Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-15 / 12. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2011. JANUÁR 15., SZOMBAT Juhász László már legalább három hó­napja nem járt a raktári polcok között A barkács- áruk, fémtömegcikkek nagykereskedése jól műkö­dik nélküle is, még 2007- ben adta át az operatív ügyvezetői posztot utódjá­nak. Ez volt a második ge­nerációváltás az életében, az első még a nyolcvanas években, akkor vette át a szüleitől a Siófokon legen­dássá vált Juhász-barkács- boltot Ezt így eleveníti fel: „Nem akartam hogy bárki azzal vádoljon, odatolták az üzletet a fenekem alá. Ezért szabályos szerződés­sel megvásároltam az édes­apámtól, 36 hónapos rész­letfizetési kedvezményt is kaptam tőle. " A cégstratégiát, a jövőter- vezést azonban nem adta ki a kezéből tulajdonos­ként, s ha a barkácsáruk napi forgalmazásán már nem is kell rajta tartania a szemét, akad azért teendő je: altematívenergia-ta- nácsadó, játszótéri eszkő zöket gyártó és üzleti ta­nácsadó céget is működtet­nek. Erre és a műgyűjtésre több ideje, energiája jut Úgy mondja: „Nagyon élve­zem, mert már kívülről lá­tom a saját cégemet is. Ez ad arra lehetőséget, hogy korszerű tulajdonosként, azaz nagyobb empátiával, szociális együttérzéssel te­kintsek az üzem közel más­félszáz dolgozójára, mint amikor még közvetlenül irányítottam az értékesí­tést, a csomagolást Most már én vagyok a lojálisabb a dolgozóimmal mint az új ügyvezető, érdekes, pedig ő a tidajdonos, vagyis az én érdekeimet védi. ” egy munkatársa kezdemé­nyezésére talán hazánkban először alakítottak önsegé­lyező dolgozói csoportot né­hány hete. Juhász Lászlót idézve: Javasoltam, hogy így függetlenítsék magukat a társadalmi, politikai hul­lámzástól. Az öngondosko­dás, a segítség például egy- egy váratlan helyzetben a cég részvételével, ez a szemlélet gomba módra fog terjedni idehaza. Megérez- tük korábban a web- áruházban rejlő lehetősé­geket is, most meg már az okostelefonos rendelésre ál­lunk készen. ” Tót aktjától a kenyérgyármentésig a 320 fokon álmodó Új helyi adót talált ki, nem csak ötletei, elvárásai is vannak Százezres nagyságrenddel nőhet a Siófokra érkező turisták száma a 320 fok kulturális központot meg­álmodó vállalkozó szerint. Fónai Imre 2012 végén, legkésőbb 2013 ele­jén. A kiviteli tervek őszre ké­szülhetnek el, akkor indulhat a bontás és egy évig tarthat az építkezés. Öt éve számos izgal­mas, érdekes tárlattal készítjük elő a „nagy durranást”, mára pe­dig elmondhatom, hogy lényegé­ben összeállt a finanszírozás. több mint ezer négyzetméteres, egy terű kiállító terem a 320 fok középpontjában.- Megnyugodtak már a helyi építészek, akik a tervpályázat elbírálása után fölháborodtak? - Remélem. Azóta egyébként ami a 320 fokba sem fér majd be és ugye ma nem lehet még ilyet Siófokra hozni a nyári szezonon kívül.- Ne tagadjuk azt sem, akad­nak kétkedői is szép számmal a gigaberuházásnak, idézhet­- A siófoki képviselő-testület nemrég szavazott meg rá 1,4 milliárd forintot - Ezen kívül 2,2 milliárdos tá­mogatási ígérvényünk van a re­gionális fejlesztési tanácstól. Nagy szerencsénkre az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem kell két ütemre bontani az építkezést, egyszerre megvaló­sulhat annak köszönhetően, hogy relatíve kis költségvetésű a beruházás, hiszen sok mindent meghagy a hajdani kenyérgyár­ból. A magját emeli ki, öltözteti föl és alakítja át, így jön létre a nénk az egyik siófoki képvise­lőt is, aki szerint nem biztos, hogy ilyesmire kell költeni most a város pénzét Mi a vála­sza a tamáskodóknak?- Az ellenérveket sem szabad lesöpörni. A válaszom ezekre egyrészt érzelmi húrokat pen­get: igenis meg tudjuk csinálni és működtetni is tudjuk. Profit- orientált biztosan nem lesz, de önfenntartó lehet Ennél fonto­sabbak azonban a racionalitásra alapuló észérvek. Pécset, azért csak, mert kulturális főváros volt kétmillió ember kereste fel. A 320 foknak már az épülete is ikonikus, emblematikus lesz, ami megállítja az embert. Kény­szer is lesz a hatékony működte­tése. Már most tudjuk, hogy 18 dolgozónk lesz. Zöld ház lesz, a közműköltségek alternatív ener­giával a felére csökkenthetők. Négymilliárdos vagyonnal gya­rapodik a város. De elvárásaink is vannak, ennek jegyében talál­tam ki a 320 fok adót.- Tehát mégis csak az adófize­tők tartsák el?- Nem. Az idegenforgalmi adó révén járulnának hozzá a turis­ták a fenntartásához, például stílszerűen 32 forinttal. Hiszen várható, hogy csak a 320 fok százezreket vonzhat Siófokra, ráadásul a szezonon kívül is. S ezek a turisták a városban száll­nak meg és étkeznek. Lehet, hogy éppen a 320 fok Michelin- csillagos éttermében.- Nocsak...- Legalábbis ilyen felkészült­ségű szakemberre szeretném bízni a gasztronómiát. Számos ötletünk van még, a kényszer óriási motiváció. Partnerei va­gyunk például a NASA-nak, ha­tóbb ponton is átdolgoztuk a nyertes tervet Eredetileg példá­ul a liszttorony tetején lett volna kilátó, de átkerült az új épület te­tejére, mert így még attraktí­vabb lesz. A város által megvásá­rolt tizenhárom másik tervből is beépült néhány elem, ami látvá­nyában az eredetit nem változ­tatja meg, csak funkciójában, így a szintek közötti födém egy része mozgatható lesz. Lesz víz­felület is, a bírálóbizottság ezt külön kérte.- A telek egyik oldala mentén elkerülő utat tervez a város, át- ellenben új sportcsarnokot. Ezek nyilván erősítenék a 320 fokot...- Feltétlenül, a remény­beli sportcsarnokban például lehetnek olyan rendezvények (akár Tankcsapda­koncert, akár a bécsi filharmonikusok hangversenye), Háromszázhúsz fokon sül a ke­nyér - így talált nevet a hajdani kenyérgyár átalakítása révén lét­rejövő, európai hírűnek szánt ikonikus, emblematikus épület­nek Juhász László.- Siófokiként nyüván sokszor elhaladt mellette, de mégis, ho­gyan talált kulturálisközpont- helyszínként a régóta üres ke­nyérgyárra?- Kortárs műalkotásokat gyűj­tök és egyszer csak rátaláltam egy raktárban 6-700 képre, szo­borra (máig ott porosodnak), a ma élő legnagyobb kortárs mű­vészek fiatalkori alkotásaira; ezeknek kerestem bemutatóhe­lyet - felelte Juhász László. - Van köztük efZámbó, Fehér László, Wahorn, Újhelyi, Újházy.- Ebből lesz majd a nyitó kiállí­tás a leendő 320 fokban?- Igen, az egyik nyitó kiállítás.- Mikor is?- Reményeim szerint Juhász László: kortársakkal dobnánk fel a sivár, színtelen munkahe­lyeket Már az épület is olyan lesz, ami megállítja az embert, s kényszer lesz a hatékony, takarékos működtetésére. ■ ■: íi zánkban még soha be nem mu­tatott hatalmas mennyiségű ter­mészettudományos alkotások várnak kiállításra. Arra is szá­mítunk, hogy nagy cégek hoz­zák ide az éves összejöveteleiket A város is megmozgathatja kap­csolatait. Münchenben erőmű­ből lett kulturális intézmény.- Le sem tagadhatná, hogy - bár kissé szokatlan párosítás - népművelés, matematika sza­kon végzett...- Azt tudtam, hogy sosem le­szek matektanár, de a racionális gondolkodás sokszor kisegített. A bolgár származású Hriszto gondolata (ő az, aki becsomagol­ta a Reichstagot és a Golden Gate hidat): a művészeti alkotás része a finanszírozási háttér megteremtése is. Nem elég, hogy meg tudsz festeni egy ké­pet, tudd eladni is.- A népművelés szak pedig legújabb kori szenvedélyét, a műgyűjtést alapozta meg?- Tíz éve engedhetem meg magamnak, hogy vásároljam a kortárs alkotásokat, de első mű­vem még 1979-ből, főiskolás ko­romból való, az akkor 70 éves Amerigo Tót rajzolt nekem egy női aktot a születésnapi buliján, amit mi, főiskolások szervez­tünk neki. A Pannónia pécsi rajzfilmstúdiójában, első mun­kahelyemen kollégám volt több kortárs is a Pécsi Műhelyből, ők is gyarapították már a gyűjtemé­nyem.- Vagyis nem csak gyűjti, tá­mogatja is a kortársakat?- Segítem őket akár tandíjjal, akár műteremmel. Romvári Márton barátommal pedig most a fejünkbe vettük: munkahelyek belső tereit ellenszolgáltatás nél­kül ellátnánk kortárs alkotások­kal. Irodakultúránk sivár, színte­len, hangulattalan. E képek előtt meg lehet állni, lehet róluk be­szélgetni.- Elárulja azt is, hogy milyen házban lakik?- Egy eredeti Bauhausban, de majd csak ha véget ér a felújítá­sa. Egy pezsgőgyárosnak épült a harmincas években. Apránként építjük újjá.- Mint a kenyérgyárat..- Igen, akár csak a 320 fokot. Országos szülőtalálkozó: még mindig hiánycikk a tolerancia mások vagyunk Sokat javult a speciális oktatási igényű gyerekek elfogadottsága, de messze még a nyugati szint „...Megpróbáljuk megérteni a ter­mészet szavát, De ahány ember annyiféle csodálatos világ” - hal­latszik már kintről az ének, gye­rekek éneklik áhítatos arccal, bol­dog mosolygó szülők hallgatják, vagy figyelik a jeltolmácsot, ma­jd jön a refrén - Mindannyian mások vagyunk, Bár egyben- másban hasonlítunk... -, melyet már a kicsik is jelelnek. A hely szellemének megfele­lően. A kaposvári Duráczky Jó­zsef Pedagógiai Fejlesztő és Módszertani Központban, ahol hallás-, halmozottan fogyatékos hallássérült, beszédfogyatékos, magatartászavaros, azaz részké­pesség hiányos-zavaros, hivata­los nevükön sajátos nevelési igé­nyű gyerekekkel foglalkoznak, pénteken rendezték meg - 2008 után ismét - a második országos szülőnapot.- A cél, hogy a szakemberek, szülők, fenntartók, pedagógu­sok találkozhassanak, beszélget­hessenek, akár kötetlenebb for­mában is, mit tudnak tenni a gyerekekért - magyarázta Gyurim Éva, a Duráczky igazga­tója. - Mindig tudatosítani kell ugyanis, hogy otthon és az intéz­ményekben ugyanolyan elvárá­sokat kell megfogalmazni a gye­rekekkel szemben, a rendsze­resség ugyanis a munkánk egyik alapja. Jelenleg 245 gyerek jár az is­kolába, mely emellett 1200-1300 ellátottal tart kapcsolatot A szü­lőnapra utóbbiakat is várták, sőta különböző speciális foglal­kozások bemutatásával éppen arról akarták tájékoztatni a szü­lőket, mi is történik az intéz­ményben. - A gyerekeket nem zavarja a nyilvánosság - folytat­ta az igazgatónő -, nyűt intéz­mény vagyunk, ez is segít az el­fogadásban. Mely, bár az elmúlt eszten­dőkben némi fejlődés tapasztal­ható, még mindig nagyon hiány- _ zik a magyar társadalomból. Az J integrált oktatás segített ugyan | valamit, ám tőlünk nyugatra | sokkal toleránsabb a köz. Pedig § bárki kerülhet olyan helyzetbe, Elfogadás: a gyerekeket cseppet hogy gyermeke a speciális neve- sem zavarta a nyilvánosság lést igénylők közé kerül: A Duráczky nyitottságát az is jelzi, meglehetősen nagy az átjárás az intézmény és az általános isko­lák, óvodák között.- Az óvodásaink fele többségi óvodába kerül - mondta Gyurina Éva -, míg az iskolása­ink 25-50 százaléka kerül át nor­mál intézménybe. De az átjárha­X GYORSSZAVAZAS ■l ön szerint elég toleiánsak vagyunk? Szavazzon hírportálunkon ^ / ma 16 óráig: Az S0NUNE.hu kS A szavazás eredményét hétfői számunkban közöljük. tóság visszafele is igaz, sokszor jönnek hozzánk diákok többségi iskolákból, főként harmadik, ötödik és hetedik osztályban. Főként az ilyen gyerekek szü­lei tapasztalják meg, milyen ne­héz beilleszkedniük a magyar oktatási rendszerbe: nem isme­rik a lehetséges utakat, sőt, gyakran már az új helyzet elfo­gadása is nehezen megy szá­mukra. - A szülőknek gyakran már a megfelelő iskola megtalá­lása sem egyszerű feladat - állí­totta Aáry-Tamás Lajos, az okta­tási jogok országgyűlési biztosa, aki a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetének elmúlt év­tizedes tapasztalatairól beszélt a rendezvényen. ■ Vas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom