Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-06 / 258. szám
4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT Karikatúrák lettek az önkormányzatok az igazi örmény A kutyagumiból épp úgy pénzt csináltak az ősök, mint a pesti utcalányokból Aján Gergely udvari segédmunkásból lett főosztályvezető Aján Gergely UDVARI SEGÉDMUNKÁSBÓL lett főosztályvezető a rendszerváltás előtt igen jól menő, siófoki székhelyű Kőolaf vezetéképítő Vállalatnál De közben volt tengerész is és nem sok tartotta, hogy tenorista legyen a kaposvári Csiky Gergely Színházban. az ősök meg erdélyi örmény városokat alapítottak. Büszke is egyedi különleges köteteire; A magyar örmény családok eredete, 1898-ból vagy Szamosújvár monográfiája, 1901-ből. Telis-tele persze Ajánokkal. Bőrgyár, szalámigyár, bank volt az Ajánoké Erdélyben. Gergelynek Ilyesmi nem jutott osztályrészül (roszkor született?), ám kétszer is elnökké választotta a siófoki örmény kisebbségi önkormányzat, egy tben az országos is. utókalkulátor, vagyonnyil- vántartó, könyvelő -ez is mind ő volt a legendás Kőolajnál meg függetlenített szakszervezeti titkár, végül szociálpolitikai főosztályvezető. A hetvenes években az akkori siófoki tanácselnök, Gáti István szólt neki: ha kiviszik a gázt a kiliti városrészbe, nyittat nekik egy utcát. Aján Gergely pedig akcióba lépett. Ebből lett a Jegenye-sor, a 36 lakásos kőolajos sorházzal. Később felépült a mai kulturális központ. De az Apáti dixielandéi a női kézilabdacsapatot és a futballcsapatai a Bányászt is ők „indították el”. az utolsó huszárezredbe vonult be katonának Nyíregyházára, s bár aztán átképezték rádióssá, akkoriban bizonytalan volt hogy mi lesz belőle: tengerész vagy tenorista? Esély mindkettőre volt végül négy évig járta a tengereket mi™ hazatért a Kőolajhoz jegyezzük még föu Horthy Istvánná testvére volt a húga barátnője, 1947-ben a 15 éves Gém húsvéti locsolója volt grófKendefi Máriának. Plátói volt a szerelem; csak sóvárgott néha a Bástyasétá- nyi kastély ablaka alatt, de aztán amúgy is jött 1948... Karikatúrái a kisebbségi önkormányzatok a mai magyar valóságnak - az az Aján Gergely mondja ezt, aki korábban nem csak a siófoki, hanem az országos örmény kisebbségi önkormányzatot is vezette. Fónai Imre- Amikor a siófoki örmény kisebbségi önkormányzat októberi megalakulása körüli furcsaságokról írtam, arra kért: óvatosan idézzem a szavait, nehogy bedobják az ablakát. Elég körültekintően fogalmaztam?- Akkoriban fel voltam háborodva, leveleket írogattam, de ma már csak mosolygok az egészen - feleli Aján Gergely. - Az egész színjáték az országos választás miatt van. Két nagy örmény szervezet áll harcban egymással az országos örmény kisebbségi önkormányzat vezetéséért, ezért van szükségük Siófokról Is négy voksra. Állíthatom, egyeüen valódi siófoki örmény származású sem szavazott rájuk.- No de mi a tét, hogy ekkora a harc?- A pénz. A támogatás és a tiszteletdíj. Nemrégen levélben javasoltam Szászfalvi László államtitkárnak (országos örmény elnökként tagja voltam a parlament emberi jogi bizottságának, amit akkor éppen Szászfalvi vezetett): szüntessék meg a kisebbségi önkormányzatokat, mert megterheljük vele a köz- igazgatást, értelme meg nem sok van. Én képes voltam felülemelkedni a pénzhajhászáson, civil szervezetet alakítottam inkább. Csak ennek volna értelme, tiszteletdíj nélkül és az állam támogassa azt, amelyik arra érdemes. Megjegyzem, örményként: a pénzhajhászás volt mindig az örménység egyik nagy hibája.- Van egy mondás is, miszerint az örmény a kutyagumiból is pénzt csinál...- Ez nem csak mondás, szó szerint így igaz. Az örmények nagy bőrkikészítők voltak, déd- nagyapámnak is volt bőrgyára Szamosújváron, amellett, hogy ő alapította az első kereskedelmi és hitelbankot Szóval, a bőrcser- zők rájöttek a szattyánbőrkészí- tés titkára (ebből készült ugye a katonatisztek csizmája). A kutyaürülék volt a cserzőanyaguk, abban van ugyanis olyan vegyü- let, ami képes a bőrt vegyi eljárás nélkül is cserzeni.- Megint tanultunk valamit...- És azt tudja-e, hogy az örmények előbb voltak keresztények, mint a magyarok? Vagy hogy egyes történészelméletek szerint Levédia, a magyarok őshazája nagy-Örményország egyik tartománya volt? Az örménység 1239-ben egy perzsa betöréskor menekült el a régi örmény fővárosból, Aniból. Zömmel persze az arisztokrácia tudott felkerekedni, hatalmas vagyonnal, drágakővel, arannyal, ékszerrel. Krímig mentek, ami akkor keresztény fejedelemség volt. Amikor újra útnak indultak, már az őseim irányításával tették.- Az Aján ugye örményül fejedelem?- Igen, egészen pontosan Aján. A Békás-szoroson át vándoroltak Erdélybe, Apafi Mihály fejedelem hívására. Ott telepedtek le és négy települést hoztak létre az örmények: Csíkszépvízet, Erzsébetvárost, Gyergyószentmiklóst (ma Siófok testvérvárosa) és Szamosújvárt, az én szülővárosomat. Apafi jól tudta, mit csinál. Kézműves ipart vittünk be, értettünk a szőlőtermesztéshez, a bőrkikészítéshez és sok aranyunk volt. Szamosújvárt készpénzért vettük meg és hoztunk létre ott egy örmény metropoliszt. Az 1900- as évekig uralta az örménység a kereskedelmet, felvásároltuk az állatokat, az osztrák hadseregnek is mi szállítottunk lovat.- Valahogy mindig a pénznél lyukadunk ki...- 1947-ig a mi családunk sem élt rosszul, kivéve azokat a hónapokat, amikor 1944 végén egy egylovas stráíkocsira pakoltatta apánk a cuccunkat és elmenekültünk Erdélyből. Édesapámat négy gyerekes tartalékos tisztként Kállay miniszterelnök két hétig élő parancsára leszerelték az orosz frontról. Akkor azt mondta: elég volt huszonkét évnyi román megszállásból, ez megint román terület lesz, nem marad. Egészen az ausztriai Mitteldorfig mentünk, hat hétig kenyér színét se láttuk. Aztán oda is bejöttek az oroszok és éppen egy örmény orosztól kaptunk először kenyeret. De apám azt mondta, ha itt is az orosz, akkor inkább menjünk haza. Mármint Magyarországra. Szőrmekereskedése volt Kolozsváron, Pesten úgy tudtunk új életet kezdeni, hogy apám párnahuzatokba varrva hozott el értékes szőrméket, ezüstrókát, platinarókát, perzsákat.- Nem mondja, hogy a háború végén kelendő volt a bunda?!- Dehogyisnem, futó cikk volt ez Pesten akkor. Ott voltak az amerikaiak, az oroszok, nagyon vitték a szőrmét az utcalányok...- Kutyagumi, utcalányok, miből lehetett akkoriban még pénzt csinálni?- Nyaralót is tudtunk venni Zamárdiban, a Gellért-hegyen béreltünk villát Kazal Ladákkal szemben, jól éltünk, háztartási alkalmazottunk volt, normális polgári élet kezdődött volna. A pesti zsidók azonban azt mondták apámnak: Aján úr, itt vége lesz mindennek, vegye ki a pénzét és menjen vidékre. Apám hallgatott rájuk és leköltöztünk Zamárdiba. Tényleg jött az államosítás, a Rákosi-korszak, rettenetes évek következtek. Apám a siófoki vágóhídon havi 1200 forintért könyvelt, voltunk rá heten, öt gyerek. Akkoriban kezdtem magam beleásni családunk történetébe.- Felejtés képpen?- Valahogy úgy. Nézze, nappalink falán fő helyen vannak azok a képek, amik a magyar katonák 1940-es szamosújvárt bevonulásakor készültek. Dálnoki Veres Lajos, a 2. magyar hadsereg parancsnoka léptet a menet élén. A honvéd vezérkar átvette a várost és átadta Szamosújvár vezető polgárainak. Négy Áján volt közöttük. A kép szélén Pongrátz Gergelynek, a Corvin-köz '56-os parancsnokának az édesanyja, mellette guggolok én, gyerekként A húgom verset mondott és virággal fogadta a magyar csapatokat. Előkerültek a ládákból a népviseletek, a díszmagyar, reggelre minden utcanév- tábla magyar volt. Az erdélyi örmény a legnagyobb magyar.- Nocsak...- Korán elveszítettük a hazánkat. Nyíró József regényében, a Néma küzdelemben olvasható: az öreg Áján kiállt a boltajtóba magyarkodni. Tehát nem csak én, hanem már az őseim is... Amúgy pedig ugyancsak Nyíró írja: Erdély tragédiája az volt, hogy beengedte a magyar nemesség az olcsó munkaerőt a román Havasalföldről. Az oláhok aztán csak jöttek, jöttek. Szorgalmas, de igénytelen nép; egy darab puliszkával elvolt három napig a kecskéje mellett.- lói tudom, hogy most is perlekedik a románokkal?- Igen, nagyapám gyönyörű, barokk stílusú kolozsvári házáért. Már a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt az ügy. Aján Gergely azt mondja: az erdélyi örménynél nem ismer magyarabb magyart. A tanulás legújabb színterei modern info Hatékonyabb ismeretszerzés a diákoknak Elindult a jazz klub Bogláron koncertek Már hagyomány a Helyiérték Egyesület sorozata Új, korszerű informatikai eszközök érkeztek a Nagyatádi Közoktatási Intézménybe. Az önkormányzat több mint 36 millió forintot nyert uniós támogatással az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában, melyből modern informatikai eszközöket vásárolnak három iskolai intézményegységbe. A projekt nyitó rendezvényét csütörtökön tartották a városban, ahol Ormai István a város polgármestere hangsúlyozta: csaknem ezer, Nagyatádon tanuló diák számára biztosítják az új, modern informatikai eszközök a hatékonyabb ismeretszerzés lehetőségét. Hozzáfűzte: a projekt kiválóan illeszkedik a Nagyatádi Közoktatási Intézmény többi uniós programjához, hiszen jelenleg is zajlik egy infrastrukturális beruházás, valamint egy módszertani projekt mellett most az Informatikai eszközbeszerzés teszi fel a koronát a komplex intézményfejlesztésre.- A tanulás új színterei programban 42 multimédiás számítógép monitorral, 23 interaktív tábla projektorral, tanári note- bookok, szavazógépek, szoftve■ Harminchat- millió forintot költöttek az atádi iskolák fejlesztésére. rek, szerverek és sajátos nevelési igényű tanulók részére kialakított informatikai csomagok érkeznek három íntézményegy- ségbe: az Árpád Fejedelem, a Babay József, valamint Bárdos Lajos Általános Iskolákba - ismertette a részleteket Szakályné Pintér Mária az intézmény főigazgatója. - Ezen kívül a csomag három wi-fi berendezést tartalmaz, amelyek révén vezeték nélkül lehet majd internetezni. A főigazgató kiemelte: referenciaintézménnyé váláshoz igen nagy jelentőségű, hogy a tanárok és a diákok modern, európai szintű eszközparkkal dolgozhatnak és tanulhatnak. ■ Jeki Gabriella Jazz Klub Balatonbogláron: megkezdődött a Helyiérték Egyesület koncertsorozata, s elsőként a Special Providence lépett a bogiári közönség elé A Special Providence volt a balatonboglári Jazz Klub idei koncertsorozatának első fellépője a hétvégén. A programot jegyző Helyiérték Egyesülettől a mostani évadban is a megszokott, igényes zenei csemegéket kapja a környék dzsesszbarát közönsége. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan havonta látnak vendégül egy-egy formációt a bogiári művelődési házban, melyek között most is ott lesznek a hazai dzsesszélet Bogláron már törzsvendégnek számító nagy nevei, de a balatoni színpadon először játszó művészek is. Tavasz végéig még hat szombat estét fűszereznek a műfaj különlegességeivel. ■ F. T.
