Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám
8 GAZDASAG 2011. JANUAR 2., VASARNAP települések Az elmúlt évben nem robbant az időzített bomba, de 2011 válságos esztendő lehet a magyarországi helyhatóságok számára. Több pénzre mindenesetre nem számíthatnak. ÖNKORMÁNYZATOK: CSEND VIHAR ELŐTT A kiadások nőnek, a költségvetési támogatás csökken: nehéz év előtt állnak a települési önkormányzatok. Kiderült: nem segít az sem, hogy a parlamenti többség és az önkormányzatok egy politikai oldalon állnak. Sztojcsev Iván Kritikus év vár 2011-ben az ön- kormányzatokra, amelyek már 2010-et is épphogy túlélték. A városok és falvak jelentős része küzd nagyobb adósságállománynyal, s bár azok az előrejelzések szerencsére tévesnek bizonyultak, amelyek már 2010 utolsó heteire jósolták az időzített bomba robbanását, abban szinte teljes az egyetértés: reformok nélkül beláthatatlanul nagy lehet a baj. Az önkormányzatok az elmúlt években 594 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényt - derült ki a Pricewaterhouse- Coopers egy elemzéséből. Mivel ezek 92 százaléka 2007-es vagy 2008-as, hónapokon belül esedékessé válik a visszafizetés. Arra pedig a legtöbb önkormányzatnak nincs reális koncepciója, hogy lehetne rendezni a helyzetet. Az adósságállomány ugyanis már e nélkül is aggasztó. A Progresszív Intézet augusztusban vizsgálta meg a 23 megyei jogú város és Budapest kerületeinek eladósodottságát, s az adatok igen aggasztóak voltak. Az egy főre eső legnagyobb adósságot Hódmezővásárhely halmozta fel, egy ottani lakosra átlagosan 424 ezer forint tartozás jut, de nem sokkal jobb a helyzet a főváros Belvárosában (379 ezer) és Kaposváron (332 ezer) sem. A lista másik oldalán erősebb a fővárosi túlsúly: a hat legkevésbé eladósodott önkormányzat hat budapesti kerületé, a legjobb helyzetben Angyalföld és Kispest van, ahol a 3000 forintot sem éri el az egy főre eső adósság. Egy évvel korábban Kosa Lajos vezetésével még a Kossuth téren tüntettek polgármesterek azért, hogy a Bajnai-kormány támogassa többel az önkormányzatokat. Tavasszal, amikor a Fidesz győzelmével sokan közülük győztesnek érezhették magukat, hamar kiderült, hogy a megoldáshoz ők sincsenek közel. Pedig pusztán a számok alapján az önkormányzati lobbi minden korábbi érdek- érvényesítő csoporténál erősebb lehetne: csak a Fidesz-KDNP padsoraiban 75 polgármesterül, ez több mint az MSZP és az LMP frakcióinak együttes létszáma. Október harmadika, a helyhatósági választások napja pedig minden bizonnyal úgy vonul be a kormánypárt történetébe, mint az a nap, amikor a Fidesz elért a hatalma zenitjére. Sokan hitték, hogy a 2006-os eredményeket nem lehet túlszárnyalni, de sikerült, az ország önkormányzati térképe szinte teljes egészében narancsba borult. A megyei jogú városok közül egyedül Szegeden tudott nyerni a szocialista Botka László, mindenhol máshol a Fidesz jelöltje végzett az élen. A négy évvel korábbi 18 után immár mind a 19 megye és a főváros közgyűlésében is fideszes a Budapest Belvárosában komoly fejlesztések zajlottak és zajlanak most is. Ezek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a kerületben kiemelkedően magas adósság halmozódott fel. többség, s Demszky Gábor visszavonulása után Tarlós István is könnyedén, meggyőző fölénnyel szerezte meg Budapest Főpolgármesteri Irodáját. Ám hiába a megnövekedett parlamenti létszám, az önkormányzati lobbi messze nem olyan erős, mint amit a számarányuk jelenthetne. S ez meg is látKósa Lajos egy éve még tüntetett szőtt az elért, pontosabban az el nem ért eredményeken: több ponton is megváltoztatták ugyan az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeket, ám a helyhatóságok gazdálkodási rendszere nem alakult át a szocialista kormányok időszakához képest. A költségvetés nem bánt kesztyűs kézzel az önkormányzatokkal, a legtöbb normatíva reálértékben csökkent a 2010-es helyzethez viszonyítva. A kormány 2011 februárjára ígért strukturális reformjai a helyhatóságok szerepét is átalakítanák - ám a kötvénykibocsátás után ekkor már valószínűtlen, hogy sok idő maradna a problémák kezelésére. Addig is jobb híján az egyszeri spórolás módjait kell megkeresni. Erre pedig sok helyütt nem marad más lehetőség, mint a létszámleépítés. Egy kormány- határozat alapján a közszférában tízszázalékos létszám- és ötszázalékos költségcsökkentést kell végrehajtani, s bár az önkormányzatok közvetlenül nem utasíthatók erre, valószínűleg kénytelenek lesznek hasonló lépéseket tenni. Közrejátszik ebben az is, hogy a személyi kiadások csökkentésének korábban ismert más módjai már nem működhetnek: a régebbi nyolcszázalékos jutalom nem adható, így nem is vonható már el, tizenharmadik havi fizetés sincs már, s szigorodtak a cafeteriarendszer szabályai is. Az önkormányzatoknál körülbelül 450 ezren dolgoznak, az azonban nem valószínű, hogy az ő tizedüket elbocsátanák. Egy főre jutó adósságállomány Város Egy főre jutó adósság (ezer forint) Hódmezővásárhely 424 Budapest V. kér.__________379 Kaposvár_____________________332 Szolnok 270 Sopron_______________________210 (...) ___________________ Budapest XV. kér.______________20 Bu dapest, III. kér. 15 Budapest, VI. kér. 10 Budapest, XIX. kér. 2,7 Budapest, XIII. kér. 1,7 FORRÁS: PROGRESSZÍV INTÉZET, 2010. AUGUSZTUS Költségvetési normatívák az önkormányzatoknak (MILLIÓ FORINT)___________________________________________ 20 09 2010 2011 Közműfejlesztés____________________1350______1 350______1350 Víz-és csatornaszolgáltatás 4 500 4 500 4 500 Nemzetiségi oktatás _______________1 100______1 050_______903 Kö nyvtárak, múzeumok______________710________710_______710 He lyi szervezési intézkedések többletkiadásai 5 090 4 900 5 400 EU-pályázatok saját forrásának kiegészítése 17 600_____10 600________10 600 Tö megközlekedés_______________________35 240 35 240 35 240 Es élyegyenlőség ____________________4 603_______4 548________9 170 Ko rmányhivatalok a megyék felett EGYABLAKOS ÜGYINTÉZÉS ezzel a kifejezéssel kell ismerkednie a magyar köz- igazgatásnak. A Fidesz egyik fő ígérete volt ellenzékben, hogy kormányra jutva lényegesen egyszerűsítik az adminisztrációt, és ugyan korábban elhangzottak olyan megjegyzések, amelyek már 2011-re a végletekig leegyszerűsített egyablakos megoldást ígérték, most 2013 tűnik a legvalószínűbb időpontnak erre. Jogilag nem, logikailag és a kormánykommunikációban viszont összefügg ezzel a kormányhivatalok rendszerének kiépítése, ez valóban megvalósul 2011. január l-jére. az ÚJ szervek a közigazgatási hivatalok jogutódjaként jönnek létre, a feladatkörük azonban bővebb lesz, mint elődeiké. Az államigazgatási szervek tizenöt csoportjának a munkáját veszik át, azonban nem titkoltan a kormány közvetlen képviselete lesz a legfőbb céljuk. Orbán Viktor december végén nevezte ki a kormánymegbízottakat, az új megyei vezetők többsége volt vagy jelenlegi fideszes parlamenti vagy önkormányzati képviselő. Centralizált decentralizáció folyik tehát: a döntéshozatalt hosszabb távon széttagolnák és közelebb vinnék a helyi lakossághoz, viszont ezzel egy időben az eddiginél jóval szorosabban kapcsolják a kormányhoz. az átlagpolgár azonban ebből egyelőre nem sokat fog érzékelni. Igaz, az új év elejétől már elkezdik kiépíteni a megyeszékhelyeken az ügyfélszolgálati irodákat, a kormányzati tervek szerint 2011 második felétől nyílik mód a megyei jogú városokban az egyszerűsített ügyintézésre. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az ügyfélnek nem kell a különböző hivatalok közt ingáznia, FORRÁS: VG-GYŰJTÉS hanem az adminisztratív feladatok nagy részét a kormányhivatal belső kommunikációban oldaná meg. Azonban ha meg is valósulnak az elképzelések, akkor is sok idő kell még, amíg a kampányígéretek szerint mindenki a saját lakhelyén intézheti az ügyeit. A következő lépésben a nem megyei jogú nagyobb városokban nyílna mód az egyablakos adminisztrációra, a legalsóbb szintre pedig 2012-ben vagy 2013-ban terjesztenék ki. Hogy ez a 168 kistérségi vagy a 82 régi járási központot jelentené- e, mindeddig nem eldöntött kérdés. Drasztikus lépések a fővárosban? MEGSZORÍTÁSOKAT HOZNA, több nagyobb beruházás leállításával járna - a négyes metró Baross tér és Bosnyák tér közti szakasza sem épülne meg -, de hosszú távon megteremtené a gazdálkodási stabilizáció alapjait Budapest 2011-es költségvetésének első munkaterve. Fontos kiemelni: az anyag, amelyet a Főpolgármesteri Hivatal küldött meg lapunknak, mindössze kiindulópont, csupán javaslatokat fogalmaz meg a fővárosi költségvetés előkészítéséhez, a márciusban elfogadandó büdzsé lényegesen el is térhet ettől. A KONCEPCIÓ ALAPVETÉSE OZ, hogy a város anyagi helyzete sokkal rosszabb, mint amilyennek az októberi átadás-átvételkor tűnt. A város költség- vetésének hiányát a jelenlegi belső és a prognosztizálható külső feltételek mellett a 100 milliárd forintot jóval meghaladóra becsülik. több olyan beruházás is van, amelynek a leállítása sem elképzelhetetlen, ezeknek a listáján a közlekedési projektek vannak többségben. A munkaanyag az Andrássy úti, a Dózsa György úti és a Krisztina körúti közösségi közlekedési beruházás abbahagyását javasolja, de szintén leállhat például a Városliget rekonstrukciója. A legnagyobb forrásmegvonást a négyes metró szenvedheti el, ám ez egy külön kategóriát jelent a tervezésben. A terv drasztikus, mert egyszerűen a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér közti szakasz elhagyását javasolja. t I i 1
