Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-08 / 259. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 8., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Misztikum övezi a somogyi levéltárat program Fellebbenek a titkok, új oldaláról mutatkozik be a megye patinás intézménye Fellebbennek a titkok, új oldaláról mutatkozik be a megyei levéltár. Novem­ber 13-án, szombaton ki­tárja kapuit az évszáza­dos kuriózumokat rejtő kaposvári intézmény. Oda is eljuthatnak a vendé­gek, ahová máskor nem tehetnék be a lábukat. Harsányi Miklós Hűvös levegő csap meg a hosz- szan kanyargó folyosón. Amíg a szem ellát, dokumentumoktól roskodozó szekrények, tárolók sorakoznak. - Eltartana egy da­rabig, amíg összeszámolnánk az iratokat - mondja Bősze Sándor, a megyei levéltár igazgatója, mi­közben egy százéves határjárási jegyzőkönyvet emel le. Mekkora hatalma volt a 19. század közepén egy somogyi al­ispánnak? Hogyan vált meg ér­tékes lakásától nyolcvan éve egy jómódú kaposvári család? Mit tett az '50-es években egy párttitkár és milyen hatalmi harcok dúltak a helyi államha­talomban? - sokakat érdekel a történelem. Kutatók és „meg­szállott” amatőrök kérdések özönére keresik a választ. Való­ságos kincsesbánya a megyei levéltár, amely egyebek mellett okleveleket, főispáni, alispáni iratokat, uradalmi levéltárak anyagait, évszázadokkal ezelőtt és a közelmúltban keletkezett hivatalos írások tömegét rejti.- Az élet szinte minden terü­letét átölelik az iratok - magya­rázta Bősze Sándor. - A köz- igazgatási-, jogi-, gyámügyi- és a családi irategyütteseken kívül a gazdasági dokumentumokba is bepillantást nyerhetnek a szakemberek. Kiváló erőnlét kell a kutatás­hoz. Nemcsak szellemi muníci­óra van szükség, elkel a jó kon­di is - vülan be, miközben a ne­ves kutató-igazgató egy vaskos kiadványt varázsol elénk. 1877- ben keltezték az alispáni jegy­zéket. A csaknem 25 centi vas­tagságú kiadvány legalább 15 kilót nyom. Zárt szekrényben őrzik. - Szigorú előírások vo­natkoznak a tárolásra - hallot­tuk. Pótolhatatlan, felbecsülhe­tetlen; ez a két szó sűrűn vissz­hangzik a folyosón, miközben újabb és újabb kuriózum mel­lett időzünk el. A legrégebbi vé­dett érték több mint hétszáz éves: 1232-ből származik a pé­csi káptalan oklevele. Előre be­jelentkezve, kizárólag enge­déllyel rendelkező kutatók ta­nulmányozhatják azt az okira­tot, amelyen Zrínyi Miklós sorai láthatóak, Gróf Széchenyi Ist­ván üdvözletét egy 1835-ben kelt írás rögzíti. A csoda - sokan így tekinte­nek a II. Ulászló által adomá­nyozott címeres levélre. 1498. január 6-án a vármegyék közül elsőként Somogy kapta meg az iratot. A másolat kétszáz éve készült el, s persze a digitális változat szabadon megtekinthe­tő... Lebilincselő történetek raj­zolódnak ki a korabeli feljegy­zésekből. Felvetődik a kérdés: az információáradatból milyen haszna lehet az embereknek?- Nemrég egy tehetős főváro­si vállalkozóval hozott össze a sors - hozta a példát az igazga­tó. - Megemlítette, hogy zselici Múltunk üzenete: szombaton megnyitja kapuit a megyei levéltár Traktoristától elnökig A TRAKTORISTÁTÖL a tanácselnö­kig címmel az ötvenes évekbe repítenek vissza, s 18. századi érdekes iratokat is a látogatók elé tárnak. Az 1828-ban emelt levéltár épületének történetével, így a szemet gyönyörködtető üvegablakok eredetéről is szak­értők tolmácsolásában hallhat­nak előadást. Ötven perces séta során Mohács előtti (1526.) ok­levelek gyűjteményébe is bete­kintést kapnak a vendégek. A kutatóteremben muzeális érté­kű könyveket helyeznek el, dia­sorozatot vetítenek. 18 kilométer irathalmaz A RENDSZERVÁLTÁS IDEJÉN CSU- pán 6000 folyóméternyi doku­mentumot tároltak, alig húsz év elteltével már tizennyolc kilomé­ternyi irathalmazt böngészhet­nek az érdeklődők. Egyes becs­lések szerint 10-15 milliárd do­kumentum lehet az intézmény falai között. Nagyberkiben az 1950. és az 1990. között kelet­kezett tanácsi - községi és járá­si -, vállalati és telekkönyvi fel­jegyzéseket helyezték el Egyesületek kutatója MAGYARORSZÁG! EGYESÜLETEK története a dualzimus korában - ez Bősze Sándor egyik fő ku­tatási területe. Az egyesületek a maguk sokszínűségében voltak jelen az emberek életében. A sport-, a kulturális-, politikai csoportokon túl karitatív-, önse­gélyező és tűzoltó egyesület is működött. Csak Somogybán 750-et tartottak számon. birtokán gabonát kíván ter­meszteni. Csakhogy ma akácerdő terül el a kinézett te­rületen és talán nem mellékes kérdés, hogy mi volt a térség­ben 150-200 évvel ezelőtt. Könnyen előfordulhat, hogy ahol a vállalkozó lelki szemei előtt már ringó búzatáblát lát, s, épp ott az 1800-as években ta­lán egy hatalmas kiterjedésű fenyves állt. Ez pedig idővel ki­lúgozhatta a talajt... Annak is célszerű elidőznie a levéltárban, aki például a Dráva mentén kikötőt tervez. Azok a termelők, cégvezetők is hasz­nos ismeretekhez juthatnak, akik dél-somogyi gazdálkodás­hoz fűznek reményeket. Hasz­nos adalékul szolgálnak a ha­tárjárási jegyzőkönyveket. Csúcsidőszak - alig elindult a kárpótlás, somogyiak ezrei fordultak az intézményhez. Az igények változtak, a forgalom állandó. Épphogy beharangoz­ták a nyugdíjbavonulással kap­csolatos új elképzeléseket, már­is megrohamozták az intéz­ményt. A járandóság megállapí­tásához szükséges információ­kat is fellelhetjük a levéltár se­gítségével. Már csak az ilyen és hasonló ügyek miatt is nagy jö­vőt jósolnak a levéltárnak. S valóban szigorú és zárt len­ne az intézmény? A megyei levéltár először vesz részt a Múzeumok Őszi Fesztiválján. Levéltári délután- Múltunk üzenete elnevezéssel november 13-án, szombaton tárlatvezetéssel egybekötött progamot szerveznek. Izgalmas bemutatók és a nagyközönség által nem igen látott iratok vár­ják a látogatókat. Somogy Nagykanizsán: szomszédolt a megye hagyománya paletta A berzencei röpike, a disznó makkoltatás és pásztorfaragás is bekerült a Dunántúl kincsei közé Megyénk mutatkozott be Nagy­kanizsán, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Az esemény, mint azt Tóth Istvántól, a művelő­dési ház munkatársától megtud­tuk, A Dunántúl kincsei című rendezvénysorozat része, és So­mogy annak második állomása volt, a házigazda Zala megye után. A cél: adott tájegységeket bemutatni, ami azonban nem mindig esik egybe a megyék köz- igazgatási határaival. Somogy és Zala hagyományai is „átnyúlnak” egymásba, főleg, hogy több somo­gyi település napjainkban már Zala megyéhez tartozik. A bemutatkozós napnak volt egy tevékenyebb periódusa: táncházban ismerkedhettek a különböző korosztályok a nép­tánccal, azon belül is a somogyi táncokkal, illetve fellépett a So­mogy Táncegyüttes. Mindehhez egy Somogy népművészete cí­mű kiállítás társult, képeken fel­villantva egy-egy szeletet me­A Somogy Táncegyüttes is fellépett a nagykanizsai rendezvényen gyénkből: a csökölyi fehér­gyászt, a cifra szűrt, a hosszú iuruglát, a berzencei röpikét, a somogyi bőgatyát és hímzett in­get, a disznó makkoltatást, a pásztorfaragást A tablók pár hé­tig még láthatók a művelődési ház emeletén. A szervezők foly­tatják: felkerülnek a palettára a sárközi és a vasi táncok. ■ V. A. Történelmi lecke: Barcs nem kért a bocskorosokból Trianon Gyászos, igazságtalan - kommentálták a diákok a korabeli döntést a tabi országos konferencián A szerb-horvát-szlovén király­sághoz akarták csatolni 1918-19- ben Dél-Somogyot - ez is kide­rült a sérsekszőlősi Gyuricza László előadásából, aki Tabon az országos ifjúsági honismereti akadémián szólalt föl. A tabi Rudnay középiskola végzős gimnazistája osztálytár­sával, a torvaji Vidus Tiborral vett részt somogyiként a honis­mereti konferencián, melynek Trianon volt a témája. Ezen be­lül is az, hogy a mai fiatalokban milyen kép él Trianonról?- A honismereti szakkör tag­jai vagyunk kilencedikes ko­runktól, Tóth Tibor tanár úr sokszor beszélt Trianonról és vetélkedő is volt róla - mondta Vidus Tibor. - Mintegy a mosta­ni akadémia előkészületeként foglalkoztunk gróf Sommsich László tevékenységével is. S hogy miként látja a trianoni döntést és következményeit a két végzős középiskolás? Gyuricza László szerint az igaz­ságtalansága a legtragikusabb. - Ahhoz képest, hogy Magyar- ország milyen szerepet játszott a háborúban, aránytalanul sú­lyos büntetést kapott - magya­rázta a sérsekszőlősi fiú. - Hi­szen nem is akartunk háborúz­ni, csak belesodródtunk. Bar­csot 1918. novemberében száll­ta meg a szerb lovasság - idéz­te fel előadásában a fiatalem­ber. - A tudósítások szerint kez­A gyerekek számára Trianon igazságtalansága a legmegrázóbb detben baráti kapcsolat alakult ki a szerb katonák és a magyar lakosság között, de aztán az An­tanttól érkező parancs nyomán lefegyverezték a barcsi és a ka­darkúti Nemzetőrséget, össze­szedték a fegyvereket és a kincstári javakat Hedrehelyen Béke helyett büntetés jártam a felvidéken és Er­délyben is - mondja a torvaji Vidus Tibor -, s az ott élő ma­gyarokkal beszélgetve sajnos egyértelmű: nem igazán becsüli őket a többségi társadalom. A trianoni döntés nem a békéről szólt, csak a büntetésen volt a hangsúly. A nemzetiségek kö­zött más országokban s voltak feszültségek, ez nem indokol­hatta az ország szétszakítását. is, tízszeres adót vetettek ki a magyar népre, a nyílt utcán in- zultálták, fenyegették a magya­rokat, gyilkosságok is előfordul­tak. Bevezették a cenzúrát, en­gedélyhez kötötték az utazást, a szerb katonaságba sorozták be a magyarokát. A sajtó arról írt akkor: gyűrűt viselve, vagy jó ruhában sem volt tanácsos az utcára menni, mert a bocskoros szerbek azt mind elszedték. „Somogy népe megrettent, felis­merve, hogy tartós megszállásra rendezkednek be, illetve hogy a szerb-horvát-szlovén királyság­hoz akarják csatolni a területet; a nép ezt nem szerette volna - idézte a híradásokat a tabi Rudnay gimnazistája. - Ösztö­nös ellenállás vette kezdetét. Örömujjongással fogadta a la­kosság, amikor véget értek a ke­gyetlenkedések.” ■ Fónai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom