Somogyi Hírlap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-25 / 47. szám

SOMOGYI HfRLAP - 2011. FEBRUAR 25., PENTEK 12 KORKEP HIRDETfiS Kukaugy: kiskapuk helyett rendet! ave zoldfok zrt. A vezerigazgato a lerakasi ado ellen, szemben a Briisszelbe jaro „meregzoldekkel szolgaltatokat hoz iehetetlen helyzetbe, hiszen szabalytalan mukodtetesre kenyszerit, mas- reszt megkarositja az iigyfelein- ket is azzal, hogy tobb mint 27 szazalekkal kisebb a terfogata, mint a szabvanyos, tenylegesen 69 literes edenyeke. A mi celunk az, hogy ezek a kukanak tuno targyak mielobb eltunjenek a kdzszolgaltatasbdl. Ezert ajanlot- tunk fel - hangsulyozom, be- szerzesi koltsegeink alatti aron, 4600 forintert - jo minosegu hasznalt kukakat es ezert taje- koztattuk mi magunk a hatosa- gokat. Remenykedunk abban, hogy az erintett lakosokat sike- riil meggydzniink a csere elo- nyeirol es nem szabvanyos uj edenyek a hatosagok kozbelepe- se miatt mar nem keriilnek az iizletekbe. Anyagi megfontola- sok eppenseggel a kukatulajdo- nosok es nem az AVE Zoldfok Zrt. reszerol meriilhetnek fel, hi­szen ha picit utanaszamolunk, nyilvanvald: a csere ara a kihe- lyezheto tobblethulladek miatt mar kevesebb, mint egy ev alatt megteriilhet amellett, hogy a szabvanyos, kerekes kuka lenye- gesen tartosabb es a lakossag szamara is konnyebben kezelhe- to, mint az ugyanannyiert, sot, helyenkent dragabban arusitott bovli. Ami szamomra dobbene- tes es egyben ketsegkiviil tanul- sagos meglepetes az az, hogy mikent lehet ma egy teljesen korrekt, jogszeru es jobbito szandekot ugy felreerteni es fel- remagyarazni, mint ahogy ez nehany esetben a nagy nyilva- nossag elott is megjelent. Az olyan keptelenseget, mint pelda- ul hogy „tobb tizezer haztartas- bol nem viszik el a szemetet Sio- fokon”, vagy, hogy „60 ezer fo- rintot kernek egy cserekuka- ert”, ketsegteleniil nehezen vise- lem. Nem vagyok politikus al- kat, ezert az ilyesmi szemelye- sen erint, talan tulsagosan is...- Pontosan egy eve tortent a tulajdonosvaltas, azaz nyugati Szabo Zoltan: a szabvanytol eltero kukak hasznalata az ijgyfeleket is megkarositja Bezaratna a kiskapukat kukaiigyben, ugyanakkor ellenzi a „meregzold” lobbi ujabb elkepzeleseit Szabo Zoltan, a siofoki szekhelyu AVE Zbldfok Zrt. elnok-ve- zerigazgatoja. szomszedjaink lettek a fotulaj- donosok, mik az elmult ev ta- pasztalatai?- Az uj tobbsegi tulajdonos le- nyegeben csak a beszamolasi- adatszolgaltatasi rendszerben irt eld valtozasokat, egyebekben nem ohajtja Linzbol meghata- rozni, hogy nekiink a napi mu­sikeriilt tuljutnunk ezen is. Mas- hol - peldaul Gyor kornyeke, Eszak- es Nyugat-Balaton - ezek a vitak meg csak most kezdod- nek igazan...Urom az oromben, hogy az „egyparameteres”, ma- gyarul kizarolag a novekvo kolt- segekrol szdlo vitak igy tunik, teljesen elfedtek azt a tenyt, Szamomm dobbenetes, mikent lehet ma egy teljesen korrekt, jogszeru. es jobbito szandekot felreerteni es jelremagyaraznL.- Mostanaban az elWresiilt „ku- kaiigy” kapcsan tobb birald cikk, hfradas jelent meg az on altal vezetett cegrol. Bizonyara onok is tudtak, hogy „robbanni” fog az ugy, miert vallaltak fel megis? Hogyan viseli a sokszor szemelyeskedo kritikakat?- Azert vallaltuk fel az iigyet, mert egy letezo problemat sze- retnenk tisztessegesen, minden hatso szandek nelkiil megolda- ni, mieldtt meg nagyobb baj len- ne belole - felelte Szabo Zoltan. ­Kis hazankban sajnos altalaban az a gyakorlat, hogy a jogszaba- lyokat „rugalmasan alkalmaz- zuk”, kiskapuzunk, de ha meg- tortenik a baj, akkor mindenki jogi szakerto lesz es felelosert ki- alt. A helyzet roviden osszefog- lalva a kovetkezo: az utobbi ho- napokban tobb szaz olyan, ki- fejezetten rossz minosegu, 50 liter koriili nagysagu kuka- edeny keriilt forgalomba, amelyet nem lehet gepek- kel liriteni. Az edenyek hasznalata' egy- reszt min­hogy kornyezetvedelmi, hulla- dekgazdalkodasi szempontbol oriasit leptiink elore itt a Bala- ton-partjan, az orszag egyik leg- szebb es szennyezesre legerze- kenyebb videken. El kell monda- nom, hogy cegiink sajnos egyet- len olyan Ievelet sem kapott az elmult evekben, amiben valaki peldaul afeletti oromet fejezte volna ki, hogy a negy szigetelet- len, regi szemetlerako helyett ma mar csak ket, abszolut kor- szeru tersegi lerako mukodik a Balaton deli partjan. A dijnove- kedessel kapcsolatban viszont tobb ezer eszrevetel erkezett... Befejezddott projekt tehat onma- gaban mar nem okoz dijnoveke- dest, de az ujabb jogszabalyi val- tozasok vagy az iizemanyagarak tovabbi „szarnyalasa” sajnos okozhatnak.- Milyen jogszabalyi valtoza- sokra gondol? 1\id mar vala- mit?- Sajnos hallottam ezt-azt... Van egy altalam csak „meregzol- deknek” nevezett szakmai lobbi, amelynek feltett szandeka, hogy ha belerokkanunk is, de par even beliil elerjiik a fejlett nyugati aila- mok szintjet a hulladekgazdalko- dasban. Akkor, amikor mi itt a „vegeken” meg azon folytatunk keshegyre mend vitat, hogy kell- e szabvanyos kukaedeny vagy esetieg egy lavor is megfelelo a szemet kihelyezesere, ok mar ket-, sot, haromkukas rendszer- rol, a keletkezd hulladek otven szazalekanak ujrahasznositasa- rol, a lerakas buntetdadoval sujta- sarol beszelnek. Es sajnos nem csak beszelnek, de - eras unios hatszellel - varhatoan mar rovid tavon ujabb terheket jelento jog­manyzatok sajatos gondjaival, erdekeivel es dontesi modjaval, hiszen az anyaceg maga is tobb­segi onkormanyzati tulajdonban van Felso-Ausztriaban. Jelen- tem, az AVE Zoldfok Zrt.-nel ma sem dolgozik egyetlen osztrak allampolgar sem, az a 300, szin- te kivetel nelkiil a kornyeken eldkbol alio magyar ember, aki nalunk dolgozik, legjobb tudasa szerint vegzi dolgat fuggetieniil attol, hogy ki a tulajdonos. A leg- fobb kiilonbseg az, hogy egy ev- vel ezelott meg 280-an voltunk. Ezert nekem szemely szerint is kifejezetten rosszul esik, ha egyesek azt feltetelezik, hogy az uj tulajdonos miatt mar nem ugy es nem azert dolgozunk, mint eddig, s ha - talan a koz- hangulat hatasara is - szinte gyulolkddve „lemultiznak” ben- niinket.- Atadtak az ISPA/KA beruha- zas eszkozeit, letesitmenyeit. Megnyugodhatunk, vagy jon meg ujabb dijdragitas?- A mar elkesziilt program miatt nem, a beruhazashoz tar- tozo tobbletkdltsegek az el­mult harom evben beepites- re keriiltek a dijakba. Volt is ebbol eppen eleg vi­ta az erintett onkor- manyzatokkal, de ha- la Istennek, sok-sok tiirelemmel, mun- kaval es egymas erdekeinek mesz- szemeno figye- lembe vetelevel kodesiink soran mit es hogyan kellene tenniink itt a Balaton­partjan. Ennek egyik legfonto- sabb oka az, hogy az AVE tokele- tesen tisztaban van az onkor­szabalyi valtozasokat fognak kez- demenyezni. Felreertes ne essek, fejlodni, almodni kell, sot kotele- zo. A mar megvalosult ISPA prog- ramok is nagyreszt errol szoltak. De a realitasokat, a lakossag te- herbiro kepesseget es ami talan ennel is fontosabb, teherviselesi szandekat, az ertekrendi priorita- sokat nem lehet teljesen flgyel- men kivul hagyni, nem lehet ne­hany ev alatt evtizedeket atugra- ni. Azon feltetieniil valtoztatni kell, hogy a nagyivu komyezetve- delmi fejleszteseket csak az unios es hazai hatosagok valamint a szakma ertekelje es iidvozdlje, az erintett lakossag nagy resze csak fdlosleges nyugnek es tehernek erezze.- Ez azt jelenti, hogy ellenzi a lerakasi add bevezeteset?- Rovid tavon mindenkeppen. Nonszensz, hogy az eppen csak atadott, uj lerakokon torteno ar- talmatlanitast biintetdadoval sujtsak azzal az ideoldgiaval, hogy ez versenykepesebbe teszi az ujrahasznositast Mindenkep­pen varni kellene ezzel nehany evet, egyreszt azert, hogy a lakos­sag - remelhetdleg javulo jove- delmi viszonyok kdzott - „meg- emessze” a mar kiepiilt rendsze- rek megnovekedett anyagi terhe- it, masreszt, hogy ezalatt erotel- jes allami tamogatassal kiepiil- hessenek a hianyzo hazai ujra- hasznosito letesitmenyek. Ez utobbi tekintetben jellemzd teny: ma Magyarorszagon egyetlen olyan, tamogatott forrasokbol let- rejott letesitmeny sines, amely je- lentos es allando mennyisegben fogadna eldvalogatott hulladek- bol szarmazo tiizeldanyagot, ugy- nevezett RDF-eL De a vegyes hui- ladekbol kivalogatott szennyezett papirt sines kinek eladni itthon.- Mit tud tenni az AVE Zoldfok es on szemelyesen, hogy a dol- gok megfeleloen alakuljanak?- Hallatjuk a hangunkat, dontes-eldkeszitdkkel es don- teshozokkal probaljuk meger- tetni azokat a gondokat, ame- lyekkel mi itthon nap mint nap talalkozunk a gyakorlatban. Igy talan nemileg valtoztatni tud- juk a szakma mindennapjait nem ismero hivatalnokok szemleletet, akik talan tul gyak- ran jarnak Briisszelbe es tul rit- kan hozzank, videki szolgalta- tokhoz. A konyakokkal es a froccsokkel szaz ordog bujt az exferjbe A sziv ES AZ ESZ Keves hi]an megfojtotta egykori feleseget a vadlott, aki ezutan magaval is vegezni akart (Folytatas az 1. oldalrol) A szabolcsi ferfi ot eve keriilt osz- sze az asszonnyal, akit nehany honap multan felesegiil is vett, s akivel munka remenyeben jott a Balaton partjara, elobb Siofokra, majd Balatonszabadiba. Eleinte jol meg is voltak, a ferj ugyan iszogatott - „Konyakot iroccsel, birdno!” -, de mellette rendesen dolgozott, igy megfertek egymas- sal. A kapcsolat csak akkor for- dult zsakutcaba, amikor a ferfi fo- noketdl ugy 160-180 kilonyi szo- lot kapott, melyet kipreseltetett. Es melyet nekiallt meginni.- Kicsit meg forrt - ismerte el, de ez, mint az esemenyekbol ki- deriilt, nem zavarta, hiszen attol kezdve hanyagolta a munkat, semmit sem tett a kozosbe, parja persze kezdett raunni, s amikor a ferfi elozd csaladjatol iizenet erke­zett, menjen vissza Szabolcsba, nem marasztalta, sot, zaciba esapta fulbevaldjat, csak hogy meglegyen az utikoltseg. A ferj jo negy honap mulva er­kezett csak vissza Siofokra, fele- sege ekkorra mar beadta a valo- keresetet, s tavaly aprilisban a bi- rosag szet is valasztotta oket. Csakhogy ebbe a tovabbra is bo- szen ivo ferfi nem volt kepes be- letorddni, allandoan hivogatta ko- rabbi nejet - ha jozan volt, esupa kedveset motyogott a kesziilek- be, ha nem - s erre akadt tobb pelda -, szidta, fenyegette. Es idonkent fel is kereste. Az utcan iivdltozve probalta visszaedesget- ni magahoz az asszonyt, aki egy majusi napon arra ebredt deluta- ni szunydkalasabdl, hogy az exferj ott iil az agya szelen. - Re- szeg volt, probaltam elkiildeni, de nem akart - meselte a no -, illet- ve kiment a hazbol, s szerszamok koziil elovett egy harminc centis, ketelu kest, s azt iivoltozte, elvag- ja a torkom. Az asszony beesapta elotte a haz ajtajat, melyet a labaval ta- masztott ki, a diihongd ferfi koz- ben betorte az ajtoiiveget, randa- tirozasanak csak a kierkezo rend- orok vetettek veget. - Feltem, mi lesz, ha kiengedik - folytatta az exfeleseg, aki megprdbalta elba­rikadozni a bejarati ajtot. Keves sikerrel, ejjel ugyanis valoban megerkezett egykori parja, s egy rugassal beljebb keriilt. Majd egy drottal fojtogatni kezdte a not. Akit a tortenetben ideerve is- met elkapott a sirogorcs, igy a bi- rononek sziinetet kellett elrendel- nie. - Sikeriilt bedugnom a ket ujjam - folytatta nagy nehezen a sertett -, valahogy lefejtettem a nyakamrol a hurkot, de ekkor kezzel esett nekem, s ugy fojtoga- tott tovabb. Ekkor feladtam, s azt mondtam neki: Nem kiabalok se- gitsegert... Talan ez hatott, ki tudja, de a ferfi abbahagyta a fojtogatast, s megprdbalta szep szoval rabirni egykori asszonyat a kapcsolat folytatasara. A hatastalansag lat- tan ongyilkossaggal kezdett fe- nyegetozni, elobb a drottal akar- ta megfojtani, majd egy fempalca- val osszeszurkalni magat, vegiil felment a padlasra, s felakasztot- ta magat - a kierkezo rendorok vagtak le a drotrol... Az eset utan - a nyomozati idoszak alatt - a bi- rosag tavoltartast rendelt el, a fer- jet ez azonban nem zavarta, to­vabbra is visszajart az asszony hazahoz, egyszer nehany holmit vitt magaval - mivel nem mind az ove volt, igy lopas miatt is va- dat emeltek ellene -, maskor a no arra erkezett haza, hogy a ferfi a hazban aiszik. Elotte persze fel- torte a zarat- Pihenni mentem, almos voltam - vedekezett a negyvennyolc eves vadlott, aki vallomast ugyan nem tett, de azt kijelentette, egykori felesege ero- sen eltulozta a dolgokat. - Nem akartam megolni, csak ra akar- tam ijeszteni. Sajnos, a sziv neha maskent diktal, mint az esz... Az orvosszakerto ugyanakkor megallapitotta, a kiilserelmi nyo- mok alapjan a fojtogatasnak ko- molyabb-sulyosabb kovetkezme- nyei is lehettek volna. Ennek tiik- reben nem meglepo, hogy az iigyesz emberoles kiserlete, zak- latas, eroszakkal, felfegyverkez- ve elkovetett maganlaksertes es lopas miatt emelt vadat az exferj ellen, aki elozetesben varja az ap­rilisban esedekes kovetkezo tar- gyalasi napot. ■ Vas Andras X d i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom