ipart, s elnyom­ja a polgárt. - Nem érdemel­jük meg a magyar nevet, ha eltűrjük, hogy a nyugdíjasok sírva menjenek a patikába - tette hozzá, míg az ifjúság la­káshoz jutása érdekében meg­hirdette: az egész nemzet rész­vételével hozzanak létre bizott­ságot, s annak álljon az élére az államfő és a kormányfő. Ha ezt nyolc napon belül nem teszik meg, akkor maga áll az élére, s olyan össznemzeti mozgalmat indít, amelyben, ha kell, az Országgyűlés kép­viselői az ő vezetésével maguk kalapozzák össze a fiatalok­nak a pénzt. ” ÚGY látszik, a mondat végét már nem lehetett hallani, elny­omta az ütemes tapsolás, így a kalapozás csak fél sikert ho­zott, hiszen csak a képviselői lakásokra-házakra futotta be­lőle... a beszéd nagy vihart kavart az országgyűlésben, az embe­reket viszont jobban felhábo­rította, hogy „ismét drágáb­bak lettek a tejtermékek átlag 15-16 százalékkal Az áreme­lésre a csomagolóanyagok, a segédanyagok nagymértékű drágulása, valamint az ener­giaárak emelkedése miatt volt szükség. ” az egyetlen dolog, amire az­óta is mindig akad megfelelő magyarázat... kalapozás a fiatalok lakásaiért V > I « I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom