Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-14 / 290. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 14., KEDD mm mmmmmmmmmmmmmmmmm Élelmiszerbank: lisztet és tésztát kaptak rászorulók a Rinya mentén Élelmiszeradományt kaptak a rá­szorulók a Rinyamenti Kistérség­ben; 5200-an részesültek a kará­csony előtti segítségben. Si- monovics Józsefhé a Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ igazgatója, a csomagok elosztója elmondta: az Élelmiszerbanktól érkezett adományt elsősorban kisnyugdíjasok, hajléktalanok, nagycsaládosok, alacsony jöve­delműek és munkanélküliek kaphatták. Összesen 10 400 kilo­gramm liszt, 33 600 csomag, fél kilogrammos tészta, valamint 7 200 kilogramm keksz talált gaz­dára. Évente háromszor: február, augusztus és év vége során segí­tenek így a rászorulókon. ■ J. G. Kitüntetettjeit köszöntötte Kaposvár A város oktatási, kulturális, tudo­mányos és gazdasági életének ki­válóságait, az idei évben magas állami kitüntetésben részesülő­ket köszöntötte hétfőn a városhá­za dísztermében Szita Károly. A meghívásnak mindannyian ele­get tettek, így a polgármester sze­mélyesen tolmácsolhatta a város­lakók köszönetét és büszkeségét a kitüntetetteknek. Ezt a hagyományt egy kettős Kossuth-díjas év, Babarczy Lász­ló és Molnár Piroska 1995-ös el­ismerésekor indította a megye- székhely. Az idén Brandtmüller István, az egészségbiztosító igaz­gató-helyettese és Pintér Attila egyetemi adjunktus a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemke­resztet, Bertalan Péter egyetemi docens, Jó László kereskedő, az érdek-képviselet megyei elnöke, Reőthy Ferenc, a Táncsics gimná­zium igazgatója és Vajda István informatikai főosztályvezető a Magyar Köztársasági Arany Ér­demkeresztet, Körmendi Sándor tanszékvezető egyetemi docens, Selmeczi György zeneszerző, a színház zenei vezetője és Török Tamás rendező, a Szivárvány igazgatója a Magyar Köztársasá­gi Érdemrend Lovagkeresztjét, Hegedűs Lajos ügyvéd, a moz­gáskorlátozottak szövetségének elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét ve­hette át. ■ B. T. Petőfi gatyában zizeg közöttünk át-költő Kovács Lajos géplakatos, Szatyros Lajos hajléktalan és Csen, a kínai Soha nagyobb baj ne érje Petőfit, mint hogy ő tán­col gatyában a tangabu- gyis celebek helyett - vallja Lackfi János író­költő, aki az Altatóból Keltetőt, az Anyám tyúk­jából meg Apám kakasát fabrikált. Fónai Imre Gyermekkorunk legendás versei itt csengenek a fülünkben, erre jön ez a Lackfi János, Vörös Ist­ván kettős és „áthangszereli” mindegyiket enyhén humorosra és teljesen a mai kor nyelvezeté­re. Mégis, hogyan merészelték? - tettük fel a kérdést az Apám ka­kasa siófoki bemutatóján Lackfi Jánosnak.- Szerettünk volna játszani egy-egy remix-nótát az öregek, Arany, Petőfi, Weöres, Koszto­lányi és mások gitárján, aztán akaratlanul is népművelés lett belőle - így a költő. - Egy deb­receni tanárnő mesélte, hogy a Családi kört sehogy se vette be a gyerekek gyomra, a mi válto­zataink elolvasása után ellen­ben kíváncsiak lettek rá. Sok iskolában afféle kitalálóst ját­szanak a kötet verseivel: a mi szövegünk alapján kell kitalál­ni az eredetit. Néhol pedig saj­nos a gyerkőcök sosem talál­koztak Bóbitával és társaival - nagy örömünkre az ő kezükbe és fejükbe a vicces, mai válto­zatokon keresztül jutnak el a klasszikusok. Reméltük, hogy az elődök hátán beosonunk ta­lán a könyvespolcokra, de hogy mi szállítsuk be őket oda... Lackfi János szerint az ötlet nem az övék, a diákok évszáza­dok óta kiforgatják a verseket a maguk szája íze szerint. - „A kis szobába toppanék, repült fe­lém anyám, S én kinyitám az ab­lakot, ma is repül talán” - hang­zik fel számtalan kaján variáció­ban legalább száz éve. „Hasad­nak rendületlenül légy híve, óh, magyar!” - csúfolódott Arany Já­nos. „Egy gondolat bánt enge- met, Lóverseny nélkül halni meg” - tódította Tóth Árpád. így lett Lackfiéknál a Bóbitá­ból „Józsika, Józsika csápol, frászkarikán hegedülget”. A Csiribiriből „Parabola, parabpla antenna, nézzünk tévét éppen ma”. Anyám tyúkjából apám Apám kakasa. Lackfi János sikert aratott Siófokon a fiatalok körében gyermekkorunk legendás verseinek áthangszerelt változataival kakasa, a török Mehemedből egy Csen nevű kínai, Tengereckiből esti-pesti Len­gyel Eszti, Bőrönd Ödönből Szatyros Lajos hajléktalan. - Meggyőződésünk, hogy a költő nem mozdulatlan, utcasarki bronzszobor, amelyet évi egy­szer koszorúzunk, különben meg lecsinálják a galambok, mi meg elszaladunk mellette, mert bocs, csupa fontos dolgunk van - folytatja Lackfi. - A holt költő sem bebalzsamozott hulla, ha­nem eleven szövegek szerzője, nagyon szeretne itt zizegni ve­lünk, közöttünk. Ki segíthetne jobban ebben a holt költőknek, mint az elevenek? Tapasztalatom az, hogy sok, önállóan még nem olvasó kicsi gyerek a szülők segítségével él­vezi a szövegeinket, és az isko­lások is örömmel fogadják eze­ket, mert másfélék, mint a szo­kásos kötelező. Az író-költő úgy látja: iroda­lomtörténészeket akar faragni a diákokból a magyar oktatás. - Színes és kalandos egyveleget kellene kínálni nekik, nem avas és ismeretlen jelentésű szava­kat meg olyan varázsigéket, mint „kulturális megkésettség- tudat”. Luxus hónapokig csak az egyébként remek János vi­tézt és Toldit olvastatni, mert va­lószínűtlen, hogy mindenki pont ugyanazt a fajta irodalmat szeresse. Hiába imádjuk a túró­gombócot, ha minden nap azt adnak a menzán, hamar bele­ununk. Nem tartom széntségtö- résnek az elmozdulást a Harry Potter-szerű divatos mesék irá­nyába, sőt, a klasszikusok nyel­vezet-egyszerűsítő átírását sem. A lényeg, hogy hozzáértő, jó ér­zékű irodalmárok végezzék, s valami megmaradjon a nyelvi zamatból is. Szomorú vagy sem, tény: a mai gyereknek semmit sem jelent az árenda, a ködmön, a kalucsni, a szpáhi vagy az ám- bitus. Valóságélmény sem tarto­zik e szép szavakhoz, márpedig egy kisdiák nem ül neki szótár­ral olvasni - magyarul. Ha vi­lackfi János Budapesten született 1971-ben. Költő, író, műfordító, tanár, Nyugat­kutató, fotós. Eredeti nevén Oláh János. Szülei, Mezey Katalin és Oláh János mind­ketten József Attila-díjas szont az angoloknak nem dero­gál, hogy az Oxford English ki­adványok közt kiadják Dickenst és Austent húszezer, tízezer és ötezer szót felhasználó változat­ban, akkor ne habozzunk mi sem átmenteni nagy meséinket a nyelvi kopás határain! Az iga­zi ínyenc úgyis elolvassa az ere­deti Jókait. Soha nagyobb baj ne érje Petőfi Sándort, mint hogy ő táncol gatyában egy-két tanga- bugyis celeb helyett. Ha a tanár meri az „Edvárd király, angol ki­rály léptet fakó lován” verskez­detet átalakíttatni diákjaival, mondjuk úgy, hogy „Kovács La­jos géplakatos pöfög a Barka­szán”, akkor Arany verséről is több derül ki, mint ha belefulla­dunk a szokásos rágózós, pad alatt esemesezős, narancshéjdo- bálós órai unalomba... költők. Az ELTE BTK ma­gyar-francia szakán szerzett diplomát. 1999 óta a Nagyvilág című folyóirat, 2000-től a Dokk.hu inter­netes folyóirat szerkesztője. Öt gyermek apja. Apám kakasa Ej, mi a szösz, kakas szaki, csak nem a szobában lakik? Megzakkant tán az öregem, s beengedi ide nekem? Kölyök Józsika, Józsika majszol, tök tuti mézzel a hagyma, sajtos eperfagyin ikra, s kell csokiöntet a babra Parabola Parabola, parabola antenna, nézzünk tévét éppen ma! Parabola, parabola, futballmeccs, lassított gól, sípcsont reccs! Parabola, parabola, sminkreklám. Bőröd fittyed? Kend ezt rá! Parabola, parabola, bakrablók, lő, fut, robban, légből lóg. Költő, műfordító, fotós és öt gyermek apja Készen Baté első Betleheme Advent Összefogtak hagyományőrzők, idősek és ovisok Laptopot kaptak a diákok pályázat Felkészítés az új évezred információs társadalmára A batéi Közművelődési és Hagyo­mányőrző Egyesület kezdemé­nyezésére és kivitelezésében ké­szült el a települési Betlehem. Kántás Béla az egyesület elnöke elmondta, hogy a civil kezdemé­nyezés egyezett a faluban élők el­képzelésével is. A falu első Betle­hemét ünnepélyes keretek közt avatták fel. Csendes Sándor a te­lepülés plébánosa méltatta az ad­vent jelentőségét és megszentel­te az elkészített Betlehemet A he­lyi Szivárvány óvoda apróságai, a hittancsoport és az Őszirózsák Nyugdíjas Klub tagjai megható műsorral álltak színpadra. A kö­zönséget a hideg ellensúlyozásá­ra pogácsával, forralt borral és te­ával vendégelték meg. ■ F. Sz. Á. Csodájára járnak: civil kezdeményezésre készült el a falu első Betleheme A pedagógiai módszertani refor­mot támogató informatikai inf­rastruktúra fejlesztési program keretén belül 116 tanulói-, nyolc tanári laptoppal, egy router, nyolc access point, tíz töltő és tároló ko­csival gazdagodott a kaposfői is­kola. Köszönhetően a TIOP-1.1.1- 09/1-2010-0033 pályázaton el­nyert 16 258 063 forint támoga­tásnak. A program közvetlen cél­ja a közoktatás területén az Infor­mációs és Kommunikácós Tech­nológiák (IKT) alapú oktatás megteremtése, a diákok, tanárok ellátása hordozható személyi szá­mítógépekkel. Az IKT eszközök alkalmazásával könnyebben megvalósítható a differenciált ok­tatás az összes tantárgyban. A si­keres munkaerő-piaci alkalmaz­kodáshoz szükséges, az egész éle­ten át tartó tanulás megalapozá­sát szolgáló képességek fejleszté­se és kompetencia alapú oktatás elterjesztése az oktatási rendszer­ben, ami közvetve hozzájárul a foglalkoztatási helyzet javításá­hoz. A fiataloknak meg kell ta­nulniuk alkalmazni a mai kor in­fo-kommunikációs eszközei által biztosított lehetőségeket. Az el­múlt évek iskolai fejlesztéseivel Kaposfő igyekezett megteremteni a gyermekek közti esélyegyenlő­séget az oktatás területén. Ennek egy következő állomása, hogy e pályázat keretein belül ehhez az infrastruktúra is biztosított le­gyen. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapis­meretek birtokába, szinte behoz­hatatlan, hátrányos helyzetbe ke­rül. A tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmá­ra az oktatás kiemelt feladata, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom