Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-06 / 258. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT Karikatúrák lettek az önkormányzatok az igazi örmény A kutyagumiból épp úgy pénzt csináltak az ősök, mint a pesti utcalányokból Aján Gergely udvari segédmunkásból lett főosztályvezető Aján Gergely UDVARI SEGÉDMUNKÁSBÓL lett főosztályvezető a rend­szerváltás előtt igen jól me­nő, siófoki székhelyű Kőolaf vezetéképítő Vállalatnál De közben volt tengerész is és nem sok tartotta, hogy teno­rista legyen a kaposvári Csiky Gergely Színházban. az ősök meg erdélyi örmény városokat alapítottak. Büsz­ke is egyedi különleges kö­teteire; A magyar örmény családok eredete, 1898-ból vagy Szamosújvár monográ­fiája, 1901-ből. Telis-tele per­sze Ajánokkal. Bőrgyár, sza­lámigyár, bank volt az Ajánoké Erdélyben. Gergely­nek Ilyesmi nem jutott osz­tályrészül (roszkor szüle­tett?), ám kétszer is elnökké választotta a siófoki örmény kisebbségi önkormányzat, egy tben az országos is. utókalkulátor, vagyonnyil- vántartó, könyvelő -ez is mind ő volt a legendás Kő­olajnál meg függetlenített szakszervezeti titkár, végül szociálpolitikai főosztályve­zető. A hetvenes években az akkori siófoki tanácselnök, Gáti István szólt neki: ha ki­viszik a gázt a kiliti város­részbe, nyittat nekik egy ut­cát. Aján Gergely pedig akci­óba lépett. Ebből lett a Jege­nye-sor, a 36 lakásos kőola­jos sorházzal. Később fel­épült a mai kulturális köz­pont. De az Apáti dixielan­déi a női kézilabdacsapatot és a futballcsapatai a Bá­nyászt is ők „indították el”. az utolsó huszárezredbe vonult be katonának Nyír­egyházára, s bár aztán átké­pezték rádióssá, akkoriban bizonytalan volt hogy mi lesz belőle: tengerész vagy te­norista? Esély mindkettőre volt végül négy évig járta a tengereket mi™ hazatért a Kőolajhoz jegyezzük még föu Horthy Istvánná testvére volt a húga barátnője, 1947-ben a 15 éves Gém húsvéti locsolója volt grófKendefi Máriának. Plátói volt a szerelem; csak sóvárgott néha a Bástyasétá- nyi kastély ablaka alatt, de aztán amúgy is jött 1948... Karikatúrái a kisebbségi önkormányzatok a mai ma­gyar valóságnak - az az Aján Gergely mondja ezt, aki korábban nem csak a siófoki, hanem az országos örmény kisebbségi önkor­mányzatot is vezette. Fónai Imre- Amikor a siófoki örmény ki­sebbségi önkormányzat októ­beri megalakulása körüli fur­csaságokról írtam, arra kért: óvatosan idézzem a szavait, ne­hogy bedobják az ablakát. Elég körültekintően fogalmaztam?- Akkoriban fel voltam hábo­rodva, leveleket írogattam, de ma már csak mosolygok az egé­szen - feleli Aján Gergely. - Az egész színjáték az országos vá­lasztás miatt van. Két nagy ör­mény szervezet áll harcban egy­mással az országos örmény ki­sebbségi önkormányzat vezeté­séért, ezért van szükségük Sió­fokról Is négy voksra. Állítha­tom, egyeüen valódi siófoki ör­mény származású sem szavazott rájuk.- No de mi a tét, hogy ekkora a harc?- A pénz. A támogatás és a tiszteletdíj. Nemrégen levélben javasoltam Szászfalvi László ál­lamtitkárnak (országos örmény elnökként tagja voltam a parla­ment emberi jogi bizottságának, amit akkor éppen Szászfalvi ve­zetett): szüntessék meg a ki­sebbségi önkormányzatokat, mert megterheljük vele a köz- igazgatást, értelme meg nem sok van. Én képes voltam felül­emelkedni a pénzhajhászáson, civil szervezetet alakítottam in­kább. Csak ennek volna értelme, tiszteletdíj nélkül és az állam tá­mogassa azt, amelyik arra érde­mes. Megjegyzem, örményként: a pénzhajhászás volt mindig az örménység egyik nagy hibája.- Van egy mondás is, misze­rint az örmény a kutyagumiból is pénzt csinál...- Ez nem csak mondás, szó szerint így igaz. Az örmények nagy bőrkikészítők voltak, déd- nagyapámnak is volt bőrgyára Szamosújváron, amellett, hogy ő alapította az első kereskedelmi és hitelbankot Szóval, a bőrcser- zők rájöttek a szattyánbőrkészí- tés titkára (ebből készült ugye a katonatisztek csizmája). A ku­tyaürülék volt a cserzőanyaguk, abban van ugyanis olyan vegyü- let, ami képes a bőrt vegyi eljá­rás nélkül is cserzeni.- Megint tanultunk valamit...- És azt tudja-e, hogy az örmé­nyek előbb voltak keresztények, mint a magyarok? Vagy hogy egyes történészelméletek sze­rint Levédia, a magyarok ősha­zája nagy-Örményország egyik tartománya volt? Az örménység 1239-ben egy perzsa betöréskor menekült el a régi örmény fővá­rosból, Aniból. Zömmel persze az arisztokrácia tudott felkere­kedni, hatalmas vagyonnal, drá­gakővel, arannyal, ékszerrel. Krímig mentek, ami akkor ke­resztény fejedelemség volt. Ami­kor újra útnak indultak, már az őseim irányításával tették.- Az Aján ugye örményül feje­delem?- Igen, egészen pontosan Aján. A Békás-szoroson át ván­doroltak Erdélybe, Apafi Mihály fejedelem hívására. Ott teleped­tek le és négy települést hoztak létre az örmények: Csíkszépvízet, Erzsébetvárost, Gyergyószentmiklóst (ma Siófok testvérvárosa) és Szamosújvárt, az én szülővárosomat. Apafi jól tudta, mit csinál. Kézműves ipart vittünk be, értettünk a sző­lőtermesztéshez, a bőrkikészí­téshez és sok aranyunk volt. Szamosújvárt készpénzért vet­tük meg és hoztunk létre ott egy örmény metropoliszt. Az 1900- as évekig uralta az örménység a kereskedelmet, felvásároltuk az állatokat, az osztrák hadsereg­nek is mi szállítottunk lovat.- Valahogy mindig a pénznél lyukadunk ki...- 1947-ig a mi családunk sem élt rosszul, kivéve azokat a hó­napokat, amikor 1944 végén egy egylovas stráíkocsira pakoltatta apánk a cuccunkat és elmene­kültünk Erdélyből. Édesapámat négy gyerekes tartalékos tiszt­ként Kállay miniszterelnök két hétig élő parancsára leszerelték az orosz frontról. Akkor azt mondta: elég volt huszonkét év­nyi román megszállásból, ez megint román terület lesz, nem marad. Egészen az ausztriai Mitteldorfig mentünk, hat hétig kenyér színét se láttuk. Aztán oda is bejöttek az oroszok és ép­pen egy örmény orosztól kap­tunk először kenyeret. De apám azt mondta, ha itt is az orosz, ak­kor inkább menjünk haza. Már­mint Magyarországra. Szőrme­kereskedése volt Kolozsváron, Pesten úgy tudtunk új életet kez­deni, hogy apám párnahuzatok­ba varrva hozott el értékes szőr­méket, ezüstrókát, platinarókát, perzsákat.- Nem mondja, hogy a háború végén kelendő volt a bunda?!- Dehogyisnem, futó cikk volt ez Pesten akkor. Ott voltak az amerikaiak, az oroszok, nagyon vitték a szőrmét az utcalányok...- Kutyagumi, utcalányok, mi­ből lehetett akkoriban még pénzt csinálni?- Nyaralót is tudtunk venni Zamárdiban, a Gellért-hegyen béreltünk villát Kazal Ladákkal szemben, jól éltünk, háztartási alkalmazottunk volt, normális polgári élet kezdődött volna. A pesti zsidók azonban azt mond­ták apámnak: Aján úr, itt vége lesz mindennek, vegye ki a pén­zét és menjen vidékre. Apám hallgatott rájuk és leköltöztünk Zamárdiba. Tényleg jött az álla­mosítás, a Rákosi-korszak, rette­netes évek következtek. Apám a siófoki vágóhídon havi 1200 fo­rintért könyvelt, voltunk rá he­ten, öt gyerek. Akkoriban kezd­tem magam beleásni családunk történetébe.- Felejtés képpen?- Valahogy úgy. Nézze, nappa­link falán fő helyen vannak azok a képek, amik a magyar katonák 1940-es szamosújvárt bevonulá­sakor készültek. Dálnoki Veres Lajos, a 2. magyar hadsereg pa­rancsnoka léptet a menet élén. A honvéd vezérkar átvette a várost és átadta Szamosújvár vezető polgárainak. Négy Áján volt kö­zöttük. A kép szélén Pongrátz Gergelynek, a Corvin-köz '56-os parancsnokának az édesanyja, mellette guggolok én, gyerek­ként A húgom verset mondott és virággal fogadta a magyar csapatokat. Előkerültek a ládák­ból a népviseletek, a díszma­gyar, reggelre minden utcanév- tábla magyar volt. Az erdélyi ör­mény a legnagyobb magyar.- Nocsak...- Korán elveszítettük a hazán­kat. Nyíró József regényében, a Néma küzdelemben olvasható: az öreg Áján kiállt a boltajtóba magyarkodni. Tehát nem csak én, hanem már az őseim is... Amúgy pedig ugyancsak Nyíró írja: Erdély tragédiája az volt, hogy beengedte a magyar ne­messég az olcsó munkaerőt a ro­mán Havasalföldről. Az oláhok aztán csak jöttek, jöttek. Szorgal­mas, de igénytelen nép; egy da­rab puliszkával elvolt három na­pig a kecskéje mellett.- lói tudom, hogy most is per­lekedik a románokkal?- Igen, nagyapám gyönyörű, barokk stílusú kolozsvári házá­ért. Már a strasbourgi emberi jo­gi bíróság előtt az ügy. Aján Gergely azt mondja: az erdélyi örménynél nem ismer magyarabb magyart. A tanulás legújabb színterei modern info Hatékonyabb ismeretszerzés a diákoknak Elindult a jazz klub Bogláron koncertek Már hagyomány a Helyiérték Egyesület sorozata Új, korszerű informatikai eszkö­zök érkeztek a Nagyatádi Közok­tatási Intézménybe. Az önkormányzat több mint 36 millió forintot nyert uniós tá­mogatással az Új Magyarország Fej­lesztési Terv prog­ramjában, melyből modern informati­kai eszközöket vá­sárolnak három is­kolai intézményegységbe. A pro­jekt nyitó rendezvényét csütörtö­kön tartották a városban, ahol Ormai István a város polgármes­tere hangsúlyozta: csaknem ezer, Nagyatádon tanuló diák számára biztosítják az új, mo­dern informatikai eszközök a hatékonyabb ismeretszerzés le­hetőségét. Hozzáfűzte: a projekt kiválóan illeszkedik a Nagyatádi Közokta­tási Intézmény többi uniós prog­ramjához, hiszen je­lenleg is zajlik egy infrastrukturális be­ruházás, valamint egy módszertani projekt mellett most az Informatikai esz­közbeszerzés teszi fel a koronát a komplex intézményfejlesztés­re.- A tanulás új színterei prog­ramban 42 multimédiás számí­tógép monitorral, 23 interaktív tábla projektorral, tanári note- bookok, szavazógépek, szoftve­■ Harminchat- millió forintot költöttek az atádi iskolák fejlesztésére. rek, szerverek és sajátos nevelé­si igényű tanulók részére kiala­kított informatikai csomagok ér­keznek három íntézményegy- ségbe: az Árpád Fejedelem, a Babay József, valamint Bárdos Lajos Általános Iskolákba - is­mertette a részleteket Szakályné Pintér Mária az intézmény fő­igazgatója. - Ezen kívül a csomag három wi-fi berendezést tartal­maz, amelyek révén vezeték nél­kül lehet majd internetezni. A főigazgató kiemelte: refe­renciaintézménnyé váláshoz igen nagy jelentőségű, hogy a ta­nárok és a diákok modern, euró­pai szintű eszközparkkal dolgoz­hatnak és tanulhatnak. ■ Jeki Gabriella Jazz Klub Balatonbogláron: megkezdődött a Helyiérték Egyesület koncert­sorozata, s elsőként a Special Providence lépett a bogiári közönség elé A Special Providence volt a balatonboglári Jazz Klub idei koncertsorozatának első fellépő­je a hétvégén. A programot jegy­ző Helyiérték Egyesülettől a mostani évadban is a megszo­kott, igényes zenei csemegéket kapja a környék dzsesszbarát közönsége. Az elmúlt évek gya­korlatához hasonlóan havonta látnak vendégül egy-egy formá­ciót a bogiári művelődési ház­ban, melyek között most is ott lesznek a hazai dzsesszélet Bog­láron már törzsvendégnek szá­mító nagy nevei, de a balatoni színpadon először játszó művé­szek is. Tavasz végéig még hat szombat estét fűszereznek a mű­faj különlegességeivel. ■ F. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom