Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-25 / 274. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 25., CSÜTÖRTÖK m m m m inni s§ Éiiiiin m iimioiiiti» mmmamm 5 PERCES INTERJÚ Vizsgát tettek a sofőrök Gyermekversben élnek a beások egyetem Krisjun álb, vagyis a Fehér karácsony nyolcvankét versenyző előtt Biztonságos körülményeket teremtett a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. Valemennyi járművüket felkészítették a mínuszokra.- Az előrejelzések alapján péntektől mínusz 2-4 Celsius fokra és havazásra számíthatunk. Hogyan várják a zimankót?- Lezártuk a téli felkészülést - mondta Csapó József, a Kaposvári Tömegközlekedési Zrt. vezérigazgatója. - Nagy figyelmet fordítottunk a gumiabroncsok és az akkumulátorok felülvizsgálatára. A hidegben ugyanis hamar kiderül, hogy milyen állapotban van a berendezés. A szakemberek előírásszerűén megvizsgálták a hűtőfolyadékot és az összes fűtőkészüléket.- Ez azt jelenti, hogy nem fagyoskodnak az utasok?- Valamennyi készülék megfelelő állapotban van.- Mennyi pénzt költöttek a téli felkészülésre?- Eddig nagyjából 2-3 millió forintot. Túlvagyunk a járművezetők éves továbbképzésén is, valamennyien eredményes vizsgát tettek.- Igen sok a telefirkált autóbusz és megállóhely. Mikor teszik ezeket rendbe?- A grafittizés és a vandalizmus sajnos továbbra sem csökkent a pályaudvaron. Korszerű kamerarendszerrel figyeljük a létesítmény területét. ■ Harsány! M. Csapó József: korszerű kamerákkal figyeljük a pályaudvart Ha nyolcvankét általános iskolás verset mond, ráadásul az egyetemen, ez önmagában is lélekemelő. Ha ezt beásul teszik, megismertetve cigányságuk nyelvét, az több, mint lélekemelő. Balassa Tamás Négy éve mintegy húsz gyermek szavalt a Kaposvári Egyetem beás nyelvű vers- és prózamondó versenyén, tavaly már több mint félszáz. A kollégiumi kultúrterem most zsúfolásig tele fehér in- ges, fekete nadrágos apróságokkal, felkészítőikkel, családtagjaikkal. Kezükben kis papírokat morzsolgatnak, ekkora hallgatóság előtt még a profik fejéből is kiszalad egyik-másik verssor, g- A szúnyogosat mondtam - § feleli a hétéves Bogdán Dávid, % egy nagy kiflicsücsöktől kissé | nehezen formálva a szavakat A s verseny utáni jól megérdemelt tízórai közben zavarom.- Én is a szúnyogosat szavaltam - mondja egy szintén elsős versenyző, már a csücsök után. Az említett versike a Megfogtam egy szúnyogot, vagyis beásul Ám ápukát on cincár.- Lovász Sanyika - mutatkozik be, majd a beás nyelven elmondott szúnyogos vers tartalmába avat be -, kisütötték a zsírját, azt hiszem. Orsós Adrienn évszakhoz illőt választott, tízévesen már öt versszakost.- Fehér karácsony a címe, és benne van, hogy havazik a hó...- mondja kissé megilletődötten, kezében kiflivel és joghurttal. Éhesen, még a versenydrukk hatása alatt nehéz koncentrálni.- Krisjun álb - így fordítja le a karácsonyos vers címét Déri Ildikó felkészítőtanár. A csökölyi iskolából hozott gyerekeket, idén először, és mindjárt tizenhat apróságot. Egy hete értesültek a felhívásról, meséli a tanító, aki felsőfokon beszéli a beást, és felnőtteknek is tart nyelvtanfolyamot.- Fontos, hogy életben maradjon az a szép nyelv, és ne hagyjuk elhalni, aminek praktikus oka is van, hiszen nagyon hasonlít az archaikus románhoz - magyarázza Déri Ildikó. - Oda- kinn jól használható. Ünneplőben. A Kaposvári Egyetem vers- és prózamondó versenye a beás nyelv ünnepe is, amiben ezúttal több mint nyolcvan iskolás vett részt Kislegény a nagy megmérettetés után az egyetemi kultúrteremben Somogy megyében az árgyelánok élnek A beás nyelv a Magyarországon élő cigányok legkisebb csoportjának anyanyelve. A román közeli rokona, melyre nem voltak hatással a nyelvi és helyesírási reformok. A beás az 1980-as évekig csak szóbeli változatban élt, írásbeliségének kezdete az 1990-es évek elejére tehető. A magyarországi romáknak nyelvi és történeti szempontból, valamint önmaguk meghatározása szerint hat nagy csoportja különböztethető meg, közülük három, a magyarcigányok, az oláhcigányok és a beások nagyobb számban élnek Magyarországon. önmagukat beásnak vagy cigánynak nevezik, a roma megjelölést általában kifejezetten elutasítják. Három fő csoportjuk közül az egyiket az árgyelánok jelentik, s leginkább Somogy, Tolna, Baranya megye területén ők a cigányság „zöme”, tipikus vezetékneveik a Bogdán, Ignácz, Kalányos és Orsós. Hungy áj foszt, mélu mnyo? (Hol jártál, báránykám?) Hungy áj foszt, mélu mnyo ? ín páduré, domnu mnyo. Sj-áj mánkát, mélu mnyo? Járbá dulsjé, domnu mnyo. Hol jártál, báránykám? Zöld erdőben, asszonykám. Mit ettél, báránykám? Friss füvecskét, asszonykám. Szintén nem keveset tud a beásról a zsűri elnöke, Pálmainé Orsós Anna, aki a Pécsi Túdo- mányegyetem romológia és nevelésszociológia tanszékének adjunktusaként doktorátust is szerzett.- Szenzáció, hogy ennyi gyermek egy olyan nyelven mesél az egyetemen, amit alig használnak, egy olyan népcsoport nyelvét és kultúráját éltetve, akik alig vannak - mondja az egyetemi adjunktus. - Nagy élmény, hogy egyre több a résztvevő gyermek. Annyi a jelentkező, hogy az iskolákban selejtezőket kell szervezni. Pálmainé Orsós Anna számos nyelvkönyv és szótár megírásában is közreműködött, és tavaly újabb kiadvánnyal gazdagította a beás írásbeliséget: ekkor jelent meg a Krák, krák vergyé (Bújj, bújj zöldág) címmel kétnyelvű mondókáskönyv. A kötetben tizennégy gyermekvers beás változata található, s ez volt a második ilyen kötet. Az első a verseny főszervezőjének, Gombos Péter gyermekirodalom-kutatónak a szerkesztésében és társfordításában jelent meg Lá szá szfátászká dáp-ásztá si péstyi (Hadd beszéljenek ezután a halak is) címmel. A csapvizet népszerűsítik, leszoktatnának a palackos vízről karbonlábnyom Kampány Velencében: csökken már az eldobott műanyag hulladék mennyisége Leszoktatná lakosait az olaszországi Velence a palackozott ásványvízről és átszoktatná a csapvízre. Az olaszok átlagosan 194 liter palackozott vizet fogyasztanak évente, ezzel a világ élvonalába tartoznak. A „polgármester vizének” nevezett csapvíz népszerűsítésére két éve indult kampány a lagúnák városában a katolikus egyház kezdeményezésére. A városvezetés által gyorsan felkarolt program célja a hulladék- mennyiség csökkentése és a város karbonlábnyomának mérséklése. Az ötlet furcsán hangozhat, hiszen Velence csatornái legalább annyira híresen koszosak, mint szépek - írja az Index.hu. Az igazság azonban az, hogy az észak-olasz város sok más itáliai településhez hasonlóan nagyrészt természetes forrásokból nyeri ivóvizét. Velence történelmi városközpontjában az utcaseprők reggel 6 és 8 óra között takarítják az utcákat, majd kézikocsikra pakolják a hulladékot, ami fejenként és naponta 2,4 kilogrammnak felel meg átlagban. Ez több mint kétszerese a régiós átlagnak, ami elsősorban a turisták nagy számával magyarázható. Az utcaseprők hetente kétszer külön „fordulóban” csak műanyag hulladékot gyűjtenek, annyira sok van belőle. Nálunk is alacsony a fogyasztási célú felhasználás Mi is csak kevés csapvizet iszunk hazánkra is ráférne egy hasonló kampány. Az ivóvíz fogyasztási célú felhasználása Magyarországon is roppant alacsony, néhány százalék. S bennünket is elárasztanak a műanyag palackok... A program hatására némi javulás mutatkozik az eldobott műanyag hulladék mennyiségében: 2008 második felében, a program indulásakor még 260 tonnát gyűjtöttek, 2009 második felében viszont már csak 237-et, ez 12 százalékos javulást jelent Nőtt a rendszeresen csapvizet fogyasztók aránya is: 2007 és 2009 között 13 százalékponttal. A szeméttermelés mellett a műanyag palackok másik hátránya, hogy előállításuk szén-dio- xid-kibocsátással jár: 25 PET- palack legyártása több mint 2 kilogramm szén-dioxiddal terheli a légkört, hozzájárulva a klíma- változáshoz. Velence mellett Firenze is hasonló programot indított be - az Arno-parti városban nyolc ivókutat állítottak fel a közelmúltban -, s más olasz nagyvárosok, így Milánó, Torino és Bologna katolikus egyházkerületei is fontolgatják a velencei példa átvételét. ▲
