Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-22 / 271. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 22., HÉTFŐ A Jelenség esszenciája kis kapszulában a nagymama Egykori kaposvári kedvencek diadalmas visszatérése Csikyvel a Csikybe MEGYEI KÖRKÉP 5 A szerző halála 119. évfordulóján, vendégként visszatért hajdani kedvencek főszereplésével mutatták be Csiky Gergely A nagymama című színművét a kaposvári színházban. Vas András Tulajdonképpen nem csináltak semmit, ám mégis felcsattant a nyíltszíni taps. Csak álltak a díszlet közepén, apró mozdulatokkal, gesztusokkal, egy sejtelmes mimika kellett csak hozzá, ám mégis úgy tűnt, mintha elsuhant volna valami a színpad fölött. Mert ebben a néhány másodpercben benne volt minden, amit a színjátszásról tudni lehet. Tanulni nem, ehhez több kell, sokkal több, mint amit az színészoskolában tanítanak a növendékeknek. És ettől volt anno Kaposvár Kaposvár, ettől számított Színháznak - így, szigorúan nagy betűvel - a Csiky, hiszen a nagyérdemű előadásról előadásra átélhette mindezt. Ebben az apró jelenetben, Molnár Piroska és Spindler Béla kettősében összefoglaltatott úgy harminc esztendő, a Jelenség, illetve kis kapszu- lányi esszenciája. Melyet értett és honorált a publikum. Persze sejteni lehetett, hogy a nagyérdemű szeretni fogja őket, hisz újdonat színpadra lépésük a múltat, az ifjúságot - legalábbis ifjabb kort -, emlékeket idézett, s a nosztalgia az egyik legbiztosabb út a sikerhez. No és a megfelelő darabválasztás, s Csiky Gergely műve, A nagymama mindig telitalálatnak bizonyult. Kellemes, érzelmes, könnyen érthető történet, kidolgozott figurák, tálcán kínált lehetőség. Jutalomjáték. Színésznek, közönségnek egyaránt. Siker volt már az első bemutatón is Prielle Kornéliával, parádézhatott benne címszereplőként Blaha Lujza, Honthy Hanna, Dajka Margit, Tolnay Klári. Most pedig Molnár Piroska. Aki még az azóta elhunyt direktornak, Schwajda Györgynek mondott igent a felkérésre, ahogyan a rendező Szikora János is. Aki igazából - és szerencsére - a korszokással ellentétben nem akarta megreformálni, újraértelmezni a darabot, ám mégis siA nagymamában Molnár Piroska jutalomjátékát láthatja a közönség került aktualizálnia: egy-egy jellegzetes gesztus, kiszólás, mozdulat, jelzés a mát idézte a korabeli díszletek között, emellett viszont hagyta, hogy elsüljenek a nagyágyúk. Jót szóltak. Molnár Piroska az életvidám, dúsgazdag özvegy burka mögül óvatosan hámozza ki az összetört szívű szerelmest, aki azonban óriási bölcsességgel saját álmait a fiatalokéi mögé helyezi. Nagyis és nagyasszonyos, bölcs özvegy és - pillanatra - repeső csitri, a metamorfózishoz két szemrebbenés elegendő. Ifjúkori szerelme, a ma már nyugalmazott ezredes, Örkényi báró szerepében Spindler Béla - aki a Dajka Margit-féle televíziós változatban még a fiatal Örkényit játszotta - átalakulásához több idő kell, lassabban bomlik le a kérges héj, hogy aztán a tekintélyt parancsoló borzas szakáll eltűnésével a lélekbe is visszatérjen az erő. Kettejük személyes tragédiája - a tiltott és elszakított szerelem - végig ott lebeg a darab felett, hogy aztán a fináléban, mint valami semmitmondó mellékszálat, elvarrják. Persze a legfinomabb öltésekkel. A szereplőválogatásnál Tódor- ka Szilárd esetében volt a legkönnyebb dolga a rendezőnek, a karakter kiötlője mintha csak Koltai Róbertre gondolt volna: talán nem véletlen, hogy két és fél évtizede a Dajka-féle filmben is ráosztották a szerepet. Melyben igazán koltais lehet, esendő, csetlő-botló, a helyzeteket első blikkre kissé túljátszó - aztán, Nem csak korkülönbség: Koltai Róbert, Mohácsi Norbert Spindler Béla (jobbról) ezredesébe végül visszatér az élet Csiky Gergely: kiugrott papból drámateremtő színpadi szerző bár már gimnáziumban kitűnt irodalom iránti szeretetével, 17 évesen, 1859-ben mégis a temesvári papi szemináriumban tanult tovább. Kanonikus korba lépve pappá szentelték és püspöke a bécsi Augustinae- umba küldte, ahol doktorátust szerzett Egyházmegyéjébe visz- szakerülve előbb káplán, majd tanár lett, s eközben az egyház- megyei lapnak is dolgozott Jóslat című színművével 1875-ben mire kikeveredik a jelenetből, mindenki megállapíthatja, éppen ennyi kellett... - komédiás, aki méltó társa talál Sztárek Andreában. Langó Szerafin, az egy híján negyedszázada jegyben járó, az idő múlását érzékelni nem akaró vénkisasszony tökéletes párja a kelekótya intézeti tanárnak: kettejük párosa, dialógjaik, évődésük feloldanak minden feszültséget karaktereiket már-már bohózati alakokká torzítva. Hozzájuk csatlakozik a karikírozott trió harmadik tagjaként Gyuricza István, illetve Koszta, a nyugalmazott tábori lelkész, aki egyfelől a spindleri ezredesből hozza ki a legjobbat, másfelől betársul az örökös jegyespár vége-hossza bukdácsolásába. S talán éppen ez a baj, elnyerte az Akadémia 100 aranyos Teleki-pályadíját, melyet még kétszer megkapott a későbbiekben. A Kisfaludy Társaság tagjává, majd másodtitkárává, majd az MTA levelező tagjává választották Bár püspöki engedéllyel költözött a fő városba, főnöke nem nézte jó szemmel színpadi munkásságát, aki válaszul kilépett a papi rendből. Áttért evangélikusnak, megnősült, s elismert íróéitól a hatalmas kontraszt ifjak és - bocsánat - öregek között. Merthogy óriási a törés, a szakadék, vagy csak a fiatalok számára került túl magasra a léc, de Grisnik Petra kivételével - aki kifejezetten jól, a darab hasznára sáfárkodik testi adottságaival - nem sikerült megug- raniuk. Czene Zsófival Mártaként talán az a legnagyobb probléma, hogy nem az ő karaktere. Túl erős hangú, temperamentumos, túl darabosak a gesztusai egy mindenkijét elvesztett árva lánynak, s tipródó, önfeláldozásra kész szerelmesként sem képes ellágyulni. Persze nem is könnyű érzelmeket csiholni két ilyen férjjelölttel szemben... Az eredendően vagány, balhés, léha, csélcsap ként és irodalmárként hunyt el 1891. november 19-én. a nemzeti Színházban ravatalozták fel, az Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Nemzeti Színház személyzete nevében hangzottak el gyászbeszédek korának legtermékenyebb és legnépszerűbb színpadi szerzőjéért, akinek legnagyobb érdeme, hogy megteremtette a magyarpolgári színművet és társadalmi drámát. szoknyavadász aranyifjú Szerémi Ernő gróf Mohácsi Norbert megformálásában jellegtelen nagymama-kedvencévé szelídül, Mózes Balázs Örkényi Kálmánként pedig nagyjából olyan átéléssel küzd élete szerelméért, mintha jóllakottan az utolsó szelet tortáért indulna harcba. A két ifjú szerelmes vetélkedésekor izzani kellene a levegőnek, ám még a háttérzaj tengerzúgás is viharosabb náluk: villámok cikázása, mennydörgés helyett csak gyenge szellő lengedez a színpadon... Még szerencse, hogy ezúttal ez is belefér, akadnak mások, akiért lelkesedhet a nagyérdemű. Mert Kaposvár visszatért a Csikybe. És nagyon szerették... Jobb hellyé tennék a világot; céljuk az önzetlen szolgálat rotary A világszervezet tagjai úgy tartják, hogy a barátság a legjobb eszköz a háborúskodás elkerülésére Az országban negyvenhatodikként Kaposváron alakult Rotary Club szombaton. A világszervezet tagjai készek humanitárius szolgálatot vállalni, s arra törekednek, hogy a világban terjedjen a megértés és a jó szándék. A Rotary-ban az emberek közötti kapcsolatokban a magas etikai alapelvek alkalmazásának és betartásának bevált mércéje a négy kérdés próba. Ezek a kérdések: Igaz-e?, Tisztességes-e minden érintett számára?, Elő- segíti-e a barátságot és jóakara- « tót?, Javát szolgálja-e minden I érintettnek? | Célunk az önzetlen szolgálat - | mondta alapító beszédében £ szombaton a kaposvári városhá- Képünkön Kercsmár András (balról), Heinemann István és Kopa János Felszentelték Árpádházi Szent Erzsébet szobrát A rotary Club Kaposvár, a Somogy megyei és Kaposvári Fiatalok Szentkorona Egyesülete és a Mementó Somogy alapítvány kezdeményezésére, szervezésében és támogatásával szombaton a kaposvári nyugati temetőben felavatták és felszentelték Árpádházi Szent Erzsébet szobrát. - Szeretném, ha Berkesi Gyula szobrát szívükbe fogadnák a kaposváriak - mondta Kopa János, a Rotary Club Kaposvár elnöke, majd Bertalan Péter, a Kaposvári Egyetem docense emlékezett meg Árpádházi Szent Erzsébetről. - A humánum, a lelkiismeretesség, az odafigyelés, az áldozatosan tenni akaró nő elevenedik meg II. András király és Gertrudis lányában - állította. - Csupa olyan tulajdonság, mely a mai kor nőalakjában is felfedezhető. Fogékony volt a szegénység, az elesettség, a kiszolgáltatottság, azaz mindazon társadalmi probléma iránt, melyek napjainkban is léteznek. A szobrot Balás Béla kaposvári megyéspüspök szentelte fel. vas a. zán Kercsmár András, a magyar 1911 Rotary District kormányzója. - Célul tűztük ki többek között, hogy 2012-re száműzzük a Földről a gyermekbénulást okozó vírust. 1985-ben még a világ 124 országában volt jelen, 2010- re csupán négyben létezik. A WHO számításai szerint kétmilliárd dollárból lehetne a célt elérni, mi 500 millióból megoldjuk. Magyarország három éve lett önálló kormányzóság, és szeretnénk, ha minden olyan területen, ahol még fehér foltok vannak, klubok alakulnának - mondta Heinemann István alkot- mányozó, alapítási megbízott. - így került sor most a kaposvári klub megalakulására. ■ M. K.