Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-17 / 293. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 17., PÉNTEK Létrával mérték csak az út felett kihúzott vezeték magasságát Csütörtökön monstre tárgyalási nappal kezdődött egy 2008-ban történt baleset felelősének és kö­rülményeinek tisztázása a Me­gyei Bíróságon. Egy Segesden át­haladó teherautó leszakított egy tévékábelt, a kitépett tartója elta­lálta a közelben játszó gyerekek egyikét és összekaszabolta az ar­cát. Az akkor tízéves kisfiúnak leszakadt a fél arca, szája felre­pedt, fogai kipotyogtak. A rendőr­ségi vizsgálat akkor nem talált fe­lelőst a balesetért és lezárta a vizsgálatot. Újra elővették az ügyet, s a vizsgálatból vádemelés és bírósági ügy lett. Több mint húsz tanút hallgatott meg a bíró: a kábeltévét telepítő cég munka­társait, a teherautó vezetőjét, az E.ON munkatársait, a ház régi és jelenlegi lakóit, szomszédokat. A vádirat szerint azért történt a bal­eset, mert a légkábelek magassá­ga nem érte el a szabványban elő­ül 5,5-6 métert, illetve a túlolda­lon álló villanyoszlopról közvetle­nül vezették a házba. A tanú ki­hallgatások során kiderült, hogy a kft. dolgozói csak az idősebb kollégáktól lesték el a munkafo­lyamatokat, erről képzést nem kaptak. A közút felett áthúzott ve­zeték magasságát pedig egy lét­rával mérték le. A munkájuk mi­nőségét senki nem ellenőrizte. A baleset utáni napon az E.ON végezte el a vezetékek magas­ságának mérését Volt olyan veze­ték is amelyik alig három méter hatvan centire volt az út felett. ■ F. Sz. Á. Aláírásgyűjtés a zeneiskoláért létatét Rendkívüli szülői értekezleten vázolták a fennmaradás alternatíváit Egyre csökken a tanítványaik száma Aláírásgyűjtés az iskoláért. A szülők támogatását is kérte a marcali városi zeneiskola igazgatója a rendkívüli értekezleten Rendkívüli szülői érte­kezletet hívott össze Ha­jas Béla, a marcali városi zeneiskola vezetője. A tét az intézmény jövője. Vigmond Erika Ennek előzménye az volt, hogy a marcali önkormányzat gazda­sági bizottsági ülésén több gon­dolatot is felvetettek a zeneisko­la jövőjéről. Az alternatívák kö­zött szerepelt, hogy átadnák megyei, vagy kistérségi fenn­tartásba. Még az a lehetőség is szóba került, hogy továbbra is biztosítják az épületet, az esz­közöket, de valamilyen magán- vállalkozásban működhetne to­vább a zeneiskola. A lényeg: a jelenlegi forma nem tartható to­vább. Hajas Béla, a zeneiskola igazgatója azt mondta: derült égből villámcsapásként érte a hír őt is, és a kollégáit is, mivel korábban semmi nem utalt ar­ra, hogy a működésük megkér­dőjelezhető. A szülőknek arról beszélt: mindent megtesznek azért, hogy a zeneiskola az ed­digi magas színvonalú munkát végezze, akár megyei, akár vá­rosi fenntartásban lesz. Szá­mukra a legrosszabb út a magán-zeneiskola volna. - A kultúra legnagyobb vesztesége lenne a privát szféra, ahol a gaz­daság irányítja a gondolatokat. A kultúra nem az üzletről szól - tette hozzá Hajas Béla. - Első­ként áttekintettük a költségve­tésünket, s nagyon szigorú in­tézkedésekkel, a tanárok áldo­zatvállalása mellett olyat állítot­tunk fel, ami esélyt adhat arra, hogy a számok új döntési ala­pot adjanak. A csaknem 30 mil­lió forintos, normatíván felüli önkormányzati támogatást 15 millióra faragtuk le. Ez, vala­mint a normatíva, illetve az át­lagosan félévente fizetendő 7000 forintos tandíj párszáz fo­rintos emelése szükséges alsó határon, hogy a nehézségeket áthidaljuk. A hozzászólásokban a szülő­ket az érdekelte elsősorban: ho­gyan, illetve miben tudnának segíteni, s a támogatásukat a je­lenlévők aláírásukkal is meg­erősítették. A LEGNAGYOBB PROBLÉMA, hogy a gyerekek száma csökken, most 200 körül van a létszám, de ebből is a fele vidéki növendék - tette hozzá kérdésünkre Sütő László polgármester. - Ez azt jelenti, hogy a városi ön- kormányzat minden gyerek­hez hozzáad durván 100 ezer forintot, azokhoz is, akik nem marcaliak. az önkormányzat normatív támogatáson felül az idén összesen 28 millió forintot tett hozzá a finanszírozás­hoz, amit a jövőben már nem tud felvállalni. Sütő László elmondta azt is: min­den tárgyalás kérdése. Az önkormányzat nem a drasz­tikus lépést szeretné meglép­ni, ezért minden intézmény­nek át kell gondolnia, ho­gyan, vagy milyen formában tudja magát kevesebb pénz­ből működtetni. A szülők az iskola mellett voksoltak ALÁÍRÁSUK MELLETT azt ÍS megígérték a szülők, hogy minden lehetséges módon képviselik majd a zeneisko­la érdekeit. Pályaválasztás: fogalmuk sincs a jövőről a gyerekeknek rood show Már hatodik osztályban érdemes elkezdeni terelgetni az iskolás gyerekeket a szakmák felé- Biztonsági őr! Hentes! Vállalko­zó - röpködtek a válaszok a szentbalázsi iskola hatodikosai­tól Pucz András, pszichope- dagógus mi leszel, ha nagy le­szel? - kérdésére. A pályaválasz­tási rood show idén először már a 7.-8. osztályosok mellett a ha­todikosokat is megcélozta.- Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek pályaorientáci­óját minél korábban elkezdjük- mondta Keresztes Mária az is­kola igazgatója. - A korosztály­nak megfelelő módszerekkel dolgoznak, a gyerekek nagyon élvezik ezeket az órákat. így szinte észrevétlenül felkelthet­jük az érdeklődésüket egy, egy pálya, szakma iránt. Nagyon so­kat segít a gondolkodásuk irá­nyításában. - A 6. osztályosok inkább játékosan ismerkednek a különböző foglalkozásokkal - mondta Aggné Nagy Éva a Bárczy Gusztáv Módszertani Központ Nevelési és Pályavá­lasztási Tanácsadójának vezető­je. - Forgószínpad szerűen vesznek részt a gyerekek a kü­lönböző állomásokon, menetle­véllel, amibe pontokat gyűjte­nek. - Két éve járjuk az általá­nos iskolákat a pályaválasztásai rood showal - mondta el Pucz András. - A tapasztalatok alap­ján úgy látjuk, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a pályaori­entációt. Fogalmuk sincs a gye­rekeknek, hogy merre akarnak tovább tanulni. A családi háttér segíthet és gátolhat is a pálya- választásban. Ahol munkanél­küliek ott nagyon kell a segít­ség. Két szemlélet működik: az egyik, hogy majd csak lesz be­lőled valami, a másik, hogy vidd többre, mint anyád, apád. Biztonsági őr, hentes: a pályaválasztásnál is fontos a családi háttér Nehezen mozdulnak a magyar fiatalok nem elég mobilisak a magyar fiatalok - mondta egy kaposvá­ri konferencián Téglásy Kornél, a Nemzeti Erőforrás Minisztéri­um Szociális, Család- és Ifjú­ságügyért Felelős Államtitkár­ság Ifjúsági Főosztályának ve­zetője. - Pedig az európai unió bármely országába mehetné­nek fél vagy egy évre tanulni, dolgozni. Ennek csupán két fel­tétele van: az elhatározás és a nyelvtudás. ■ F. Sz. Á. Gyakorlatorientált képzés segíti a diákok fejlődését oktatás Megnőtt a kamarák szerepe, döntő szerepet játszanak a duális képzés megerősítésében Rátermettségük révén gyermeke­ink jól érvényesüljenek az élet­ben - ez a szülők vágya. A pálya- választás előtt álló családokat nagy teher nyomasztja, egy új megállapodás értelmében azon­ban a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara (SKK) kiemelt segít­séget nyújt az érintett körnek. Melyik iskolában tanuljon to­vább a gyerek? Milyen szakmát válasszon? - kérdések, amelyek okkal-joggal foglalkoztatják a so­mogyi családok ezreit. Gálné Mayer Judit, a SKK szakképzési vezetője azt mondja: az együtt­működés, az összefogás és a partnerség a szakképzés terüle­tén is lényeges, csak ettől várha­tó siker. A közelmúltban megho­zott változásokra utalva kifejtet­te: hazánkban fontos folyamat indult el, amely alapjaiban meg­reformálja a szakképzést- A kormány célja, hogy a szakmai képzés szerkezete, a végzett tanulók felkészültsége minél inkább alkalmazkodjon a nemzetgazdaság és a hazai munkaerőpiac igényeihez - mu­tatott rá. - Lényegesnek ítéljük, hogy a piacképes tudás meg­szerzésével a jövő szakemberei később saját vállalkozás alapítá­sára is képesek legyenek. A cél világos, a programot el­fogadták. A kormány és a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkama­ra (MKK) bő egy hónapja, no­vember elején írta alá azt a meg­állapodást, amely rögzíti a szak­képzéssel kapcsolatos feladatok átadásáról szóló keretmegál­lapodást. Meghatározó feladat - ez vár a kereskedelmi és iparka­marákra. A döntés nyomán erő­södik a szerepük, mindez abból is kiviláglik, hogy a korábban át­adott szakképesítések mellé - pülanatnyilag 26 van a kereske­delmi kamarák hatáskörében - az MKK összesen 125 szakma gondozását veszi át, mely a szakképzésben résztvevő tanu­lói létszám közel 80 százalékát jelenti. - Minden szakmában gyakorlatorientált oktatást kíván megvalósítani a kamara, amely­hez rendelkezésre állnak a szak­mai-, jogi- és egyéb feltételek ­Versenyt szerveznek a szakmai és vizsgakövetel­mények gondozásán túl a szalmái vizsgatételek és az értékelési útmutatók kidolgo­zása is a kamara feladata lesz, a SKIK ezen kívül szint­vizsgákat és szakmai verse­nyeket szervez, s vizsgaelnö­köt delegál a szakmai záró- vizsgákra. a fejlesztési koncepció ré­szeként ésszerűsíteni kíván­ják az OKJ-rendszert, s egyút­tal növelni akarják a gazdál­kodó szervezetek érdekeltsé­gét a gyakorlati képzésben. jelezte. - A duális képzésben meghatározó szerepet játszik a szakmai ismeretek túlsúlya va­gyis szándékai szerint a diákok adott szakmában az eddigiekhez képest mintegy kétszer annyi időt töltenek el a gyakorlati is­meretek elsajátításával. Az oktatás átalakítása is egy­értelműen a diákok javát szol­gálja. Nem csak tartalmában, hanem időben is kedvezőbb lesz a struktúra. A 2+3 éves kifutó rendszer helyett hazánkban a három éves képzési formát ve­zetjük be országosan, a gyakor­lat zöme vállalkozásoknál, cé­geknél zajlik, azaz „éles helyzet­ben”, ahol a fiatalok közvetlen tapasztalatot szerezhetnek. Ttidás, tehetséggondozás, jövő­kép - a SKK munkatársai meg­különböztetett figyelmet fordíta­nak a szakképzésre. A nemzetgaz­daságilag fontos szakmák szerepe az anyagi juttatásokon is látszik: a hiányszakmákban támogatást ad­nak a diákoknak, a tanulószerző­dés keretében az eddigi juttatások felett további 20 százalék pénzbeli juttatás jár. A szakiskolai tanul­mányi ösztöndíjra jogosult hall­gatók - hegesztők, kőművesek, gépi forgácsolók, gazdák, szer­számkészítők, burkolok, ács-áll­ványozók, karosszéria-lakatosok, villanyszerelők, elektronikai mű­szerészek - a tanulmányi ered­mény függvényében havi 10 ezer- 30 ezer forintot kaphatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom