Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-15 / 241. szám
MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 15., PÉNTEK kaposvári teátrumtörténet A főszolgabíró 1811-ben arról értesítette Kazinczy Ferencet, hogy önkéntes színjátszó csoport alakult Kaposváron. A mai Csokonai fogadóban voltak az előadások 55 ÉVES ACSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Kétszáz esztendeje a kultúrát - elsősorban az irodalmat és a színházat - jobbára még „kívülről hozták” Kaposvárra, legjelesebb képviselői csak átmenetileg leltek otthonra a városban. Nagy Zoltán Kaposvár egyik nem elhanyagolható erénye azonban már ekkor megmutatkozott: a befogadás képessége. A helyi polgárságnak ez volt az a tulajdonsága, amelyre alapozva a 19. század végétől immáron a városhoz kötődő kulturális élet fejlődhetett ki, magas színvonalon. Sárközy István főszolgabíró már 1811-ben arról tudósította Kazinczy Ferencet, hogy önkéntes színjátszó csoport alakult Kaposváron. Történt, hogy helybeli ifjak, „magok mellé vevén némely városi fehérszemélyeket”, a tiszttartói lakban (a mai Csokonai fogadóban) „egynéhány szép darabokat, naponként szembetűnő előmenetellel, csupán az érdemes publikum mulatta- tására, produkáltak”. A reformkorban egyre jelentősebb szerepet játszott Kaposvár kulturális életében a színészet. Állandó társulat és színjátszó hely nem volt, ennek ellenére a helyi közönség nagy érdeklődést tanúsított a teátristák fellépése iránt. A városi tanács egy ízben (1828-ban) azt is engedélyezte, hogy Balogh István színigazgató Magyar Játszó Társasága a városházán * tartson előadásokat. A Hamletet először 1830-ban mutatták be Kaposváron, mégpedig a Korona fogadóban. A piacon ugyanakkor szabadtéri színielőadással várták a nagyérdeműt. A nemzeti érzület ébren tartásáért a legnehezebb időkben is sokat tettek a színészek. Az osztrák önkényuralom 1850-ben meg is tiltotta, hogy muzsikusok és színészek „a nép kedélyeire izga- tóan hatni szokott” nemzeti nótákat és táncokat adjanak elő Kaposváron... A „komédiások” azonban makacsul újra és újra feltűntek a megyeszékhelyen. A kiegyezés előtt már egy országos hírű művészekből álló társulat is felkereste Kaposvárt a jeles színpadi szerző, Szigligeti Ede vezetésével. A Nemzeti Színház művészeiből alakult társaság 1866. július 10-én érkezett. Nagyon szerencsétlen időpontot választottak a vendégszereplésre, hiszen számos somogyi fiú is halálát lelte, amikor az osztrák hadsereg - éppen egy héttel azelőtt - döntő vereséget szenvedett a poroszoktól. A nyomott hangulathoz a rossz gazdasági helyzet és az általános politikai feszültség is hozzájárult - ráadásul hőség volt így esett, hogy a „hazai első színműírónkat s jeles művészeinket megillető díszes fogadtatásról is megfelejtkezénk". Pedig a művészek között volt Prielle Kornélia is, akinek 1846-ban Petőfi megkérte a kezét.. Jászai Mari A mai Csokonai fogadó: hajdanán itt is rendeztek színielőadásokat Blaha Lujza Jászai Mari mint ragyogó hold állott... Huszka Jenő Szép juhásznéjával nyitottak „A Közönség kiváló érdeklődésének jeléül a jegyek legnagyobb része már a délelőtti órákban elfogyott, s a ház zsúfolásig megtelt.. A művésznőt megjelenésekor zajos taps s egy szép, hatalmas koszorúfogadta. Miután a túlbuzgó súgót elcsitítá, elragadólag omlott ajkairól a gyönyörű dikció megáradtfolyama... Minta ragyogó hold a csillagok között, állott társai sorában. Igazi fejedelmi hölgy!... Az elismerés netovábbjával tapsolták meg minden jelenését, s hívták négyszer is lámpák elé..." így írt 1889- ben Jászai Mari kaposvári felléptéről a helyi újság. 1955. OKTÓBER 15-ÉN HUSZ- ka Jenő Szép juhászné című operettjével nyílt meg a Csiky Gergely Színház. Kállai Gyula miniszterhelyettes és Sugár László, a színház igazgatója mondott ünnepi beszédet Huszka Jenő a következő táviratot küldte Kaposvárra: „Abból az alkalomból, hogy Somogy megye első állandó színháza, a kaposvári színház első bemutatójaként A szép juhászné című operettemet tűzte műsorára, meleg szeretettel üdvözlöm mindannyiótokat, a színház minden egyes tagját Hiszem, hogy a színház erős bástyája lesz a magyar kultúrának. ” A kiegyezés után Kaposváron is megtették az első lépéseket annak érdekében, hogy méltóképpen fogadhassák a városba látogató színtársulatokat. Előbb a Szarvas vendéglő udvarán, majd a Sétatéren épült „arénának” nevezett nyári színkör. Ekkor is számos jeles magyar színész vendégszerepeit Kaposváron: a hetvenes évek közepén megalakult Kaposvári Állandó Műkedvelő Társaság 1878- ban még „a nemzet csalogányát”, Blaha Lujzát is meghívta. Március 28-án már az előadás kezdete előtt egy órával megtelt a kaposvári megyeháza nagyterme, ahol a színpadot felállították. A műsoron egy ismert népszínmű, A falu rosz- sza szerepelt. A helyi lap tudósítója szerint Blaha Lujza „a hozzá fűzött várakozást Finum Rózsi szerepében nemcsak kielégítette, hanem meg is haladta, s dalaival és játékával annyira elragadta a közönséget, hogy a minduntalan felhangzó tapsvihar, éljenzés, kihívások » (nyüt jelenetekben is) T percekig feltartóztatták az előadást.. A , nagyterem közönsége félig lázas állapotban volt a művésznőnek szívhez szóló dalai, a természettől híven ellesett játéka és sze- retetreméltósága által.” 1889 októberében pedig - Somogyi Károly színigazgató hívásának engedve- Jászai Mari játszott Kaposváron. * * * Ekkortájt olyan színész is akadt már, aki Kaposvárt választotta lakóhelyéül. A vándorszínészettel felhagyó, vígjátékokat fordító és népszínműveket író Tar Csatár tizenkét utolsó évét Kaposváron töltötte, s ezalatt szinte hozzánőtt a mind nagyobb ütemben fejlődő, polgárosodó városhoz. Iparosegyletet alapított, igazgatója volt a műkedvelő társulatnak, lapot szerkesztett, s az újságcikkek mellett költeményeket is írt Az utókor leginkább az első kaposvári óvoda vezetőjeként ismeri. A reformkor óta színházbarát hírben álló városba a századforduló táján is a legjobb magyar színészek hozták el a nagyvüágot. A Fedák Sárit ünneplő fiatalok állítólag kézzel húzták a kocsiját a szállodáig. Néhány hónapon át - Színházi Újság címmel - művészeti napüap is megjelent a megyeszékhelyen. A fából készült sétakerti aréna egyre kevésbé tűnt alkalmasnak míves előadások tartására, s a növekvő népességű és öntudatú Kaposvár színpártoló közönségének fogadására. Az új század elejétől mind komolyabban kezdték szorgalmazni egy állandó kőszínház megépítését A javaslatok lassan hivatalos formát öltöttek, s másfél évig tartó munkálatok után 1911-re elkészült az az épület, amely mindmáig Kaposvár egyik jelképének számít Az ország akkor legnagyobb, legmodernebb (és talán a legdrágább) vidéki színházépületét Polgár Károly pozsonyi színtársulata a Cigánybáró című operett színrevitelé- vel nyitotta meg 1911. szeptember 2-án. A hivatását immáron betöltött régi nyári színkör sorsát nem sokkal később az emberi gondatlanság döntötte el. Bár az épületet 1912 áprilisában elhamvasztó tűz okát sohasem sikerült pontosan kideríteni... Az első világháború idején a művészeti élet is alárendelődött a katonai szempontoknak: vöröskeresztes hadikórházat rendeztek be a A kaposvári színházban. A szép, szecessziós stílusú épületet azonban később sem csak színházi célok szolgálatába állították. A politikusok közül előadást tartott itt gróf Apponyi Albert (1920-ban) és gróf Klebelsberg Kunó (1930-ban), 1925-ben pedig Bartók Béla zongorázott a pódiumon. A színház társadalmi feladatokat is magára vállalt: a város elismerését fejezte ki Gulyás Menyhért színigazgatónak, mert társulata a gazdasági válság éveiben is Kaposváron játszott. A harmincas években Salamon Béla színtársulata, sőt az 1917 után Berlinbe menekült Moszkvai Művész Színház tagjaiból alakult orosz „Kékmadár kabaré” is fellépett Kaposváron. A kiemelkedő művészegyéniségek sorában többek közt Rózsahegyi Kálmán és Jávor Pál játéka gazdagította tovább a színjátszás helyi hagyományait A politika a második világháború után is bekúszott a színház falai közé. Gyűlést tartott itt a parasztpárti Veres Péter, a kommunista Farkas Mihály és Nagy Imre, s 1946-ban a Független Kisgazdapárt és a Magyar Kommunista Párt helyi vezetői is - mintegy kétezer fős hallgatóság előtt - a színházban rendeztek vitát a demokráciáról. Korszakunk kulturális életének legfontosabb eseménye azonban a kaposvári Városi Színház - ekkortól: Csiky Gergely Színház - önálló társulatának létrehozása volt 1955-ben. A színházban, amely már műsorfüzetet is kiadott, az év végén a kor ünnepelt operettprimadonnája, Honthy Hanna vendégszerepeit. * * * Az 1956-os forradalom első nagy, október 26-án rendezett kaposvári tömeggyűlésén a Csiky Gergely Színház két művésze is szerepet kapott: Tordy Géza és Csurka László hazafias költeményeket szavalt a Petőfi téren. A hetvenes évek elejétől Komor István és Zsámbéki Gábor munkája nyomán egyre több nívós darabot adtak elő Kaposváron. Kialakult és hamar fogalommá vált a Kaposvár-jelenség, amely nemcsak hazai, hanem nemzetközi rangot is szerzett a város teátrumának. (Komor István a színház főrendezője, 1970-től igazgatója volt. Emlékére 1975-től évente adják át a Komor Ist- ván-emlékgyűrűt. Zsámbéki Gábor 1968-tól tíz évig dolgozott Kaposváron; előbb a színház rendezőjeként, Komor István halála után igazgatóként) A leghosszabb ideig Babarczy László igazgatta a Csiky Gergely Színházat, akit a kilencvenes évek végén díszpolgárrá is avattak. 2005-ben a jelentős művészeti teljesítményt felmutató színház „Örökségünk, Somogyország Kincse” címet kapott a megyei ön- | kormányzattól. Az utóbbi években Znamenák István, Schwajda György és Rátóti | Zoltán irányította-irányítja a város egyik legerősebb kulturális fellegvárát. 4
