Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-24 / 273. szám

A Marcali nyerte a kosárlabda NBII Somogy megyei rangadóját KOSÁRLABDA NB II, FÉRFIAK: MARCALI VSZSE- SIÓFOKI KOSÁRSULI 94-81 (21-13, 9-23, 27-18, 27-27) Marcali, Városi Sportcsar­nok. V.: Benedek Z., Kovács N. marcali mszse: Magyar V. (14/6), Kovács M. (19), Kovács G. (6), Mihalics Z. (30), Koma K. (4). csere: Sziva B. (2), Horváth P. (7/6), Baráth P. (-), Bauer P. (-), Várfalvi D. (-), Kenéz Z. (-). edző: Várfalvi István. siófoki kosársuu: Horváth 0. (7/3), Hőgye L. (35/3), Polgár T. (14/6), Magyar Z. (12/3), Molnár A. (9). CSERE: Csapody G. (2), Pákozdi Zs. (2), Blaumann B. (-), Tomasek M. (-), Szűcs D. (-). edző: Kertész Tamás. A hazaiak nagy lendülettel kezdték a rangadót és az első ne­gyedet nyolc pontos előnnyel zárták. A második negyedben rendezte sorait a Siófok, így a fél­időre négy pontra csökkent a különbség. A harmadik negyed újra a hazaiaké lett. A 13 pontos előnyét a mérkőzés végéig meg­őrizte a Marcali. Mihalics Zoltán illetve Hőgye Lajos személyében mindkét együttesben volt egy- egy kiemelkedő dobóteljesít­ményt nyújtó játékos. A hazaiak annak köszönhetik győzelmü­ket, hogy több csapattag társult a kiemelkedőt nyújtó kosárlab­dázók mellé. A Marcali VSZSE továbbra is őrzi veretlenségét. JÓK: Mihalics Z., Kovács M., Ko­ma K., ÜL Hőgye L. . ■ Kun Z. 11 Rendhagyó módon, hazai síterepen Sátoraljaújhe­lyen kezdődött meg a 2010/2011 évi alpesi sí­szezon. A nyitányon Csima Laura győzelmet ünnepelhetett. Kun Zoltán Az idén ősszel nyitotta meg ka­puját a Zempléni-hegységben az a műanyagpálya, amely a hó­mentes időszakban is lehetővé teszi a sportág űzését. A korai szezonkezdést is ez tette lehető­vé. A nyitóverseny egyben a Ma­gyar Kupa sorozat első futama is volt. Az kaposvári Alpok Adria SE versenyzői több értékes he­lyezést szereztek. A Zempléni Sícentrum fejlesz­tése során közel 10 ezer négyzet- méter felületen két pályát és há­rom felvonót építettek a beruhá­zók. A 230 méter szintkülönbsé­gű pálya teljes hossza meghalad­ja az 1500 métert. A műanyag pálya adottságai és meredeksé­ge műlesikló viadal rendezését tették lehetővé. A műanyag­borítás a hóhoz képest kemé­nyebb anyag, ami a sílécek spe­ciális vaxolását is igényli. Továb­bi eltérés a lécek nehezebb irá­nyíthatósága és az alacsonyabb tempó. A műanyag pályán alkal­mazandó sízési technika hason­latos a jeges pályán történő sí­zéshez, így kiemelt figyelmet A kaposvári Csima Laura nemcsak havon, hanem a műanyag pályán is remekelt. Valamennyi ellenfelét legyőzte az idény első, salgótarjáni versenyén kell fordítani a lécek helyes ter­helésére. A kaposvári sízők sike­resen birkóztak meg ezekkel az újdonságokkal. A serdülő II. kor­osztályban a válogatott és az el­múlt szezonban a Magyar Kupát megnyerő Csima Laura első he­lyet szerzett. A Serdülő I. korosz­tályban a szintén válogatott és tavalyi Magyar Kupa-győztes Szabados Bodó harmadik, a gyermek II. korcsoportban Stier Gábor negyedik lett. Az idei Magyar Kupa sorozat­ban a tervek szerint 14 futamot rendeznek, melyből kilenc mű­lesiklás öt pedig óriásműlesik­lás lesz. A futamok közül ötöt Magyarországon, kilencet pe­dig ausztriai síterepeken bo­nyolítanak le. A Magyar Kupa összesítésbe a legjobb 10 futam eredménye számít be, míg a négy leggyengébb eredmény ki­ejthető a pontszámításból. A kö­vetkező futamokra egészen ja­nuár közepéig kell várni, ezt kö­vetően azonban egészen márci­us közepéig szinte minden hét­végére esik egy verseny. Az utánpótlás válogatott sízők Csima Laura és Szabados Bodó a magyar rendezésű versenyek mellett nemzetközi viadalokon is szerepelnek a környező or­szágokban. DETÉS tányon Kupa sorozata SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 24., SZERDA SPORT&H Csima Laura győző alpesi sí Műanyag pályán kezdődött el a Magyar Változások - változó igények, az élet is alakítja az iskolát konferencia Ötvennyolc település több mint háromszáz oktatási szakembere adott egymásnak találkozót Változások - változó igé­nyek a közoktatásban cí­met viselte az a regioná­lis konferencia, mely teg­nap zajlott le Szekszár­dion, a Babits Mihály Mű­velődési Házban. Szeri Árpád Baranya, Somogy és Tolna me­gye 58 településének több mint háromszáz pedagógusa, oktatá­si szakembere, illetve intéz­ményfenntartója jelent meg Szekszárdon a Változások - vál­tozó igények a közoktatásban cí­mű regionális konferencián, mely a TÁMOP 3.2.2./08/2/A Tudásháló Területi együttműkö­dések, társulások, hálózati tanu­lás projekt keretében zajlott. A szervezésben a Kontaktus Dél­dunántúli Regionális Közoktatá­si Hálózat Koordinációs Központ jeleskedett. A házigazdák nevében Matók- né Misóczki Mária, a fő pályázó Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény igazgatója, majd Hor­váth István, Szekszárd polgár- mestere köszöntötte a megjelen­teket. Köztük Pokorni Zoltán or­szággyűlési képviselőt, a parla­ment oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnökét.- Köztudott, hogy új irányt vesz a közoktatás, ebben az ága­zatban is jelentős változások vár­hatók - nyilatkozta lapunknak Matókné Misóczki Mária. - Ez indokolja a konferenciát, mely neves, területükön szaktekin­télynek számító előadókat vo­nultat fel. Csizmazia Sándorné, a köz­pont szakmai vezetője hozzátette: a konferencia témái azt igyekez­tek feltárni, hogy a közoktatást érintő változások hogyan jelen­nek meg az oktatáspolitika szint­jén; milyen változások várhatóak a közoktatás tartalmi fejlesztésé­ben; illetve az iskolákat segítő ci- vü és egyéb szolgáltatások terüle­tén. Az előadások rávilágítottak arra, hogy a felvetett kérdések, problématerületek még nem le­zártak, további egyeztetéseket, korrekciókat igényelnek. Nagy hangsúlyt kap az ellenszocializáció Miért fontos a pedagóguspoliti­ka megváltoztatása? Erre a kér­désre a fővárosból érkezett dr. Szebedy Tas adott választ. A Vá­rosmajori Gimnázium igazgatója kiemelte: a pedagógus munkájá­nak társadalmi megbecsültsége, a pedagógust körülvevő közállapot nem teszi lehetővé a tényleges ér­telmiségi életvitel fenntartását.- Maga a pedagógus önbe­csülés vált sérültté - hangsú­lyozta dr. Szebedy Tas. - Azaz, nem hisznek saját hivatásuk fontosságában, társadalmat változtató erejében. Mindezt te­tézi, hogy az ismereteket átadó tanító, tanár munkájában a hangsúly az ellenszocializáció­ra helyeződik. A társadalom szellemi értékeinek fenntartá­sa korábban az iskola által köz­vetített értékrendszert jelentet­te. Ma viszont a társadalmat át­hatja a 15-20 esztendeje még kevéssé érzékelhető fogyasztói értékmegközelítés. Két év múlva kiegészül a Nemzeti Alaptanterv- A 2006-ban elfogadott Nemzeti Alaptanterv (NAT) nem foglalja magába azokat a közműveltségi tartalmakat, melyek az idevágó vélemé­nyek szerint szükségesek a nemzet és közösség összekap­csolásához. Ezért a NAT felül­vizsgálatakor szükséges an­nak kiegészítése - mondta el dr. Kaposi József címzetes egyetemi docens, az Oktatás- kutató és Fejlesztő Intézet tu­dományos és szakmai főigaz­gató-helyettese.- Immár megjelenik magá­ban a Nemzeti Alaptantervben is a korábban a kerettantervek szintjére utalt Himnusz, Szózat, Rákóczi-szabadságharc, 1848/49-es forradalom és sza­badságharc. A NAT ugyanis nemcsak egy pedagógiai, hanem a társada­lom számára is fontos doku­mentum. A tervek szerint 2012- ben már a kiegészített NAT sze­rint kezdődik meg a tanítás az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon. Az Y-generációra is hatnak az érzelmek Az Y-generáció teljesítmény­motivációja címmel dr. Pais Ella Regina tartott előadást.- Az így elnevezett csoport az 1980 után született fiatalok nemzedékét jelenti - mondta a PTE Pollack Mihály Műszaki Kar dékánhelyettese, tanszék- vezető.- Ez a generáció személyi­ségvonásaiban, környezethez való viszonyában, szocializáci­ójában és mindenekelőtt moti­vációjában teljesen más, mint a korábbi X, avagy baby boom nemzedék. Az Y-generáció tag­jai nehezen irányíthatóak, szí­vesebben döntenek saját ma­guk, ösztönzésük is más esz­közöket igényel a korábbiak­hoz képest. Esetükben, ha rosszul visel­kednek, el kell felejteni a be­írást, illetve az elégtelennel va­ló kényszerítést a tanulásra. Életük középpontjában a tech­nika, az elektronika, az inter­net áll. Ám kezelésükben az érzelmi hatás, az elfogadás, a szeretet vezet eredményre. Pedagógiai irányzat magas színvonallal Már legalább 40 éve létezik az a konstruktivista pedagógia el­nevezést viselő gondolkodás- mód, melynek lényegét dr. Na- halka István oktatáskutató is­mertette a közönséggel.- Ezen irányzat kiindulópont­ja szerint a gyermek a tudást nem átveszi tőlünk, közvetítők­től: hanem a tudás a gyermek fe­jében keletkezik, konstruálódik. A konstruktivista pedagógia ér­telmében a tudás nem alulról fel­felé haladva, az egyszerűtől a bo­nyolultig építkezik: éppen ellen­kezőleg, átfogó tudásterületeink válnak egyre kidolgozottabbá. Hiszen a gyermekeknek is van képük a világról, még ha az nem is olyan részletes, mint a felnőt­teké. Ez a pedagógia nálunk még csak néhány képviselővel ren­delkezik, jóllehet érdemes lenne alkalmazni. Hiszen a tapasztala­tok azt mutatják, hogy általa ma­gasabb színvonalú oktatás való­sítható meg. Az iskolai alapítvány közösséget is erősít Egy iskolai alapítvány egy­aránt számíthat intézménye, il­letve a körülvevő közösség támo­gatására. S mint ilyen, akárcsak más, ezen a területen található civil szerveződés, hídszerepet tölthet be az iskola és a lakókör­nyezet között. Akár rendezvé­nyek révén, akár a szülők és pe­dagógusok, akár pedig generá­ciók között biztosított kommuni­káció révén. Erről, azaz a civil szervezetek, mint a közoktatást támogató partnerek témaköréről adott áttekintést dr. Domaniczky Endre, a Civil Szektor Kutatásá­ért Egyesület képviseletében.- Ez a hídszerep a gyakorlat­ban sokkal jobban működik, mint amennyi közfigyelmet kap - jegyezte meg az előadó. - Ezzel együtt vannak még tartalékok a rendszerben: az iskolai alapítvá­nyok nemcsak a finanszírozás­ban, hanem a közösségépítésben is képesek komoly szerepet vál­lalni. Jó gyakorlatokkal bír a referencia intézmény Egyedi jellegzetességeket fel­mutató, mások számára is példa­értékű, befogadó, pedagógiai gya­korlatában gyermekközpontú, szolgáltatásait megjeleníteni, va­lamint átadni képes intézmény, így lehetne megragadni - bár nem a teljesség igényével - a lé­nyegét az úgynevezett referencia intézménynek. Ennek szolgáltató szerepéről Gyurina Éva tartott előadást A Somogy Megyei Ön- kormányzat Duráczky József Óvodája, Általános Iskolája és Egységes Gyógypedagógiai Mód­szertani Intézménye igazgatója felhívta a figyelmet: a referencia intézmények pedagógia kultúra, szakembergárda és eszközrend­szer tekintetében egyaránt példa­értékkel bírnak. Mindemellett nyitottak más intézmények láto­gatóinak szakmai érdeklődésére, örömmel veszik, ha a tapasztalt pedagógiai módszereket, a jó gya­korlatokat másutt is alkalmaz­zák. ▲ Honorálást jelenthet a munkaidő-kedvezmény- azok A ió életpályamodellek, melyekben állandó továbbtanu­lásra, továbblépésre és/vagy több feladat ellátására ösztönözzük a pedagógusokat -jelentette ki Pokorni Zoltán. - Azaz vállalja­nak osztályfőnökséget, pályakez­dősegítést, tehetséggondozást A másik, nemzetközi példából merített tapasztalat szerint azok a bérrendszerek tűnnek vonzó­nak, melyek aránylag magas kez­dő fizetéssel indítanak, majd nyugodt emelkedésbe mennek át A pálya vége felé pedig a honorá­lást nem az egyre emelkedő bér, hanem a munkaid&kedvezmény jelenti. Magyarországon ez nem így alakult, ennek oka a speciá­lis hazai nyugdíjrendszer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom