Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-06 / 233. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 6., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Tolvajok dézsmálják a kiskerteket somogy Tizenkét személyt vettek már szabálysértési őrizetbe a rendőrök Védelem a baromfinak: a tolvajok ellen a 220 voltnál csak az összefogás lehetne hatékonyabb- Most akkor készázhúsz voltot vezessek a kerítésbe vagy egy komplett kutyatelepet létesítsek a szőlőben? - morfondírozott mi­nap egy Kaposvár környéki gaz­daság vezetője. Az illető tehetet­len a tolvajokkal szemben, akik szinte menetrendszerűen meg­dézsmálják a birtokot. A küzdel­met olykor persze siker koronáz­za: a héten elűzték a tolvajokat Nemesvid külterületén egy gyü­mölcsösből. A tettesek csaknem 35 zsák almát akartak ellopni, csakhogy az őrség megzavarta őket, s a közel kétszázezer forint értékű termést a helyszínen hagyták és elmenekültek. Rengeteg gazdálkodóhoz ha­sonlóan azonban a Magosz- elnöke sem úszta meg. A Jákói út közelében elterülő kukorica- tábláját dézsmálták meg a ter­ménytolvajok. Szabó Tamás, a szervezet somogyi vezetője sze­rint mára valóságos iparág épült a lopott áruk átvételére, eladásá­ra. - Babócsa, Kutas, Szabás, Beleg, Somogysárd - sorolta azo­kat a településeket, ahol a gazdá­(Folytatás az 1. oldalról) A GAZDÁK HA NEM IS KÖNNYEN, de Kersák György’ szerint ráve- hetők arra, hogy összeadják a hozzájárulást, akár a vadásza­ti társaságok által fizetett föld­használati díjat is erre a célra fordíthatnák. Először azonban a városnak kellene lépni. AZ ELNÖK EMLÉKEZI ETETI: a régi paraszti világban megbecsült állás volt a mezőőré, a falvak fizették és fegyverezték föl, de később a téeszeknek is érdeke volt a termés megóvása. Ma­napság fegyver helyett elég len­ne egy telefon. fónai imre Tőből vágják le a tolvajok kezét - egyesek szerint a visszaeső bűnözők elleni harcban talán csak ez ve­zethetne eredményre. Ki- sebb-nagyobb csoportok gyűjtögető életmódot foly­tatnak, Somogybán több tízmillió forintos kárt okoznak a kiskertekben és a gazdaságokban. Harsányi Miklós kát gyakran megkárosítják. - Szinte minden településen él két-három olyan család, akik va­lószínűsíthetően lopásból tart­ják fenn magukat Lovakat, tehe­neket tartanak, de azt nem látni, hogy takarmányt termelnének. Kisebb gyümölcslopás előfor­dulhat a térségben, de a tolvajok jó ideje törölték térképükről Simonfát. A polgárőrök lelkese­dése töreüen, hetente többször járőröznek. Persze egyesek ész­járása kiszámíthatatlan, a kör­nyéken nemrég egy fával meg­pakolt teherautós bukott meg. Az illető ellen megindult a rend­őrségi eljárás. Kovács Ferenctől, a civil szervezet vezetőjétől tud­juk: a környező falvakban is el­terjedt a szigorú ellenőrzés híre, lehetőségeik szerint mindent megtesznek a biztonság érdeké­ben. Nagy Tamás kaposvári biz­tonsági szakértő szerint manap­ság már nem túlzás, ha az érté­kesebb gazdaságokat mozgásér­zékelős lámpával, kültéri sziré­nával szerelik fel. - Akinek az utolsó sör elfogyasztása után nincs pénze terményre, az rög­tön a szomszéd kertjébe megy - fogalmazott. - Ez ellen a maga­tartás és életvitel ellen nehéz tenni. Somogybán biopaprikát, ku­koricát, paradicsomot, bodzát és a tűzifát lopták az utóbbi időben - tudtuk meg kedden Bíró Gá­bortól, a megyei rendőr-főkapi­tányság szóvivőjétől. Az augusz­tusi jogszabály szigorítás óta megyénkben termény- és falopá­sért tizenkét személyt vettek szabálysértési őrizetbe. Alul vannak fizetve a somogyi csúcsvezetők bérskála Csak Csongrádban és Hajdúban keresnek rosszabbul, mint a somogyiak A CSÚCSVEZETŐI FIZETÉSEK ÁTLAGA (Folytatás az 1. oldalról)- A női topmenedzserek átla­gosan 455 ezer forintot keresnek - mondta Ficza János, a Workania munkatársa -, míg fériikollégáik 682 400 forintot vihetnek haza. Ez több mint harminc százalékos különbség, ami azonban nem magyar sajátosság, hiszen Szlo­vákiában 35, Csehországban pe­dig 43 százalék a különbség. Idehaza a legjobban a biztosítá­si - 1,303 millió forint - és a gyógyszeripari - 1,215 millió fo­rint - cégek vezetőit, valamint a bankárokat - 1,05 millió forint - becsülik meg, de jól lehet keres­ni - átlag 855 ezer forintot - a ta­nácsadó cégek első embereként is. Hasonló jövedelmi sávba tar­toznak a pénzügyi szolgáltatások és biztosítási termékek közvetí­tésével foglalkozó vállalatvezetők, valamint az információs techno­lógiával és a telekommunikáció­val foglalkozó vállalatok felsőve­zetői is. Az önkormányzati válla­latok vezetői hozzájuk ehhez ké­pest csak 316 ezer forintot keres­nek áüagosan. A területi megoszlás alapján leginkább Budapesten érdemes dolgozni, a második legtöbbet Nógrádban lehet keresni, míg a fizetési dobogó harmadik foka Ko- márom-Esztergomnak jutott. A ré­gióban Baranyában közel tizenöt­ezer, Tolnában tízezer forinttal Budapest 741 000 Nógrád megye 719 600 Komárom megye 696 400 Vas megye 622 600 Fejér megye 612 400 Győr-Sopron megye 605 100 Bács-Klskun megye 538 300 Pest megye 537 100 Veszprém megye 518 800 Jász-Nagykun-Szolnok megye 473 300 jobban honorálják ugyanazt a munkát, mint Somogybán - a leg­rosszabb a csongrádi csúcsveze­Zala megye Békés megye 463 600 436 500 Heves megye 426 900 Baranya megye 411 500 Tolna megye 406 500 BAZ megye 402 700 Szabolcs-Szatmár megye 397 400 Somogy megye 396 100 Hajdú-Bihar megye 391400 Csongrád megye 353 800 tők bére, akik több mint negyven­ezerrel kevesebbet kapnak még somogyi kollégáiknál is. ■ Vas A. JEGYZET VAS ANDRÁS Egy marék rágó az mszp mostani összeomlá­sa kizárólag a magyarság nemzeti érzéseit és szociális érdekeit mellőző neoliberális politikájának a számlájára ír­ható, egyben annak a végál­lomása is, de a politikai balol­dal veresége nem jelenti azt, hogy nincs igény sokszínű, újraformált baloldali szerve­ződésekre, mozgalmakra. HA A FENTI MEGÁLLAPÍTÁST egy politológus teszi vasár­nap este miközben az önkor­mányzati választások ered­ményeit boncolgatja, akarat­lanul is bólint az ember. Merthogy egy normális de­mokrácia tényleg igényelné a sokszínű, érték- és elvhű bal­oldat. És jobboldalt. Meg mindenféle európai gondol­kodású politikai formációt. MÁSFÉLE GONDOLATOKAT inst­ruál azonban, hogy Szili Ka­talin nyüatkozott imigyen. Aki azzal állt az újabb ko­moly pofont magyarázgató szocialista fejesek elé, hogy akkor ő most új pártot alapí­tott, s egyúttal - mandátumát megtartva - kilépett a frakci­óból, merthogy ez így már nem mehet tovább. Új, friss leheletre van szükség. ARRÓL VISZONT NEM BESZÉLT, mekkora a felelőssége, hogy az elmúlt években egyre in­kább elmaradt a fogápolás, lepedékesek lettek a nyelvek. A házelnöki székből nem ki­abált fogselyemért, s nem érezte kibírhatatlannak a neoliberális politikát, amikor elvtársai a Sándor-palotába akarták küldeni. S az sem za­varta, hogy ennek a társaság­nak köszönhette mandátu­mát, hiszen egyéniben elvér­zett a választók akaratából. azt mondják, a süllyedő hajót a kapitánynak illik utoljára elhagynia. De az sem ele­gáns, ha az egyik tiszt rohan elsőként az egyeüen mentő­csónakhoz, még ha az kor­hadt is, s nincs lapátja, mert bízik a megfelelő fuvallatban. egy csomag mentolos rágó biztosan kevés lesz... Bulgáriai éghajlatra készülnek a Krisna-völgy lakói öko-logika Talajpusztulásban listavezető Somogy megye, tudományos példává vált a babodi óriáskráter (Folytatás az 1. oldalról) Az akadémikus szemléletes pél­dával mutatta be, hogy a fogyasz­tói társadalom mohósága kielé­gíthetetlen. Tény: a GDP növeke­dése csak egy bizonyos szintig növeli a „jólétet”. Vida Gábor a konkrét környezeti problémák­ról, mint a klímaváltozás vagy a fajok kihalása azt mondta: a baj, hogy tünetileg kezeljük őket, s nem vagyunk tekintettel az okok­ra. - A fajok kihalása az egyik legdrámaibb folyamat, pedig lé­nyegesen kevesebbet hallunk ró­la, mint a globális felmelegedés­ről - mutatott rá Tóth Gergely egyetemi docens vámosi előadá­sában arra, hogy napi ötven faj hal ki a becslések szerint az élőhelypusztulás miatt, melyet az ember idéz elő. Ez a folyamat Eu­rópában már nagyrészt lezajlott, most Dél-Amerikában és Afriká­ban van folyamatban. Míg egye­sek úgy vélik: a túlnépesedés idé­zi elő, a docens szerint sokkal in­kább a túlfogyasztás az oka. Erre példa a klímaváltozás, mint a „gazdagabb” északi félteke fo­gyasztásának számlájára írható folyamat. A klímaváltozás hatásait rész­letezte a vámosi konferencián Be- de-FazekasÁkos tájépítész, aki az eseményen Öko-völgy Díjat ka­pott a Vámoson végzett több éves tudományos munkája elismeré­seként. Rámutatott: 1850 óta a 17 A fenntarthatósági konferencia résztvevői a Krisna-völgyi ökológiai gazdálkodással is ismerkedtek Környezettudatosság a házunk táján • 1. Tervezzük ökologikusán a fűtést, ezzel érhető el a leg­nagyobb megtakarítás! • 2. Iktassuk ki a mérgeket bizonytalan, ismeretlen anyagokat! • 3. Törekedjünk a létező legkevesebb hulladék ter­melésére! • 4. Ne utazzunk pazarlón és ne utaztassunk árukat feleslegesen! (FORRÁS: KÖNCZEY RÉKA, KWM) legmelegebb évből néhány kivé­telével mind az 1995-2006 idő­szakra esett. Globálisan pedig az idei év első nyolc hónapja volt az elmúlt 180 év legmelegebb azo­nos időszaka. Az előadó emlékez­tetett a nyár elei magyarországi ciklonokra, s egyben kifejtette a klímaváltozás hazánkban várha­tó hatásait. Eszerint a csapadék- áüagban nem lesz jelentős válto­zás, de a csapadék eloszlása szárazodást hoz majd. Legcsapa­dékosabb évszakunk a tél lesz, a második legcsapadékosabb pedig a tavasz. A talajpusztulásról, mint az ember okozta károk másik követ­kezményéről ismertetett me­gyénkre nézve cseppet sem hí­zelgő adatokat Sárdi Katalin, a keszthelyi Georgikon tanszékve­zető tanára. Elmondta: az ország­ban Somogybán a legnagyobb az erózió által károsított talajok terü­lete, pontosan 32 százalék. Me­gyénk konkrét példával is szol­gált a tudományos előadáshoz az idén keletkezett gigaméretű so- mogybabodi hasadékkal, mint katasztrofális méretű talajerózi­óval. Sárdi Katalin emlékeztetett: a babodi szakadékot a szélsősé­ges csapadék okozta. A természe­ti okok hatására bekövetkező eró­ziót az ember gyorsítja, hatvá­nyozza. - Legsürgetőbb problé­máink egyike a termőtalaj védel­me - szögezte le az egyetemi ta­nár. ■ Füleki T. Fegyver helyett elég lenne egy mobiltelefon is a mezőőr számára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom