Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-28 / 49. szám
SOMOGYI HIRLAP - 2011. FEBRUAR 28., HETFO MEGYEI KORKEP 5 Mas az ut manapsag a diakok lelkehez tinigondok A szakember is erzi: tul keves ideje jut egy-egy gyerekre az iskolapszichologusnak (Folytatas az 1. oldalrol) Regen hippik voltak meg roc- kerek, most meg emosok. Mi a kiilonbseg? - vilagit ra Hujber Tamasne, akinek a Klebelsberg kozepiskolai kollegiumban boven van lehetosege megflgyelni a sok- szinu diaktarsadaimat, de emel- lett a foiskolan is tanit. Veleme- nye szerint a tinik es az egyete- mistak legnagyobb problemaja ugyanaz: a felrekommunikalas. Elbeszelnek egymas mellett, es a feliiletessegbol adddo felinfor- maciok elhamarkodott reakcio- kat valtanak ki beldluk, ami konf- liktushoz vezet - mondja Hujber Tamasne. ^ A masik problema, amivel a leggyakrabban fordulnak hozza, az eletvezetesi gondok, mert a diakok nem tudjak strukturalni, jol szervezni a napjukat. - Nagyon sok tini atalussza a fel het veget. Hoi a bulizas miatt, hoi a leter- heltseg miatt - teszi hozza. Ma- sok allandoan elkesnek, es rosz- szul osztjak be az idejuket. Veliik hetirendet keszitiink, megnez- ziik miert nines ideje arra, ami fontos lenne. Ugyanakkor mint minden generacional, a mai fiata- loknal is kozponti tema a parkap- csolat. - Oriasi az igenyiik az egyeni torddesre, hogy valaki meghallgassa oket. Nem ertem miert mondjak, hogy a kamaszok nem akamak beszelgetni?! Hujber Tamasne azt tanacsolja a szuloknek, ha a gyerek hazaer az iskolabol, ne a harom sza- monkero kerdessel inditsanak, hogy „mi volt az iskolaban?”, „mi- lyen jegyet kaptal”, „kdsz-e a ha- zi feladat”, hanem probaljanak nem eldontendd kerdeseket fel- tenni, es mindezt akkor, amikor a gyerek is akar beszelgetni. A szakember az utobbi evek- ben rengeteg anyagi problemaval is szembesiil, tobb a kritikus Ha nem szamonkeressel kezdunk, meg az is lehet, hogy szoba all veliink a gyerekunk. Igenyiik a torodest - mondja Hujber Tamasne (kepiinkon) Videken nemesak az ido, a szakember is keves; tobb kellene beldluk a megye deli feleben MiG kaposvaron minden isko- gon jo peldaval jamak elol, laban van pszichologus, addig ugyanis 2009 szeptembere ota a del-somogyi telepilleseken foglalkoztatnak iskolapszicho- szakemberhidny van. Jozsa logust A tersegi tarsulas pa- Sandor klinikai szakpszicholo- lyazott, bertamogatassal alkal- gusfelnottekre specializdlodott mazzdk aszakembert. ugydn, dm gyerek szakember a barcsi tersegben a Barcsi hianyaban ezzel a korosztaly- Nevelesi es Oktatasi Intezme- tyal is foglalkozik. Hazankban nyek kereten beliil egy iskola15 ezer kiskorura egy gyermek- pszichologus latja el a felada- pszichiater jut, keves az el- tot, de emellett a kistersegnel latohely, igy videken akar 100 is van egy szakember, aki els& kilometert is kell utazni. Csur- sorban a hatranyos hefyzetu gyerekekkel foglalkozik. Naluk is oriasi problema, hogy keves ido jut egy-egy gyerekre. A MARCALI KISTERSEGBEN negyedik eve mukodik az iskola- pszichologus-halozat Gergone Babina Jusztindtol, azEgyse- ges Pedagogiai Szakszolgalat igazgatojatol ugy tudjukfenn- tartoi patyazatbol indult el a szolgaltatas, s ma mar ket is- kolapszichologus is dolgozik ovodakban, iskolakban. A marcali kistersegben a varo- son ktviil, bohonyei, somogy- fajszi, pusztakovacsi, savolyi, kethelyi, balatonmariai es ba- latonkereszturi intezmenyekbe jar az iskolapszichologus. Ujl- tas, hogy a marcali kozepisko- lakban is elindult a szoigalta- tas. A jbnyodi kisterseget is a szakszolgalat latja el, ott mar elobb mukodott a halozat, mint a marcali kistersegben. JEKI G.-VARGA A.-VIGMOND E. helyzetben levo fiatal, akik hetvegente munkat vallalnak, akad olyan, amelyik a teli sziin- idot is vegigdolgozta. Sokan azt gondoljak, hogy mo- tivalatlanok a tinedzserek, pedig annak ellenere, hogy epp ennek a korosztalynak szinte minimalis lehetosege van az ervenyesiiles- re, igenis sokfele hobbijuk van. Zenelnek, alkotnak es szinten szemben a kozvelemennyel, ren- geteget olvasnak. A Klebelsberg koliegiumosok kozott peldaul oriasi az igeny a konyvekre. Lehet, hogy nemesak a szepirodalomra, hanem a divatos vampirtortene- tekre, de legalabb olvasnak. A kaposvari iskolapszichologus altalanos iskolasokkal is fog- laikozik, ahol nagy valtozasokat tapasztal. Azt mondja: a pedago- gusok kozott esak „remiszto 7-8. evfolyamnak” titulalt korosztaly, ma mar 5-6. osztalyban kezdodik, es nem ritka az alsos sem. Korab- ban ernek a gyerekek. - Nem he- lyi pelda, de akad olyan 5. oszta- lyos esapat, ahol a tanulok egy konfliktus soran tomegkent lep- nek fel a tanar ellen, elkezdenek maguktol szervezodni. Ez a- mugy nyolcadikos szint - alh'tja. A szakemberhez rendszeresen fordulnak pedagogus kollegai is segitsegert, mert bizony olykor tehetetlenek a kamaszokkal szemben. - Fontos a valtozas, a rugalmassag. Hogy belassak a pedagogusok, hogy ma mar negy ev is generacios valtozasnak sza- mit, mert akkora a kiilonbseg a ballago osztaly, es az uj elsosok kozott - alh'tja Hujber Tamasne. Masok a esatomak, melyeken ke- resztiil el tudjak erni a diakokat. Nem idegenkedni kell a facebook- tol, hanem fel kell hasznalniuk a tanaroknak. Akad olyan foldrajz- tanar, aki e-mailben kiildi a ta- nulnivalot, meg a jegyzetet a dia- koknak. ■ Meiszterics Eszter Boiler Koroshegyen, kolbasz Fonyodon fesztival Rofifuttato, plussmalac es eheto kerites a toparti rendezvenyeken Masodjara tartottak boller- fesztivalt Koroshegyen, raada- sul mindjart nemzetkozit. - Er- delyi testvertelepiilesunkro'l, Sovaradrol jottek a Vaganyok, egy masik esapat meg nemet a tizbol - tajekoztat Vass Tibor, a szervezo Koroshegyi Lote- nyesztok Egyesiiletenek elno- ke. Arrol is, hogy reggel nyolc- kor ot mazsas diszno vart meg- adoan a sorsara, futtatot epitet- tek az iskolaudvaron, hogy egy- szerre ket esapat tagjai le tudjak fogni a rofiket es a veriiket vehessek. A harmonikas utan a jofajta helyi palinkat kfnalgato nagybajuszu a legnepszerubb ember keso delelott, mikozben a h'z sator alatt mar a kolbasz- es hurkatoltest keszitettek eld. A nemetek standjanal rozsa- szin plussmalac, a nepiporteka- arusoknal biosajt es faragva- nyok. S ha mar lovasegyesiilet szervezte a bollerfesztivalt, a sarkadiak lokolbasszal is kinal- gatnak, de persze ez nem hely- ben kesziilt... A reggel leolt disznokbol del- utanra pecsenyet, hurkat es kolbaszt kellett kesziteniiik a esapatoknak. E harom kategori- aban ez a barcsi Boiler Szakkor- nek, a Szantodi bollereknek es a balatonfdldvari Takarakos malackodoknak sikeriilt a leg- jobban a zsfiri dontese szerint. S bar a hangulat mar napkoz- ben sem volt rossz, a bollerbal meg esak ezek utan vette kez- detet a koroshegyi faluhazban. A legjobb hagyomanyorzd, a legbiztonsagosabb, a legvalla- sosabb, de a legjozanabb es a legesinosabb esapatnak jaro kiilondijat is kiosztottak a Fonyodi Kolbaszfesztivalon. A szombati egesz napos program- mal immar masodszor jartak a „toltdgetdk” kedveben, akik akadtak is szep szammal: tobb tucatnyi esapat tdltotte meg a beleket, no es a sportesarnokot is. Csupan a korbekeritetlen helyszin az oka egyebkent, hogy a kerites nem volt kol- baszbol Fonyodon, a esapaton- kenti tizkilos fejadagot tekintve ugyanis teny: mazsaszam ke- sziiltek az illatozo husok. A zsu- ri vegiil kis hijan tucatnyi kii- londijat, s tobb ermes minosi- \ test, koztiik ot aranyat osztott ki a legjobbaknak. A versenyben egyebkent a kolbaszok izen, szinen es illa- tan tul szempont volt a kinalo ital minosege, a esapat megjele- nese, s a toltes es az asztal tisz- tasaga is. «F. I.-F. T. A keritesen ki'viil minden kolbaszbol volt Fonyodon Bollerek versenye Koroshegyen Diszmadarak: az edel butabb a kekhomlokunal A diszmadar kedvelok naptara- ban velhetoen pirosbetus iinnep az utolso februari hetvege. Ilyen- tajt rendezi tobb mint harminc eve az Exota Diszmadartenyesz- to Egyesiilet kialh'tasat Kaposvaron a Berzsenyi Altalanos Iskolaban. Iden kozel otszaz madarat hoztak el a tenyesztok.- Egyesiiletkent a kilencedik ki- allitasunk, amugy a harminc- egyedik. Egy elmaradt a madar- influenza miatt - mondta Beke- fi Geza az egyesiilet elnoke. - Es lesz is kialh'tas, amig a berleti di- jat a belepdkbdl ki tudjuk gaz- dalkodni. A kiallitoink Veszp- rem, Bacs-Kiskun, Baranya, Tol- na, Zala megyebdl es Kaposvar- rol jottek. Tobb kialk'to jott el mint ta- valy es inkabb a nagyobb mada- rakat hoztak el. Az egyszeru diszmadar es papagaj kedvelot a szines tollazaton kiviil inkabb az erdekli, hogy melyik madarat lehet megtamtani beszelni?- A Del-amerikai madarakat es a Sandor-feleket lehet a legjob- ban megtanitani beszelni - ecsetelte Bekefi Geza. - De esak akkor, ha a tenyeszto kezbol eteti. A kina papagaj egy-ket szot tud, ezt az amazoniait a te- nyesztojenek edesanyja nevelPompas szinek es hangzavar te, az o hangjan beszel a madar. Az edel is tud nehany szot, de a csucs a jako, ot lehet a iegjob- ban megtanitani. Ha a mamaja neveli fel a fid- kat akkor jobban tudatosul ben- ne, hogy o madar es csipkedi, tamadja az embert es nem iga- zan akar beszelni. Am, ha a ke- ziinkbdl etetjiik, tokeletesen meg lehet szeh'diteni. ■ F. Szarka Agnes
