Somogyi Hírlap, 2011. jamuár (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-14 / 11. szám
2011. JANUÁR 14., PÉNTEK 7 GAZDASÁG Médiatörvény: tüntetők és támogatók egymás ellen Becsődölt önkormányzatok fizetésképtelenség Ez még nem a devizaadóssággal függ össze Ma este békés tüntetést tartanak a civilek a médiatörvény ellen a budapesti Kossuth téren. A mozgalom egy közösségi oldalon kapott nagyobb visszhangot Egy- millióan a magyar sajtószabadságért elnevezéssel, amelyet eddig hetvenezren támogatnak. Olyan hírességek állnak a rendezvény mellé, mint Nagy Feró és Gryllus Dorka. A színésznő a korábban már megalkotott kiáltványt olvassa majd fel. „Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója elutasítja a magyar kormánnyal szemben a médiatörvény miatt elhangzó, politikailag motivált vádakat” - hangsúlyozta Joseph Daul, a kereszténydemokrata irányzatú frakció vezetője. A politikus abban bízik, ha a médiatörvény egyes elemeit meg kell változtatni, azt Magyarország meg fogja tenni. Ugyanakkor a jogszabály visszavonására és az európai értékrenddel való összhangba hozására szólította fel Orbán Viktor kormányfőt Martin Schulz, az EP szocialista frakcióvezetője. ■ A néppárt frakciója megvédi a kormányt a médiatörvény vitájában. „Európában nincs más üyen átfogó törvény, mely egyszerre szabályozza az elektronikus, a nyomtatott és az online médiumokat, ezért is szükséges egy alapos vizsgálat” - jelentette ki az Európa Tanács szakbizottságának elnöke. Andris Mella- kauls szerint az ügyben olyan véleményeket is lehetett hallani, melyek nem a jogszabály alapos elemzésén alapultak. Mint mondta: az Európa Tanácsnak meg kell vizsgálnia, összeegyeztethető-e a magyar szabályozás az uniós joggal. ■ V. M. Brüsszeli szőnyegünk több ep-képviselő is a magyar kormány fricskájának tartja az Európai Tanács székházában kiállított magyar dekorációt, amely az EU-elnökség alkalmából került ki az épület átriumába. A hatalmas szőnyegen egy Nagy-Magyarországot ábrázoló kép is látható. Egy osztrák képviselő szerint a térkép azt mutatja, Orbán Viktor át akarja írni a trianoni békeszerződést A fizetésképtelenné vált önkormányzatok száma rohamosan nőtt az elmúlt években. A korábbi egy- kettővel szemben tavaly már tizennégy település menekült csődvédelembe, illetve kért adósságrendezési eljárást. Zsámboki András „Csődvédelem kérésekor a bíróság gazdasági kollégiuma pénzügyi gondnokot rendel ki. Ó lesz az elnöke az adósságrendezési bizottságnak, amelynek a jóváhagyása szükséges minden további önkormányzati kifizetéshez” - ismertette a törvényi rendelkezést lapunk megkeresésére Farkas László Pál, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályvezetője. A gondnoknak törekednie kell rá, hogy minél hamarabb tető alá hozzon egy adósságrendezési megállapodást a hitelezők és a gondnokolt önkormányzat között, s csak végső esetben forduljon bírósághoz az önkormányzati vagyon felosztása végett. A magánszféra felszámolásain iskolázott pénzügyi gondnokok gyakran elégedetlenek a törvény által nekik biztosított eszközökkel. Kincses Ferenc, a fel- számolással-végelszámolással foglalkozó Mátraholding Zrt. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vezetője szerint az általa „gondnokolt” kistelepüléseken elsősorban a polgármesterek hozzá nem értése, a képviselők gazdálkodási ismereteinek hiánya jelent gondot. Ezt súlyosbítja rendszerint, hogy az adósságrendezés a képviselők helybeli üzletfeleinek, kiterjedt rokonságának az érdeksérelmével jár, amit az érintettek rendszerint nem hajlandók fölvállalni. „Az adósságrendezési bizottságban a kirendelt gondnoknak a polgármester, a jegyző, illetve a két önkormányzati képviselő mellett csupán egy szavazata van, így nemigen adódik olyan helyzet, amelyet ő fordíthatna jó irányba” - hangsúlyozta Kincses Ferenc. Van ugyan egy „csodafegyver”: kifizetés csak a gondnok ellenjegyzésével történhet. A törvény azonban azt is előírja, hogy evvel nem gátolható az önkormányzat rendes műDús Ildikó polgármester. Némi pénz jutott, de nagyon nehéz a helyzetük szakértők szerint maguk a hitelezők nem érdekeltek a nyilvános adósságrendezésben, inkább a „színfalak mögött" egyezkednek. „Ennek oka, hogy a formális eljárásban a kifizetendő hitelezők listájának élén az alkalmazottak állnak, csak utánuk következnek a jelzáloghitelek, a beszállítók a sor legvégén szerepelnek” - mondta Jókay Károly, a CEU közpénzügyekkel foglalkozó oktatója. „Ez a csődkerülés vég eredményben egészségtelen: az önkormányzati adósságállomány észrevétlenül kezelhetetlenné növi ki magát ” - summázta a kialakult helyzetet Kovács Róbert A nagyobb városok fejlesztési hitelei nyomán 1000 milliárdos nagyságúra duzzadt devizaadósságállomány még nem vezetett csődhöz, ez a gond egyelőre a felszín alatt lappang. Önkormányzati csődök, csődközeti helyzetű települések 2007 _i_ _______________________1 2008 ______________ 2 20 09 _3 2010 _________._________14^_ •H AT ESETBEN MEGÁLLAPODÁSSAL ZÁRULT. FORRÁS: BM Települések, ahol lezárult vagy még folyik az adósságrendezési eljárás kijelölt pénzügyi gondnokkal Biri (Szabolcs)_____________________ Mm améiy (Szabolcs) Tiszavalk (Borsod-Abaúj-Zemplén)______ Sáta (Borsod-Abaúj-Zemplén)_______ Ne roesvM (Somogy)_________________ Jászt elek (Jász-Nagykun-Szolnok) Magyarriombegyház (Békés)___________ Somo skőújfalu (Nógrád) _______ Se tyeb (Borsod-Abaúj-Zemplén)_______ Szt gefaár (Baranya)_________________ Es ztergom (Komárom-Esztergom)______ Na gydobos (Szabolcs)_______________ Ős i (Veszprém)_____________________ Ge be (Zala) FORRÁS: BELÜGYMINISZTÉRIUM ködése, ezért az ellenjegyzés jó, ha arra elegendő, hogy a gondnok a fedezet nélküli szolgáltatásoknak elejét vegye. Ami a hitelezőkkel kötendő adósságrendezési megállapodást illeti, Kincses Ferenc tapasztalatai szerint a képviselők nem hajlandók a helyi vagyonról önként lemondani. Ezért gyakran a bíróság mondja ki a végső szót. „Már ha van miről. Jobb esetben a belterületi építési telkek, esetleg a közmű képezi az értékesíthető eszközállományt, rosszabb esetben azonban a településnek semmüyen elidegeníthető vagyon sincsen” - mondta Kincses Ferenc. „A csődök megugrása összefügg a rossz gazdasági helyzettel. A csődöt jelentők összetétele azonban egyáltalán nem tükrözi, milyen gazdálkodási gondokkal küszködnek a települések”- mondta lapunknak Kovács Róbert, a Helyi Obszervatórium Nonprofit Kft. igazgatója. Csődbe szinte kizárólag kistelepülések kerülnek, ők is többnyire maguk kérik a csődvédelmet. Ezáltal könnyebben kapnak az erre a célra elkülönített keretből támogatást. „Nagyobb önkormányzatok csak akkor kerülnek ilyen helyzetbe, ha egy fontos szereplő akarja. Például ha egy korábbi visszaélés következményeit az új vezetés nem hajlandó a nyakába venni” - utalt a zajló ügyekre Kovács Róbert. mmsa Dioxin már egy német sertésfarmon is első ízben mutattak ki határérték feletti dioxinszintet sertéshúsban - tette közzé a hannoveri mezőgazdasági tárca. A minta egy olyan al- só-szászországi sertéstelepről származik, amelynek gazdája a botrány nyomán kétes hírnévre szert tett Harles & Jentzsch takarmánygyárból szerezte be a tápot. Korábban csak tojásban, tojótyúkok húsában észleltek dioxint. A szabolcsi alma csak feldolgozva kelendő MÁRA statisztikailag kimutathatatlanná vált az északkelet-magyarországi almaexport, a mátészalkai Nobilis Zrt. almaszirom terméke révén azonban 14 országba jut belőle. Még Dél- Korea piacvezető áruházlánca polcain is megtalálhatják a vásárlók - nyilatkozott Novák Mariann kereskedelmi igazgató. Egyszerűbb pályázni az Új Széchenyi-tervben A kormány rendeletet fogadott el az Új Széchenyi-terv- hez kapcsolódó uniós források pályáztatási rendjének egyszerűsítése érdekében - jelentette be Navracsics Tibor igazságügyi és köz- igazgatási miniszter. A pályázatok egyfordulósak lesznek, egyszerűsödik a bírálati eljárás, és minden pályázathoz egységes, általános szerződési feltételek kapcsolódnak majd. Navracsics: Átláthatóbb is lesz Bonilá$. Németországban felborult egy 2000 tonna kénsavat szállító vadonatúj tartályhajó a Rajnán, Sankt Goarnál, Koblenz és Mainz között. A hajó személyzetének két tagja eltűnt, két embert a 4 fokos vízből mentettek ki. A dupla falú hajóból a mérgező kénsav nem folyt ki, némi olaj azonban a vízbe szivárgott. „Ha már bedől a BKV, legyen mielőbb” főváros Megmenekül a Sziget? - 1-1,5 milliárdos „kedvezményt” is kaphat Igen, szigorú költségvetés következik, mert csak ezzel tudjuk megalapozni, hogy elkerüljük a város csődjét - hangoztatta tegnap Tarlós István a szerdán elfogadott költségvetési koncepcióról. Budapest főpolgármestere elmondta, az előző vezetéstől sok százmilliárd forintos hiányt örököltek, de nem leállítani akarják a fejlesztéseket, csak nem akarják „misztifikálni” azokat. Előző nap Tarlós arról beszélt: megszorítás nem lesz. Támogatások megvonása azért igen, a takarékos gazdálkodás jegyében, tehetjük hozzá. Horváth Csaba szerint nem igaz, hogy az előző vezetés 160 milliárd forint hiányt halmozott fel. A volt MSZP-s főpolgármester-helyettes azt mondta, hogy a fővárosnak az utóbbi években kiváló költségvetési politikája volt, a működési megtakarításokból tudták fizetni a hiteleket. A főpolgármester a hajléktalanok, a kisebbségek és a zöldfelületek gondozásának területén lát esélyt arra, hogy az elfogadott koncepcióknál több legyen a támogatás. Mint mindenre, így a hajléktalanokra is kevesebb pénz jut majd, de a probléma kezelésére megkezdett munkát folytatják a Belügyminisztériummal. Tarlós itt Atkári János pénzügyi tanácsadójával fog „megverekedni” a számokon. Kifejtette, 3-4 tucat, a főváros által nem kötelezően ellátott feladatot szanáltak, még ha azok méltók is lettek volna a támogatásra, de a jelenlegi pénzügyi helyzetben ezt nem tehetik meg. A Sziget Fesztivállal kapcsolatos közterület-használati díjról Főbb működési költségek (MILLIÓ FORINT) Egészségügy _______86 867 86 537 Oktatás 42 349- 41 469 Szociálpolitika 15 205 14 229 Kultúra_________16478 14 601 Tö megközlekedés 37 198 32 198 Közlekedés, paritolás 8 024 10 068 FORRÁS: BUDAPEST.HU azt mondta, hogy a rendezvény nagy kedvezményt fog kapni, ami 1-1,5 milliárd között ingadozik, de a jelenlegi helyzetben véget kell vetni az ingyenes szolgáltatásoknak. Nincs ingyenebéd. Ez mindenre, mindenkire vonatkozik, a Nemzeti Vágtára és az ARC plakátkiállításra is. „A BKV feldolgozhatatlan hagyaték, ha nem kapnak kormányzati segítséget, akkor a közlekedési cég még ebben az évben bedől” - mondta Tárlós. A főpolgármester szerint 19 milliárd forint támogatásra lenne szükség csak az idén, és nem feltétlen bánná a csődöt, mert „ha már be kell dőlnie, hamarosan történjék meg”. ■ É. S. Egyezkedés a színfalak mögött