Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-17 / 267. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 17., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Útikalauz a Gutenberg-galaxishoz lapozó Festetics ezüstjeitől Sztálin elvtárs népkönyvtárain át a jövő internetkatalógusáig (Folytatás az 1. oldalról) „A nemes vármegye kebelében felállítandó és a nemzeti nyelv és művelődés csinosodására szolgáló olvasó intézet javára” ajánlott 1000 ezüst forintot Fes­tetics László gróf 1825-ben. Szép cselekedetét szép mondat őrzi. Száznyolcvanöt évvel később nem csak a szép mondatoknak, de a szép cselekedeteknek is hí­ján vagyunk. A nemzeti nyelv és művelődés csinosodása képes volna egyszerre mindkettőn se­gíteni, a könyvtárak támogatásá­val például. De manapság a mű­velődés inkább egyre rongyo­sabb küllemű, sem hogy csino- sodna. írógéppel írott egykori könyv­tártörténeti szakdolgozata és a dokumentumvásárlási keret ak­tuális statisztikái fölött időzünk Varga Róbert igazgatóval a me­gyei és városi téka 185 éves jubi­leumán. A szakdolgozatban a re­formkorig nyúló történet dicső kezdetei, a dokumentumvásárlá­si keret statisztikáiban a csökke­nő lehetőségek józanító számai. Fűrészbak, írja a keret és a könyvárak összefüggését a mű­velődési szakember, a költés ösz- szege folyamatosan csökken, az áraké folyamatosan nő. A követ­kezmény magától értetődik: ta­lán soha ilyen nehéz helyzetben nem volt még az ágazat, alig jut új beszerzésekre országszerte.- Lehet, bár nem érdemes te­metni a Gutenberg-galaxist, le­het, bár nem érdemes félni az ol­vasási szokásokat átalakító internethasználattól, az új köny­vek hiánya viszont okozhat gon­dokat - mondja Varga Róbert. - Semmi sem olyan veszélyes ránk nézve, mint ha az olvasó nem talál elég új könyvet a pol­cainkon. A múlt héten kétszer is megesett, hogy olyasmit keres­tek, ami nem volt meg nekünk. Ez egy könyvtáros számára rossz érzés: persze gyorsan át­kértük könyvtárköziben... Megtartani az olvasót: a digi- talizáció korában és a cybertér- ben már magában ez sem egy­szerű. A reformkorban a Széche­nyiek nemzetépítő felismerése és nemes jótékonysága idején az olvasásra szoktatás maga volt kihívás. A vármegyei könyvtár alapjainak letétele után rövide­sen olvasótársaság alakult, ami­nek maga a nagy Berzsenyi is lem csak a könyvet, a mércét is magasra tették a könyvtárak Törzsgárda: könyvtárosokat köszöntöttek JUBILÁLÓ KÖNYVTÁROSO­KAT köszöntött szakmai rendezvényén szerdán a megyei intézmény. Varga Róbert igazgató, Oláh Lajosné alpolgármester és Witzmann Mihály alel- nök köszöntötte a dolgo­zókat. 50 éve Tóth Istvánné (Gamás), 40 éve Drahos Lászlóné (MVK), 30 éve Fábiánné Németh Magdolna (Marcali), Gál Lajosné (Látrány), Ilisics József és Perczelné Chiovini Márta (MVK), valamint Buzási Éva és Tóth Jolán (Egyetemi Könyvtár) szolgál az ága­zatban. A Könyvtárért, az Olvasókért emlékpla­kettet Drahos Lászlóné kapta titkos szavazás után. Tíz- és húszéves ju­bileumi elismerést hú­szán kaptak. Fél évszázadon át a gamási bibliotékáért Tóth Istvánnét Varga Róbert és Witzman Mihály alelnök köszöntötte ÖTVEN ÉVE DOLGOZIK Gamáson könyvtárosként Tóth Istvánné. A téka 10,6 ezres állományához a vadé- pusztai fiók csatlakozik. Ko­rábban 250, most évi 100 ezer forint a beszerzési kere­te, amiből 55-60 új kötettel gyarapítja a gyűjteményt. A 156 olvasó új lexikont hiába is keres, drágák, tehát szóba sem jöhetnek. A 954 lelkes település egyetlen kulturális intézményének ma már nyu­galmazott könyvtárosa be­vallja: a romantikusokat imádja, Steelt. És Moldova regényeit.- az internet már nem az én világom, meghagyom a fiataloknak, de kicsit harag­szom rá, mert szerintem elvi­szi az olvasót - mondja Tóth Istvánné. - Örülök, hogy egy életet szolgálhattam a gamá­si könyvtárban, mert bár voltak könnyebb idők is, de az a sok gyerek, akinek segí­teni lehet... most éppen póté- rettségiztünk egy nebulóval. Beiratkozott olvasók tagja volt egészen a haláláig, s még a Könyvvásárló Bizottságba is beválasztották. Vajon köny- nyebb dolga volt a niklai remeté­nek, mint mai utódainak?- Akkor tesszük jól a dolgun­kat, ha azokat a könyveket tart­juk, amiket keresnek - mesél az általam felvetett dilemmáról Varga Róbert: tartanak-e divatos vámpírregényeket? - Tartózkod­nánk attól, hogy ítéletet hoz­zunk, és eldöntsük, mi értékes és mi értéktelen. Közeledünk a kiegyezéshez: a X GVORSSZAVAZAS ■ Ön milyen könyveket keres a könyvtár polcain? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: SONLINE.hu iV" A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. téka 1866-ban a főgimnáziumba került át a vármegyeházáról, ahol előbb a kórházi, majd a ga­bonagyűjtő funkcióval kellett megütköznie. Az állomány szé­pen gyarapodott, 1934-ben már 5743 művet kategorizáltak ben­ne 14 ezer 125 kötetben, s ezt 151 olvasó böngészte, s 319 köl­csönző. ,,A' közjónak” emelt épü­letet a város peremének mun­kásnegyedeiből szinte alig láto­gatták. A könyvek mindig hamar megérezték, megsínylették a tör­ténelem viharait. A második vi­lágháború után a könyvtári ügyeket intéző főlevéltámok dol­ga például annyiban merült ki, hogy „ömlesztve átvegye és máglyára rakassa" a kastélyok állományát, és néhány megyehá­zi tisztviselőnek kölcsönzéssel kielégítse olvasási szomját”, s emellett a „fasiszta könyvek be­gyűjtését” is elvégezte. Később a szocialista ideológia terjesztésé­ben is jeleskedett az államhata­lom, 1949-ben 32,1950-ben már 97 népkönyvtár működött. 1951. december 7-én hét új könyvtárat avattak Sztálin elvtárs születés­napjára, közülük Zselickisfalud lett a szocialista élmunkás, tíz nap alatt 86 olvasót és 86 köl­csönzést produkált. A könyvek korábban jelzett tartalmi terhessége a Dunántúli Bank 1950-es államosítása után is felmerült, annak 9121 kötetes könyvtárát mindössze 100 forin­tért szerezte meg a téka Kanyar József főlevéltáros közbenjárá­sára. A szellem eme bázisa ek­kor a vármegyeháza portásfül­kéjében folytatta. Ugyanő szere­pet vállalt a téka 40 ezer forintos akadémiai támogatási kérelmé­ben. A megyei könyvtár történe­te hivatalosan az 1952-es alapí­tással kezdődött, a békéscsabai után másodikként/ kétezer négyzetméteres szabadpolcos ol­vasótérrel. Az intézmény kezdet­ben a mai TIT-ben működött, majd a 60-as évek első felében épült szocreál épületbe költözött, ami tíz évvel ezelőtti bővítésekor nyerte el mai formáját Tizenhat- ezer olvasó, 417 ezer kötet a tíz fiókokkal együtt, és 596 kurrens időszaki periodika.- A könyvtárügy mindig misz- szió volt, ami felemelte a nemze­tet: Németh László, Keresztúry Dezső, Kosáry Domokos is dol­gozott könyvtárosként - sorolja az írókat, tudósokat a tékaigaz­gató, aki Kerekes András, Keller Bernát és Szita Ferenc alapjaira építkezik 1992 óta. - A jövőtől nincs miért félnünk, az internet nem ellenségünk, hanem szö­vetségesünk: a katalógus mellett a lehető legtöbb tartalmat elér­hetővé teszünk a világhálón. Az internet csak virtuális közösségi teret teremt, míg a könyvtár iga­zit. Évezredes hagyományokra épülő igazi agórát a művelődés csinosodásához... ■ Balassa Tamás Elkészült az új, iskolabarát múzeum fejlesztés Xantus János, Fekete István és Kapoli Antal az új termek névadói Oktatási törvénytervezet: várják az észrevételeket Bemutatták a megyei múzeum három új termét kedden. Az in­tézmény több mint fél éve kezdett bele az iskolabarát fejlesztésbe, amelyhez 32,7 millió forintos tá­mogatást nyertek. Az interaktív szobát 15 laptoppal és egy tanári számítógéppel szerelték fel, de ezen kívül projektor, interaktív tábla, videokamerák és mikrosz­kóp is segíti a múzeumi tanórá­kat. így előadások, iskolai tan­órák megtartására is alkalmas a terem, és már tíz múzeumi szak­körtémát is kidolgoztak a szak­emberek. A kézműves foglalko­zásokat mostantól az új, speciális helyiségben tartják majd, ahol fa­zekaskorong és szövőállvány is van, míg a harmadik szobában Diákbarát fejlesztés: három termet avattak a megyei múzeumban filmeket vetítenek a közönségnek - ismertette Költő László, a múze­umigazgató. Elmondta: a beruhá­zás célja, hogy fejlett, modern múzeum jöjjön létre a belváros szívében, ahol szívesen töltik ide­jüket a gyerekek, a tanárok és a szülők is. A három termet három neves somogyi személyiségről nevez­ték el: Xantus János néprajzku­tatóról, Fekete István íróról és Kapoli Antal fafaragó művész­ről. A múzeumban Ifjúsági In­formáció Pontokat is kialakítot­tak, ahol a látogatók virtuális ki­állítást tekinthetnek meg a mú­zeum digitalizált gyűjteményé­ről és dokumentumairól. ■ Meiszterics Eszter (Folytatás az 1. oldalról) Ma Kaposváron a munkanélkü­liek több mint 60 százaléka ren­delkezik érettségivel vagy szak- képesítéssel - mondta Szita Károly. - Ugyanakkor a nagy- vállalatok, kis- és közepes cégek előrelépésének gátja ma már a jól képzett munkaerő hiánya. Eb­ből két dolog következik: akik a gimnáziumot választják, azok­nak érdemes továbbtanulniuk, akik viszont a szakképzést vá­lasztják, azoknak a gyakorlatra koncentráló oktatást kell nyújta­ni. A Nemzeti Erőforrás Minisz­térium helyettes államtitkára ar­ra bíztatta a jelenlévő iskolaveze­tőket, hogy véleményezzék a de­cember 10-én nyilvánosságra ke­rülő közoktatási koncepciót. Gloviczki Zoltán a tervekről szólva azt mondta: szeptember­től tervezik egy segítő szándékú intézményellenőrzési rendszer beindítását. Azt ellen­őrzik majd, hogy az iskola tevé­kenysége megfelel-e a pedagó­giai programjának - mondta. A TISZK-ekről azt mondta: ma kizárólag ezek alkalmasak arra, hogy helyettesítsék a vál­lalatokat, mint gyakorlati he­lyeket. A tankötelezettség kor­határáról szólva úgy fogalma­zott: a tervezett duális szak­képzés bevezetése esetén a 17 éves korú tankötelezettség ele­ve beáll. ■ M. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom