Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-18 / 268. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 18., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 Menyasszonyi kocsival a zöldhatáron határtalan fantázia Az albánok a legkülönfélébb trükkökkel próbálnak bejutni az EU-ba Öt hét alatt ötvennégy elfogás: egy magyar határ- rendész számára elképzelhetetlenül mozgalmas időszak. Persze, ha a schengeni határok egyik legkeményebb szakaszára kerül az ember, más lesz a mérce. Vas András Pedig úgy tűnt, a két albán mérnöki pontossággal dolgozta ki a terveket, hogyan is juthatnak át a lebukás legkisebb veszélye nélkül az albán-görög határon. Hiszen kinek jutna eszébe ellenőrizni egy pompásan feldíszített menyasszonyi autót... Csak az EU külső határait fokozottan ellenőrző nemzetközi szervezet, a Frontex embereivel nem számoltak. S így kiderült, a látszólag mézesheteire készülődő párocska igencsak bajban lenne, ha nászéjszakára köteleznék őket... Hortobágyi Dániel százados nevetve meséli, mennyire meglepődtek az albánok, amikor a Frontex elfogócsoportja körbevette kocsijukat. A megyei rendőr-főkapitányság határ- és idegenrendészeti osztályának kiemelt főelőadója szeptember végétől öt hetet töltött a florinai régióban a krisztalopigi határ- szakaszon. Immár nyolcadszor vállalkozott nemzetközi szolgálatra, korábban megjárta már a török-görög, a román-moldáv, a lengyel-ukrán, s kétszer-két- szer a horvát-szlovén és szlovák-ukrán határt. bukott migránsokat terepjárók csomagtartóiban vitték vissza Albániába. Egy Kia Sorrentóba négy, egy komolyabb Nissan terepjáróba akár nyolc-kilenc „csomagot” is be lehetett préselni...- Az öt hét alatt a határszakaszunkon úgy háromszázötven illegális határátlépő bukott le - jelzi Hortobágyi Dániel, igencsak mozgalmas időket élt meg Krisztalopigiben. - Ötvennégy elfogásában magam is részt vettem, s sokszor meg is lepődtem, miket ki nem találnak az emberek. A menyasszonyi kocsival próbálkozók mellett akadt, aki taxival érkezett, más svájci rendszámú autóval indult útnak, hátha a helvét kocsi kevésbé szigorú megítélés alá esik. A Frontex embereinek sikerült elkapniuk néhány „kalauzt” is - a helyiek csak így emlegetik a fejpénzért papírnélkülieket a határ másik oldalára segítőket. Azaz az embercsempészeket.- Ha valaki lebukott, lehet, már másnap újra próbálkozott - állítja a megyei rendőr-főkapitányság határ- és idegenrendészeti osztályának kiemelt főelőadója. - Papírok híján csak bemondanak neveket, a görögöket nem érdekli, valósak-e, csak az a lényeg, ne jussanak az országba. Az albán határőröket pedig megint nem foglalkoztatja, kiket visznek vissza a határ túloldaláról, csak a darabszámot könyvelik el. Arról sincs adat, hányán jutnak be Görögországba: arrafelé nem divat negatív statisztikákat készíteni... Hortobágyi Dániel nyolcadszor vállalt külföldi szolgálatot A menyasszonyi autóval sem sikerült átverni a határőröket Schengen árnyékos oldala: az albán-görög-macedón hármas határ az embercsempészek kedvelt helye A görög-albán-macedón hármas határ a schengeni Európa embercsempészet és illegális bevándorlás szempontjából egyik legfertőzöttebb helye. A természeti adottságok kedveznek a zöldhatáron át próbálkozóknak: szurdokok tagolta hegyek és dombok, óriási erdők, folyók, tavak szabdalta vidék, mely ráadásul viszonylag ritkán lakott: területe nagyjából akkora, mint Somogy és Tolna megye együtt, lakossága viszont még Somogyét sem éri el. az illegális bevándorlók nagy része albán nemzetiségű - még a Macedóniából érkezőké is -, akik Szalonikiben vagy Athénben vállalnak munkát, persze feketén. Viszont általában letelepedni sem akarnak, hanem néhány esztendő, de sok esetben akár néhány hónap múltán visszaszöknek Albániába vagy Macedóniába. a légszomj és a mellkasi fájdalom az oxigénhiányt jelezte. És kerülhetett volna még magasabbra is, hiszen a megfigyelőpontokat a kétezer méter feletti csúcsokon alakították ki a görögök. Szerencsére a magyar századost jobbára az elfogócsoportokba osztották be.- Utóbbiakban sokkal izgalmasabb a munka - teszi hozzá. - Javarészt amúgy éjszaka dolgoztunk, elbújtunk a területen, majd zseblámpával és fegyverrel léptünk az illegális határsértők elé. Itthon csak előbbit szoktuk használni, ám Albánia kifejezetten felfegyverkezett ország... Persze a görögök ezzel keveset foglalkoztak, nekik csak az volt a fontos, minél több papír nélkül érkezőt zsuppoljanak vissza a határ túloldalára. Arrafelé az emberi jogi szabályokat is szabadabban értelmezik: a le- Szakmailag óriási lehetőség a Frontexnél dolgozni - magyarázza Hortobágyi Dániel -, hiszen olyan problémákkal találkozik az ember, melyekkel idehaza sohasem szembesülhet. Eddig ez volt a legizgalmasabb- mozgalmasabb szolgálat, rengeteg akcióban vehettem részt. Az ominózus szakasz ugyan csak tizenhárom kilométer hosszú, ám a terep jelentősen megnehezíti a határőrök dolgát. Egyben megkönnyíti a zöld határon át pályázókét.- Folyamatosan ezerkétszáz- ezerhatszáz méteren járőröz- tünk - meséli a százados -, s mivel korábban sohasem voltam egyfolytában ilyen magasan, azt hittem, influenzás lettem. Pedig Önkormányzatokon is múlik a vízdrágulás mértéke drv A települések döntő többsége nem fordított pénzt az elmúlt évben víziközmű-fejlesztésre Winkler Tamás felelősebb vízgazdálkodást vár az önkormányzatoktól A devecseriekért fúj a földvári fúvószenekar Jótékonysági koncertet tartanak november 20-án, szombaton 17 órakor a balatonföldvári Bajor Gizi Közösségi Házban, amelyen együtt lép föl a devecseri és a helyi ifjúsági fúvószenekar valamint a ház vegyeskara. A bevételt a vörösiszap pusztította devecseri általános iskola és zeneiskola megsegítésére fordítják. Belépőjegy a balatonföldvári kistérség településeinek könyvtárosainál valamint a koncert előtt a helyszínen vásárolható. A segítő szándékon túl a koncert komoly zenei élményt is kínál, hiszen a fúvósok elnyerték már az ország legjobb zeneiskolai zenekara címet is. Bővebb információ 20/4795-203 telefonszámon. A vízdrágulás mértéke az önkormányzatokon is múlik - mondta a DRV Zrt. vezérigazgatója szerdán a somogyi polgármestereknek és jegyzőknek. A felelős víz- gazdálkodást hangsúlyozta Winkler Tamás, s arról is beszélt: a települések döntő többsége egyetlen fillért sem költött a múlt évben víziközmű-fejlesztésre.- Biztonságos szolgáltatás és a víziközmű-vagyonnal való hosz- szú távú felelős gazdálkodás megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok többet fordítsanak a vízi közművek fejlesztésére - hangsúlyozta Winkler Tamás a Somogy megyei polgármesterek és jegyzők előtt. A DRV Zrt. vezérigazgatója a vízdíjak emelkedésének mérséklése érdekében a szorosabb partnerség fontosságára hívta fel a polgármesterek figyelmét, kiemelve azt a tényt, hogy az érintett önkormányzatok jó része az eszközhasználati díjakból az utóbbi években semmit nem forgatott vissza a víziközműrendszer karbantartására Százharmincnyolc településből száztizenöt: 2009-ben eny- nyien egyetlen forintot sem költöttek víziközmű-fejlesztésre, derült ki Winkler Tamás szerdai előadásából. A DRV Zrt. új vezér- igazgatója aggasztónak tartja azt a kialakult gyakorlatot, hogy a víziközművek fejlesztésére az önkormányzatok jelentős hányada nem fordított pénzt, miközben az önkormányzati tulajdonú vízművekkel ellátott települések csaknem 60 százalékán 2009- ben legalább egy alkalommal kifogásolható minőségű volt a víz. Az elöregedő hálózatok nem csak a víz minőségén rontanak, de az elavult rendszer miatt drágább üzemeltetési és fenntartási költségek jelentősen befolyásolják a lakossági vízdíjakat.- Ahhoz, hogy mérsékelt áremeléssel tudjunk kalkulálni, elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok többet költsenek víziközmű-fejlesztésre - mondta Winkler, hozzátéve, hogy a vízminőség javítása, a biztonságos vízszolgáltatás növelése, a fogyasztói elégedettség, valamint a nyereséges működés érdekében a jövőben az önkormányzatok részéről felelősebb vízgazdálkodást és hatékonyabb együttműködést, partnerséget vár. ▲
