Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-25 / 274. szám

A finom falatok hamar felmelegítenek táplálkozás Hidegben többet eszünk - Tanács, hogyan „fűtsük” magunkat Ha asztmás, legjobb, ha elfelejti a cigit Télen a szervezet több energiát igényel, ezt érezhetjük az étvá­gyunk növekedésén, illetve a megkívánt ételek fajtáján is. Ám a zsíros húsok és édességek he­lyett érdemes megpróbálkozni a melegítő hatású élelmiszerekkel! A gabonák szinte belülről fű- tenek. Különösen a szezámmag és az olaj alkalmas erre, de érde­mes gyakran fogyasztani a kö­lest, a hajdinát, a szóját és a szá­razbabot is. Jól melegítenek az olajos magvak: a dió, a naprafor­gó, a mogyoró, ráadásul még re­mek kalcium- és cinkforrások is. Fűszernövényeink közül belül­ről fűt a fokhagyma, a paprika, a bors, a szegfűszeg, a curry és a hagyma, amely egyébként a lég­utak kiváló gyógyítója. Aki sze­reti, fogyasszon bátran fahéjat, csupán a kismamák óvakodja­nak az illóolajától. Az indiai or­voslás, az Ájurvéda szerint heví­tő hatású például a hibiszkusz-, a kakukkfű-, a gyömbér-, a gala­gonya-, a feketeüröm- és az euka­liptusztea. Bár a filteres készít­mények is finomak, a legjobb ha­tásúak azok a teák, amelyeket szálasán főzünk meg. A tradicionális kínai gyógyí­tás szerint télen erősödnek a jin (női) és hanyatlanak a jang (fér­fi-) energiák. ■ Vannak kivételek BÁRMENNYIRE CSÁBÍTÓ GÉZ étke­zés révén ható felmelegedés módszere, a gyomor- és máj­problémákkal küzdőknek nem ajánlottak a túlzottan erős, csí­pős, karakteres ízek. Nekik ma­rad a sapka-sál-kabát és a me­leg tea, forralt bor. A nem asztmás dohányosokban is gyakran alakulnak ki légúti gyulladásos folyamatok, így ért­hető, hogy az asztmás betegek esetében a füstölgés káros hatá­sai hatványozottan érvényesül­nek. Az asztmás embernél a do­hányzás növeli a betegség mellett egyébként is gyakran fellépő kö­högés, zihálás és az asztmás ro­ham előfordulását. A légutakba kerülő füst hatására a köpet képződése fokozódik. Mindez együttesen vezet a tüdőfunkció gyors ütemű romlásához. A dohányzás ab­bahagyásával azon­ban mindez helyre­állítható. A jelenség hátterében álló okok J magyarázatát ke- I resve holland kuta­tók 147 asztmás betegnél hason­lították össze a hörgők gyulladá­sának mértékét. A vizsgálatban 46 exdohányos és 35 jelenleg is dohányzó személy vett részt, 66- an pedig soha nem dohányoztak. A kutatók vizsgálták a résztve­vők tüdejének működését, a ki­lélegzett nitrogén-oxid mértékét, majd többfajta vizsgálattal meg­határozták a légutak gyulladá­sának mértékét. Az adatok összeg­zése alapján kiderült, hogy a dohányzás a légutak hámszöve­tében olyan elválto­zásokat hoz létre, melyek összefügg­nek az asztmás tü­netek (légszomj és váladéktermelés) gyakoriságának nö­vekedésével. ■ Nyomja el! Megéri! Aki többet tanul, egészségesebb kutatás A magasabb iskolázottság jobban segíthet feldolgozni a stresszt Csak okosan! Aki egyetemet végez, akár hét évvel is többet élhet, megéri hát tanulni Egészségi állapotunk, közérzetünk nemcsak a nemünktől és az életko­runktól függ, de a kép­zettségünktől is. Minél magasabb a végzettség, annál egészségesebb az ember. AS-összeállítás A témában folyó, egymástól füg­getlen kutatások afelé mutat­nak, hogy a tanultabb emberek­nek kevesebb az egészségügyi problémájuk, és összességében is egészségesebbnek mondha­tók - összegzi a tapasztalatokat dr. Babai László, az Oxygen Medical prevenciós szakértője. A 2000-es években a brémai egyetem és egy betegbiztosító vég­zett felmérést 9 ezer 14-25 év közötti fiatal bevonásával. Arra ju­tottak, hogy az iskolások harma­da valamüyen allergiától szenved, minden második túlterheltnek ér­zi magát, stresszre, fáradtságra panaszkodik. Minden negyedik fiatalnak konkrét pszichoszoma­tikus gondjai is voltak. Kiderült azonban, hogy mind­ez szoros kapcsolatot mutat a megkérdezettek képzettségi színvonalával. Ugyanis minél magasabb iskolázottságú volt va­laki, annál valószínűbben tudta úgy kezelni a problémáit, hogy azok ne vezessenek az egészsé­ge károsodásához. Minél több évet járt valaki iskolába, annál valószínűbb, hogy kisebb pa­nasszal is orvoshoz fordult, és még inkább, hogy megfogadta az orvos tanácsait Érdekes, hogy már ebben az életkorban is mutatkozott kü­lönbség a nemek között, hiszen a lányok sokkal többet törődtek az egészségükkel. Talán ez is magyarázhatja, miért élnek a fej­lett országokban a nők hat-hét évvel tovább, mint a férfiak. Bár a kevésbé képzettebb személyek kevesebb stresszes napról szá­moltak be, mint a tanultabbak, a stressz rájuk mégis komolyab­ban hatott, és erősebb hatással volt az egészségükre - ez derült ki dr. Joseph G. Grzywacz kuta­tásaiból. A felmérésben 1030 fel­nőttet kérdeztek nyolc napon át. A stresszhatásokon belül meg­különböztettek krónikus és akut stresszt, mindennapos hatáso­kat és olyan súlyos kríziseket, mint egy szeretett személy el­vesztése. Az eredmények egyik fő tanulsága az volt, hogy a napi stresszorok nem véletlenszerű­en jelennek meg, ugyanis a szo­ciális környezet erősen meghatá­rozza őket. Érdekes megállapítás: hiába számolnak be a kvalifikáltabb személyek több stresszről, ez mégis kevésbé hat rájuk, mert jobban tudják kezelni azokat. Ráadásul a különböző emberek különbözőképpen tekintenek ugyanarra a stresszorra. Ha mindezt összevetjük a halálozá­si és a betegségi statisztikákkal, valóban elmondható, hogy az egészségügyben is tapasztalha­tó a szocioökonómiai alapon megnyilvánuló esélyegyenlőt­lenség. A kutatások szerint a képzettebb személyek, azok, akik többet olvastak és többet készültek korábban például vizsgákra, ellenállóbbak a de­A diplomások hét évvel tovább élhetnek! A HARVARD EGYETEM hosszú távú kutatási programjának eredményeként kiderült, hogy a nyolcvanas évek óta vizs­gált diplomások egyre hosz- szabb életre számíthatnak, míg a kevésbé képzettek élet­esélyei nem sokat javultak. 2000-ben a magasabban kva­lifikált amerikaiaknak 82 életévet prognosztizáltak, míg az alacsonyabb végzettségű­eknek 75-öL Ennek az óriási különbségnek a hátterében több okot is felfedezni véltek. A legdöntőbb az információk­hoz és az egészségmegőrző szolgáltatásokhoz való hozzá­férés különbsége. menciával (időskori elbutulás- sal) szemben is. A Gothenburgi Egyetem tudó­sai az agyi-gerincvelői folyadék­ban vizsgálták, vannak-e elője­lei a demenciának az agyban. Azoknál a magasan képzett be­tegeknél, akiknél már meggyen­gültek a kognitív funkciók, és a következő két évben várható volt a demencia kialakulása, több jele volt a betegségnek az agyi folyadékban, mint az ala­csonyabban iskolázottaknál. A tanultabbak ugyanolyan tünete­ket mutattak, mint a kevésbé ta­nultak. HÍRSÁV Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR SZERDA _______________UTAZÁS ►C SÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK_________ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSAIÁD&NEVELÉS Nehezen viseljük, ha keveset alszunk régóta tudjuk, hogy az al­váshiány negatívan befo­lyásolja a memóriát, a ta­nulási képességet és az im­munrendszert. A Berkeley Egyetem kutatói most új mellékhatásra bukkantak. Dr. Matthew Walker neuro­lógus és csapata kimutatta, hogy az emberek, ha keve­set aludtak, a negatív inge­reket 60 százalékkal túl­reagálják érzelmileg. Az ország legjobb kórházára szavazhatunk az EGÉSZSÉGÜGYI intézmé­nyekben járva mindenki­nek van véleménye az ellá­tásról és a szakemberek emberségéről, rátermettsé­géről. Hogy összesítsék a tapasztalatokat, az idén is meghirdették az Év kór­háza szavazást, amely a hazai intézményeket rang­sorolja. Október elsejétől december 31-ig lehet vok­solni a www.evkorhaza.hu weboldalon. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy több tízezren voksoltak korábban. ELETMOP"™ __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ _________________________'________________HIRDETÉS pr alinepiltonatok.hu weboldalon. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom