Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-08 / 6. szám
AZ EV EMBERE SOMOGYI HlRLAP - 2011. JANUÁR 8., SZOMBAT civil segítség A kaposvári parancsnok számára legfontosabb a bizalom. Többször hozott már népszerűtlen döntést, de valamennyit vállalja. Az életük ■■ w függ az együttműködéstől A KÖTELES BODO TESTET, TELKET MENT Ahová megy, onnan mások menekülnek. Papnak készült, ám reverenda helyett a piros kezeslábast választotta. Nem bánta meg. Csíkszeredáról szemrevaló hölgy csábította Magyarországra, kaposvári szomszédja új értelmet adott életének. Fiainak útravalóul azt kívánja: legalább annyi szeretedben és kalandban legyen részük, amennyit eddig átélt. Bodó László, a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület (Kötél) parancsnoka pénteken este vette át a Somogyi Hírlap által alapított elismerést, az Év Somogyi Embere címet. Bodó László parancsnok csapatjátékos. Embertpróbáló éven van túl az életmentő egyesület, kiemelkedően sok, 246 vonuláson vettek részt Bodó László bodó László 1963-ban az erdélyi Remetén született Az általános- és középiskola után 1982-ben érettségizett, majd a marosvásárhelyi főiskolán szerzett diplomát Csíkszeredán egy számviteli-ügyviteli cégnél helyezkedett el MAGYARORSZÁGRA 1988-ban települt át hivatalosan, a SZUV kaposvári kirendeltségén talált állást 13 éve alapította a határokon is túl ismert kaposvári életmentő csapatot családos, felesége óvónő. Két fiúk született: László 21 éves, Bence 20. Hobbija a kirándulás, másik szenvedő lye az olvasás és szívesen szörfözik az interneten. Szerencsés a parancsnok, munkahelyén tolerálják a szenvedélyét munkahelyén is tolerálják életmentős szenvedélyét? - kérdeztük Bodó Lászlót egy kaposvári irodatechnikai cégnél dolgozom - mondta a csapat vezetője. - A főnököm régóta tudja, mit jelent szá momra a Kötél Igyekszem ké széniéiben állni a kocsimban három napi hideg élelmei néhány üveg ásványvizet és meleg holmikat tárolok - bármikor befuthat ugyanis a segélykérőhívás és ilyenkor rögtön indulok Az idő fontos tényező, a lehető legrövidebb időn belül el kell indulni A cégnél szerencsére tolerálják az életmentő munkát Még ha a szabadság rovására is, de rugalmasan megoldjuk a távollétet Harsányi Miklós- Kissé rekedtnek tűnt a hangja, amikor a találkozót megbeszéltük. Egy gyönge januári megfázás leveri a lábáról?- Nem esek ágynak az első téli fuvallattól - mondta Bodó László. - Erdélyben nőttem fel, sráckoromban szigorú hideg tombolt, a csúcs mínusz 42 fok volt Kendővel takartam el az arcomat, a szempillám egy pillanat alatt zúzmarás lett, de a gyergyói síelést véletlenül se hagytam volna ki.- Ugorjunk vissza az időben. Gyerekkori álom beteljesülése az életmentés?- Egyértelműen. Anyai nagyapám tűzoltó volt, s én is beléptem az ifjúsági tűzoltóságba. Szüleim legnagyobb rémületére a harmadik emeletről gyakoroltam az ereszkedést. Néhány kötélen, kampón kívül alig akadt egyéb holmi, az elsöprő lelkesedés viszont pótolta a hiányzó dolgokat. Vízierőmű-építészként dolgozó apám persze nem fogadta kitörő örömmel, amikor otthon előadtam: tűzoltónak állok.- Atyai fenyítések?- Alapvetően szófogadó gyerek voltam, olykor azért eljárt apám, anyám keze. A balhé függvényében kaptam a büntetést, legenyhébb fokozat a térde- peltetés volt S akad olyan fiúgyermek, aki ne kapott volna egy-két nevelő célzatú „cirógatást”? Nekem is kijutott néhány és nem azért, mert egész nap otthon ültem és olvasgattam...- Egészen fiatalon veszélyes kalandokba keveredett. Kereste vagy magától jött?- Ne használtuk volna ki a lehetőséget? Magasság és víz; különösen ez a két dolog csigázta fel az érdeklődésemet. Remetén éltünk, közelben folyt a Maros. Amíg mások tévében láttak tutajt, mi a barátaimmal saját hajót ácsoltunk. Anyámékat persze sokszor nem avattuk be a játékba. A kaland egészen addig maradt titok, amíg otthon a csuromvizes ruhám miatt le nem buktam. Mindenesetre gyerekkoromban rengeteget szereltem, nyolcévesen odahaza már elektromos ajtót csináltam a tyúkólra. Sokat bütyköltem, imádtam a technikai újdonságokat, mütyüröket- Ami végigkísérte az életét.- Ebben nagy szerepe volt apámnak, hiszen a vakáció alatt sokszor elutaztam hozzá. Ke- resztül-kasul beutazta az országot, különféle vízierőműveknél dolgozott Mellette olyan kalandokban volt részem, amin a fiaim is csak pislognak. Dömpert, rakodógépet vezettem, kilenc évesen néhány kört tehettem a 17 tonnás billenccsel.- Rajongott a gépekért, mégis más hivatásra készült. Ezt mivel magyarázza?- Hosszú évekig papként képzeltem el az életemet. Ez teljes mértékben önkéntes elhatározás volt Előfordult, hogy az év 365 napján majdnem 400-szor ministráltam. Volt nap, hogy két-három misén vettem részt- Mégse a reverendát választotta. Bánja?- Családi tragédia után jutottam erre az elhatározásra. Nővérem 25 éves korában a színpadon, egy iskolai előadás közben halt meg. Szívinfarktust kapott A család kérésére végül más hivatást, új célokat választottam. Akkoriban gyakorta mondogatták: ne fosszam meg őket az unokák gyönyörétől...- Eleget tett a kérésnek.- Való igaz. Különösen az érettségi után pörögtek fel az események. Jól ment a matek, fizikából se gyengélkedtem, s két év és húsz napnyi katonáskodás után Csíkszeredába költöztem. Egy helyi számviteli-ügyviteli cégnél találtam állást, munka mellett jártam főiskolára, no és szórakozásra, kikapcsolódásra is elég idő jutott.- Aztán egy csapásra megváltozott az élete.- Méghozzá az albérlőmnek köszönhetően. Párja és annak barátnője - későbbi feleségem - toppant be a Csíkszeredái lakásomba.- Szerelem első látásra?- Tömören. Hamar eldőlt, hogy a korábbi elgondolással szemben mégiscsak megnősülök, családot alapítok. Azt ne feledjük el: ekkor 1988-at írtunk, a korabeli bürokrácia rendesen beleszólt az életünkbe.- Magyaratádra, később Kaposvárra költözött feleségével.- A sors kegyelméből egy ízig-vérig tűzoltóval ismerkedtem meg Kaposváron. Közvetlen szomszédunk volt abban a házban, ahová költöztünk. Hihetetlen átéléssel, szeretettel mesélt hivatásáról, élményeiről. Tűzoltó-életmentő pályafutásom alapvetően személyéhez köthető, bár utólag visszatekintve ebben azért volt némi szerepe egy leharcolt nyomógombos hírpultnak is. A kaposvári tűzoltóságon az ősrégi berendezést számítógép vezérlésűvé akartam átállítani. Az ötletet felhördülés fogadta. Sok profi tűzoltó is hitetlenkedett az ötleten, ám hajtott a bizonyítási vágy. Egyik kollégámmal szétkaptuk a hálózatot, programokat írtunk, s a végén olyan műszert hoztunk össze, ami 12 évig kifogástalanul működött.- Ekkor dőlt el a sorsa?- Erre az időszakra tehető. Megismertem a tűzoltóság működését és ahogy egyre inkább átláttam a folyamatokat, rájöttem, szükség lehet a külső, civil segítségre. Egyszer az is előfordult, hogy majdnem az összes kaposvári tűzoltó Szigetváron nyújtott segítséget, a város pedig szinte védelem nélkül maradt. Ekkor született meg bennem a végleges elhatározás.- Megbánta valaha, hogy megalapította a Kötelet?- Ez soha nem következhet be. Elevenen él előttem a kép: a belvárosi vendéglőben öten beszélgettünk a csapatalapítási tervekről. Mindannyiunkat a tenni- akarás vezérelt. Kezdetben sokat jelentett, hogy ténykedésünket nem kötötte gúzsba a szabályok rengetege.- Induláskor mennyi időt adott a csapatnak? Nem tartott attól, hogy a társaság megunja a munkát és csődöt mond a jó szándék?- Elképesztő lendület és energia járta át a társaságot. Arra nem gondoltam, hogy valaha is bedől a csapat. Ötvenkét fővel alakultunk meg, s ha netán valamilyen titokzatos oknál fogva a csoport fele kihullott volna, akkor is több mint húsz elszánt ember folytatná az életmentést- Remegő lábbal nem lehet tüzet oltani, szól az egyik Bodó- féle klasszikus. A parancsnok olykor népszerűtlen döntéseket hoz. Nem kényelmetlen?- Valamennyi döntésemet vállalom, szerintem eddig nem kellett egyik miatt se magyarázkodnom. Régebben is előfordult és sajnos manapság se ritka, hogy olyan fiatalok jelentkeznek, akik nem állják meg a helyüket Ha nem bízunk meg egymásban, ennél súlyosabb problémát nem tudok elképzelni. Ugye is■ Egy ősrégi nyomógombos berendezést alakított át. Az ötletet felhördülés fogadta. Hét segélyszállítmányt vittek el Kolontárra DÖBBENETÉT váltott ki a VÖ- rösiszap-katasztrófa, a Kötél tagjai többször jártak Devecserben és Kolontáron. ezúttal a logisztikai munkába kapcsolódtak be. Először 400 pár cipőt juttattak el a merős az életmentős szólás? Egy ember nem ember, kettő fél ember, hárman pedig már képesek valamire... Nos, én azt szeretem, ha bármelyik pillanatban számíthatunk egymásra. Az életünk függ ettől.- Fiai is követték a Kötélbe. Felesége hamar beadta a derekát?- A nejem gyorsan elfogadta a helyzetet Látta, hogy Lacus és Bence jó kezekben van... A két fiam hovatovább alapító tagnak rászorulóknak, később még hatszor utaztak Veszprém megyébe. Tisztítószereket, száf maszkot és magasnyomású tisztítóberendezést tartalmazott a segélyszállítmány, nemrég tűzifát vittek számítanak. Amikor kicsik voltak, remekül gyakorolhattunk velük. Sokszor ők voltak a „próbababák”: biztonsági felszerelésben engedtük le őket az emeletről, máskor szűk helyen gyakoroltuk a mentést.- Kitört a családi botrány?- A lavina elindult és nem lehetett ellene tenni semmit. Igaz, az első időkben még ketten, feleségem és Bence izgulta végig a gyakorlatot és a bevetéseket Később a párom egyedül maradt, ugyanis a kisebbik gyerek is életmentőnek állt- Erre bőven kínálkozott alkalom tavaly: kiemelkedően sok, 246 vonulásuk volt. Tiszai árvíz és Kolontár, hogy csak a két legnagyobb bevetést említsük. Felülmúlható a 2010-es teljesítmény?- Úgy érzem, valamennyi helyszínen becsülettel helyt álltunk. Óriási kárt okoztak a korábbi alföldi árvizek, ezután azt hittem, hogy ennél nagyobb pusztítás nem következhet be. Tévedtem.- Megviselte?- Borsod megyében hosszú napokat töltöttünk el. Hernádkércs és Felsőzsolca környékére hívták a Kötelet, ahol motorcsónakokkal mentettük az embereket. Több sokgyermekes családot is biztonságos helyre szállítottunk, a nyár elején összesen vagy 40 embernek nyújtottunk segítséget. Akkoriban sok szomorú, megtört férfival, asszonnyal találkoztunk. Munka közben nem szabad, hogy az érzelmek elragadják a mentőcsapat tagját. Csak a feladattal, az apró részletekkel foglalkozom. Kolontárt egészen másként éltem át Lelkileg lesújtott az űrbéli látvány...- Igazi közösségé alakult a Kötél, nyilatkozta a csapat megalakulásának tizedik évfordulóján. Bárki belekapaszkodhat ebbe a kötélbe?- Együtt gyakorlatozunk, közösen járunk tanfolyamra, s ha tehetjük, szűkre szabott szabadidőnkben is sűrűn jövünk ösz- sze. A Kötél egy nagy család. Jó, ha az új tag rögtön az elméjébe vési: mindenből a lehető legtöbbet akarjuk kihozni. Bárkit befogadunk, feltéve, ha az új kolléga ■ A vöröriszapteljesíti az elvá- katasztrófánál rásokat logisztikai feladatot látott- Tűz, árvíz, el a csapat, belvíz, földrengés, sár- és hólavina - néhány feladat a közelmúltból. Hogyan viseli a stresszt?- A jó értelemben vett fanatizmusból, az elszántságból adódóan remekül. Ez az életforma számomra nagyjából olyan, mint drogosnak a kábítószer. Ha nem jut a szerhez, máris jelentkeznek az elvonási tünetek. A tagtársak többségét is hasonló érzés keríti hatalmába. Rajonganak a hivatásukért. Ha egy hónapig nem csörren meg a telefon, nem kapunk segítséget kérő SMS-t, hitetlenkedve kérdezik: tényleg nem történt semmi? 4