Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-26 / 48. szám
A neveles rossz, nem a gyerek! gondok a lurkoval Napirend, hatarok, kovetkezetesseg, szidas helyett dicseret Valoszinuleg a legtobb szii- 16 eleteben eljon egy olyan pillanat, amikor kenytelen elgondolkodni azon, hogy nem tul engedekeny-e. Avagy eppen ellenkezoleg: nem kontrollalja-e tulzot- tan a gyermeket?! Gonczi Annamaria A gyerekeknek igenis sziikse- giik van napirendre, meghuzott hatarokra, kimondott szabalyok- ra. Ha ezek adva vannak, a ki- csik sokkal kezelhetobbe val- nak, szemelyiseguk, akaratuk is tagabb korben mozoghat, mert tudjak, meddig mehetnek el. Ra- adasul igy a sziilo napja sem megy el a fegyelmezessel. A sziilo nem a gyerek baratja, nem azonosak a jogaik, es ezt a csemetenek is el kell fogadnia. A tul sok szabadsaggal biro gyer- mek ugyanannyira frusztralt, mint a teljes mertekben es min- denben korlatozott, mert „nagy jo dolgaban” nem tudja, mit is talal- jon ki sziilei terrorizalasara. Ugyancsak alapveto szabaly, hogy a nevelesnek nem szigoru biinteteseken kell alapulnia, ha- nem dicsereten. Mindig dicser- jiik meg a gyereket, ha valamit jol csinal! A pozitlv hozzaallas ot is arra serkenti majd, hogy meg- probaljon oromet szerezni ne- kiink. A pozitlv megerosltes fon- tos resze a nevelesnek. Akar tu- datosan is erdemes figyelni ra, hogy minden jo dologra pozitlvan jelezziink vissza. Eppen nekiink, szuloknek igyekezniink kell a dolgok pozitlv oldalat megragadni. Sokkal jobb, ha ugy erveliink, hogy „minel elobb felveszed a cipodet, annal hamarabb leeriink a jatszoterre”, ahelyett, hogy „ha nem veszed fel azonnal a cipodet, akkor nem me- gyiink le a jatszoterre”. Ne a meg- felemlltes legyen a cel, hanem hogy a dolgok zokkenomentesen menjenek. Valoszinuleg a legtobb sziilo- vel elofordult, hogy elszakadt a cerna es raiivoltott, esetleg ra is csapott gyerekere. Ezek a modHat, ez a lurko egyaltalan nines elragadtatva a helyzettol. Lehet, hogy szlvesebben jatszana massal. Fontos a pozitlv megerosltes, majd visszaadja. szerek azonban teljesseggel hia- bavalok, mert esak tovabb inger- lik s dacossa teszik a gyereket, es azert sem celravezetok, mert a gyerek elobb-utobb azt gondol- ja, ez a dolgok normalis elinteze- si modja. Keressiik meg azt a kicsit melyebb hanghordozast, amellyel a gyerekre meg nem ra- kiabalunk, hanem a szemebe nezve, tekintelyt parancsolo hangon raszolunk. Ugyancsak tekintelyt parancsolo lehet egy nezes, egy testtartas. A kezelhetetlen kolykokbol ke- zes baranyt farago Jo Frostot a Szuperdada ctmu tevesorozat- bol ismerhetjuk, bar tobb kony- ve is megjelent mar. Jo dadaHa a gyerek - ahogy mondani szoktak - „rosszalkodik”, terdel- jiink le hozza, es a szemebe nezve, lassan magyarazzuk el neki, mit miert nem szabad csinalni. Egy ido utan mar az osszerancolt szemoldok vagy a felemelt muta- toujj is eleg lehet ahhoz, hogy ert- se, itt most megallj van. (Ne feled- jiik, a gyerekek termeszetesen tudjak, mikor tesznek rossz fat a tuzre. Sot, idonkent azert csinal- jak.) Fontos, hogy amikor leszidjuk kent tizenot ev alatt szerzett ta- pasztalatai alapjan dolgozta ki iranyelveit. Azert remek olvas- many, mert az ember rajon: nem esak neki jelent gondot a a gyereket, ne ot magat, hanem a viselkedeset minosltsiik. Nem szabad azt a tudatot kelteniink benne, hogy haszontalan, buta, ugyetlen stb. Ugyanebbol az ok- bol kifolyolag soha nem szabad a fiile hallatara masok elott panasz- kodni viselt dolgairol. Amellett, hogy a gyerekek a legtobbet otthonrol lesik el - az udvarias vlselkedesi formaktol a karomkodasig sokkal celrave- zetobb, ha kerjiik es nem utaslt- juk oket. Nem eleg esak felhlvni szabalyok betartatdsa, a gyerek altatasa vagy hisztijeinek keze- le.se, masok - majd minden gyereket nevelo sziilo - hasonlo problemakkal kiiszkodnek. a figyelmiiket a „kerem” es a „ko- szonom” hasznalatara, nekiink is ugyanolyan gyakran kell alkal- maznunk ezeket a szavakat. A kommunikacio masik fontos eleme, hogy mindig figyel- meztetni kell oket arra, hogy eppen mi kovetkezik. Bar termeszetesen nem tudjak, mi az, hogy ot perc, mindig jelezziik elore, hogy „tlz perc mulva fiir- des”, „mindjart kesz az ebed”, „nemsokara indulunk a nagyi- hoz”, l'gy nekik is marad idejiik arra, hogy egyik tevekenysegrol at tudjanak valtani a masikra. Szuperdada ci'mu konyveben Jo Frost meg szamos nevelesbe- li tanacsot, tippet ad. Szerinte a neveles lenyege megtanltani a gyereket arra, mit varunk el to- le, hogyan viselkedjen, vagyis megertetni vele, mi az, ami elfo- gadhato, es mi az, ami nem. Kezes baranyok lesznek - Nem vagyunk egyediil ezekkel a gondokkal HIRSAV Eletmod rovatunk heti oldalainak temai KEDD AUTO & MOTOR SZERDA LAKBERENDEZES CSUTORTOK EGESZSEG PENTEK _____iNYENCSEGEK ► SZOMBAT CSALAD & NEVELES Telen jobban kell nyujtani az izmokat SOKAN UGY 1NDULNAK Sl'elni, korcsolyazni vagy eppen futni, hogy nem nyujtjak meg elotte izmaikat. Ez bi- zony balesetveszelyes. Meg kell szokni, hogy sportolas elott - es neha kozben is - nyujtogyakorlatokat vegez- ziink, mar esak azert is, mert telen nehezebben me- legszenek be az izmok. Inkabb a tuzhelyen pattogtassa! a ivtiKROBAN pattogtatott kukorica helyett inkabb azt javasoljuk, a tuzhelyen, le- fedett edenyben keszltse el! Kellemes erzes a kuko- ricaszemek pattogasat hall- gatni, illatat beszlvni. Igazi csaladi elmeny. Mindenhova esak beugranak? MARCIUSTOL A V1ASAT3-0N lathato a nepszerii improvi- zacios show. A Beugro Plusz egyetlen noi tagja, Pokorny Lia mesel a valto- zasokrol a TVR-HET-ben: „Nekiink esak jatszani kell, persze ez egyaltalan nem .rogtonzesek halmaza, hanem koncentralt, osszesze- dett munka.” Pasinak nehezebb, nonek konnyebb a szaki'tas? parkapcsolatok A nok kisirjak, kibeszelik - a ferfiak inkabb hallgatnak es tovabblepnek Joravalo kutyavilag Moszkvaban Erdekes kijelentest tett az amerikai Robin Simon profesz- szor. Eddigi kutatasi eredme- nyeibol arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a ferfiak lelkileg sokkal rosszabbul viselik a sza- kltast, mint a nok! Tobb mint szaz 18 es 23 ev kozotti nem ha- zas fiatalt vontak be a vizsgalatba. „A kozhiedelemmel ellentet- ben a kapcsolati hullamvolgyek sokkal jobban megterhelik a fer- fiakat, mint a noket, legalabbis mentalis szempontbol. Ez meg akkor is l'gy van, ha az urak meg- probalnak kemenynek es eros- nek tunni egy-egy szaki'tas utan. A noknek konnyebb a dolguk, kisirjak, barati korben kibeszelik magukbol a banatot, de a ferfiak nem tudjak ilyen konnyen kifejezni a szorongast” - jelen- tette ki a kutato. „A fiatal ferfiak szamara a romantikus kapeso- lat alapkove az inti- mitas, mlg a noknek ugyanolyan fontos a szocialis kotelekek apolasa parjuk esa- ladjaval es barataival. A professzor szerint van esely ra, hogy a ket nem lelkileg meg kozelebb keriiljon egymashoz: „Fiatal felnott korban a ferfiak- nak es a noknek sokat kell meg tanulniuk ahhoz, hogy eretten mar ne kovessenek el hibakat parkapcsolataikban.” ■ ■ Van meg mit eltanulnunk egymastol. Az egyiknek az intimitas, a masiknak a csalad, sziilo, barat a fontosabb Hanyan, hanyszor?- sok loditas A STATISZTIKAK SZERINT manapsag minden hatodik ember szex nelkiil el. Mig a megkerdezett nok 24 szaza- leka nem szeretkezett az el- mult 12 honapban, a ferfiak kbzott ez az arany mindosz- sze het szazalek. ENNEK EGYIK LEHETSEGES oka az, hogy sok ferfi osz- tozik keves intenziv szexua- lis eletet elo non. De az is meglehet, hogy egyszeruen esak loditanak a kerdoivek kitoltesekor... Moszkvaban is megnyllt az elso kutyaetterem, elsosorban jol nevelt ebek szamara. A Csinosl- toszoba mindennel szolgal, ami- re esak sziiksege lehet a ked- venceknek, a kutyadivattol az apolasig. Az ebmenut hires moszkvai ettermek szakaesai allltjak ossze allatorvosi fel- iigyelet mellett. Egy komplett ebed ugy 6-7 ezer forintos csinos summa. Az allatoknak is porcelanta- nyeron szolgalnak fel, abrosz- szal letakart kis samlin. Olben is etethetok, vagy epp asztalrol, hiszen ez a kutyusok etterme. New York tovabblepett: egy ide- je ott mar mukodik ejjel-nappa- li diszkoklub is ebeknek. ■
