Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám

2010. OKTÓBER 31., VASÁRNAP MEGYEI KÖRKÉP Minél tovább maradjon gyerek a gyerek különóra Többműszakos óvodások a városban, vidéken ez még nem lehet trend lehetőség híján Kell a különóra, vagy nem kell az óvodában? A somogyi falvakban - le­hetőség híján - ez alig lehet kérdés. Varga Andrea Néha a hajuk szála is égnek áll a városi óvónőknek, amikor az anyuka már három különórára cipeli ötéves gyerekét és még egyet be akar vállalni. Eseten­ként a szülő saját meg nem va­lósított álmait szeretné gyereke által valóra váltani, ezért érzi szükségét már az óvodáskori különóráknak - hallottunk egy véleményt. A legtöbb óvodape­dagógus óva int, mondván a fá­radt gyereknek csak arra nem marad ideje, energiája, amire kellene, vagyis játszani. Tudo­mányosan is bizonyított, hogy a játék fejlesztő szerepe mennyi­re fontos, és annak a gyerek­nek, akit hagyunk játszani eb­ben az életkorban, sokkal keve­sebb tanulási problémája lesz. Ugyanakkor korán sérülhet az esélyegyenlőség, hiszen a fize­tős különórákat nem mindenki engedheti meg magának. Valójában a különóra a trend, ez a társadalmi elvárás? Vidéki kis óvodákban szerencsére nem kell, hogy magát fruszt- ráltnak érezze a szülő, ha szem­be megy az árral, mert lehető­ség sincs különórákra.- Tavaly volt néptánc oktatás, idén nem, mert sok a kicsi, egyetlen vegyes csoportunk van - magyarázta Tóth Lászlóné, porrogi óvodavezető. Úszás oktatásra lenne igény, de a szülőknek maguknak kellene Játszani és játékba ágyazva tanulni - vallják a gyékényesi óvodában. Itt a szülőkkel egyeztetve táncot tanítanak és úszni viszik a kicsiket Csurgóra elvinni a gyereket. Szerintem a néptánc még belefért, de nem kéne a különórát erőltetni óvo­dában, a gyerek legyen gyerek, játsszon. Mi sokat vagyunk sza­bad levegőn, sétálunk, kirándu­lunk, ezt így jobbnak tartom. Pappné Tősér Éva, csurgói óvodavezető azt mondta: náluk csak délutáni elfoglaltság lehet a különóra, még a hittan is.Vi- szont délután miért ne, ha a szülő úgy gondolja. Óvodai ke­retek között néptánc és modern tánc oktatása van náluk, a nyelvoktatást nem preferálja a vezető, amíg a gyerek magyarul sem tud normálisan ragozni. Tartásjavító, vagy művészeti tornának viszont örülne, mert az az óvodás javát szolgálja.- Nem lehet úgy házat építe­ni, hogy a tetővel kezdjük - ösz- szegzett Pappné. Jó alapok kel­lenek, és ezt az óvodában, felké­szült óvodapedagógusoktól kapja meg elsősorban a gyerek. Gyékényesen tanév elején fel­mérik az igényeket, szülők és óvónők közösen döntenek ar­ról, mire van lehetőség, mit ajánl az óvodapedagógus. Idén a hittan, tánc és úszás oktatás merült fel. A táncot helyi szak­emberrel oldják meg, úszni Csurgóra járnak a kicsik, a hit­tan kakukktojás maradt egyelő­re, mert nincs hitoktató. Szilágyi Istvánná óvodavezető azt mondta: támogatnák a hit­tant, mert megfelelő értékeket ad, s _ érzelmileg kell, hogy pluszt kapjon az óvodás gye­rek. Három-hatéves korában já­tékra, játékba ágyazott tanulás­ra kell helyezni a hangsúlyt, meg a beszédre, a hagyomá­nyok ápolására, a megfelelő ér­tékrend kialakítására töreked­ni, és sokat mesélni. Szilágyiné a nyelvoktatást is későbbre ha- lasztaná, noha felvetették neki, hogy egy angol vagy német ta­nárral megszilárdíthatná a kis­település óvodájának helyzetét, de úgy gondolja, az nem ettől lesz szilárd.- A gyerek hadd legyen gye­rek - summázta a gyékényesi szakember is. A babaúszás a legjobb a világon A LEGKISEBBEK MERÜLNEK a hullámokba szombatonként a barcsi Rekreációs és Gyógyfürdőben; hetente egy­szer szerveznek babaúszást. A legbátrabbak három hóna­pos koruktól kezdik a trénin­get - úszásról azonban csak két éves kortól lehet beszélni. Lanz Gabriella oktató el­mondta: ez valójában fejlesz­tő program, amelyben ahhoz szoktatják a babákat, hogy megszeressék a vizet, emel­lett azonban nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy az úszás alapelemeit megtanul­ják. Hozzátette: már a kezde­tektől úgy építik fel a progra­mot, hogy legyen benne láb­tempó, karmozgás, és merü­lés is. A szakember szerint a vízhez szoktatást már ott­hon, a kádban el lehet kez­deni, de az úszást csak há­rom hónapos kortól ajánlja, amikor annyira megerősödik a kicsik immunrendszere, hogy közösségbe léphetnek. Közben javul a szociális vi­selkedés, a gyermek pszichi- kailag is erősödik. EZEK AZ alkalmak a babák számára mind fizikailag, mind a szülőkkel való kap­csolatépítés szempontjából fontosak. Elsődleges célja viszont egyértelműen az, hogy az apák és anyák a csemetéikkel közösen, számtalan vidám, boldog pillanatot éljenek át a fog­lalkozások közben, jeki g. Modern mesék gyilok és horror nélkül: a farkas nem eszi meg Piroskát, de azért a nagymama sem annyira szimpatikus, mint a klasszikus történetben egy szép napon egy fura kis manó bukkan fel Kavicsvár­ban, aki nem tudja, honnan és miért jött, csak annyit tud, hogy Bánatos Olivértől, a ma­gányos és szomorkás festőtől kell segítséget kérnie. Ő Trapiti. Szülőatyja Darvasi László író, aki a minap a csur­gói Csokonai gimnázium és ál­talános iskola diákjaival talál­kozott. Arról beszélt: a klasszi­kus mesék legtöbbje az ember félelmeit meséli el, nem biztos, hogy gyereknek szóló iroda­lom, gondoljunk csak a Jancsi és Juliskában jelen lévő kanni­balizmusra.- AMIKOR A TRAPITIT ÍRTAM, az volt a trend a meseirodalom­ban, hogy sokat öltek, mind­egyik történetben volt gyilkos­ság, horror - mondta Darvasi László. A saját mesémet úgy próbáltam megcsinálni, hogy legyen szó benne szorongásról, félelemről, de egy pofon se csattanjon el. Szerintetek lehet­séges ez? - vetette fel közönsé­gének az író. aztán velük együtt merült el a mesében, ott, ahol Piroskát Darvasi László: a klasszikus mesék az ember félelmeiről szólnak nem eszi mega farkas, ellen­ben egy szimpatikus, szerethe­tő állat lesz belőle, aki soha nem megy vissza a mesébe, ehelyett beköltözik a városkába és megtanul tökfőzeléket főzni, igaz, korántsem olyan finomat, mint Holle mama. Felveszi a Farkas Béla nevet, szerez egy nyikorgó triciklit, és az iskolá­ba meg az öregek otthonába hordja az ebédet. Ellenben Pi­roska és nagymama kevésbé szimpatikus szereplőként jele­nik meg, előbbi például topor- zékol, mert nem ette mega far­kas. Persze a sztori megjelenik a bulvársajtóban, amely főbot­rányként tálalja, hogy a farkas nem ette meg a nagymamát és unokáját. A TRAPITI GÖRBETÜKRÖT tart a felnőtteknek, indirekt módon elgondolkodtatja a gyerekeket, szép szóval tanít, a szelídből nem lesz szánalmas, és az ol­vasó észre sem veszi, hogy egy másfajta útra terelgetik, olyan­ra, ami nagyon jól jön a 21. század elején. darvasi László humorosan fel­vetette: mindent ki lehetett bír­ni, például Móricz Zsigmod Ár­vácskájának a ruhátlanságot vagy Nyilas Misinek a bünte­tést, Kertész Imrének a kon­centrációs tábort, de a gyerekek hogyan is bírják ki a tüske módjára szúró betűket, a felki­áltójelek tövisét, a rengeteg ért­hetetlen történetet, azaz magát az olvasást? A VÁLASZT AZ ÍRÓ-OLVASÓ talál­kozó adta meg, hiszen ha ha­sonlókra sor kerül, meg Trapiti és társaiból sok születik, akkor valószínűleg jobban megbirkóz­nak az olvasással. Egy benzináremelés utóélete „OKTÓBER 26-ÁN 0 ÓRAKOR lép életbe az a kormányhatározat, amelynek értelmében az üzem­anyagok jelentősen megdrágul­nak. A 86-os oktánszámú ben­zin 56, a 92-es oktánszámú 59, az ólommentes ól, a 98-as ok­tánszámú benzin 62 forintba kerül literenként. A gázolajok fogyasztói ára a kéntartalomtól függően 42,50, 43, illetve 45 fo­rint lesz literenként. ” A hírta többi között jelentette meg a Somogyi Hírlap, s ekkor még senki sem gondolta, hogy az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium szóvivőjének bejelen­tése utáni napon megkezdődik a rendszerváltás utáni Magyar- ország addigi legnagyobb politi­kai válsága, a taxisblokád. „Az álló kocsisorok az áreme­lés utáni reggeltől már nem a benzinkutaknál, hanem a váro­sok útjain, kereszteződéseiben kígyóztak. A taxisok és mind­azok, akik egyetértésen túl részt vállaltak az akcióban, eltorla­szolták az utakat, azzal a szán­dékkal, hogy a kormányt a ben­zináremelés visszavonására bír­ják. Kaposváron a Kossuth tér­re hirdettek nagygyűlést a taxi­sok, a kitűzött időpontra mint­egy ötszázan gyűltek össze.- Nem tudok kenyeret adni a gyerekemnek, mondjon le a kormány! - hallatszott egy hang a tömegből, miközben Incze Domokos, az SZDSZ ka­posvári szervezetének ügyvivője felolvasta pártja nyilatkozatát, melyet a tömeg mondatonként megtapsolt Sárdi Lajos, az ipartestület titkára kért ezután szót, s elmondta, nem taxis­sztrájkról van szó, mintázta hírközlő szervek állítják. A Honvéd utcai csomópontban eközben az emberek élő kor­dont alakítottak, melyet egy rendőrautó szakított szét. A nap folyamán több helyen is sor ke­rült kisebb rendzavarásokra, délelőtt például néhányon ku­kákkal torlaszoltak el utakat, s téglákkal fenyegették az arra já­rókat. Olyan hír is érkezett a szerkesztőségbe, hogy feldühö­dött emberek árokba borították Gyenesei István kocsiját. ” Utóbbi végül kacsának bizo­nyult... „y- Honfitársaim! - szólt köz­leményben az országhoz Hor­váth Balázs belügyminiszter. ~ Nehéz pillanatban szólok Önök­höz, ebben a felzaklatott hely­zetben megmagyarázni, hogy a kormány miért nem hozta ha­marabb nyilvánosságra a ben­zináremelést, és miért e nagy arányú emelés. (...) Kérjük, ért­sék meg nem függeszthetjük fel az áremelésre vonatkozó döntő sünket, mert nincs elegendő tar­talékunk, s ez óhatatlanul ka­tasztrófához vezetne. (...) Súlyos és döntő elhatározás előtt ál­lunk: rend vagy káosz. ” Két napig egyértelműen utób­bi uralkodott, aztán vasárnap­ra estére sikerült megegyezniük a feleknek. „Sokáig úgy tűnt, senki sem akar engedni a huszonegyből. S amikora munkavállalók végle­gesen kimondták, hogy nem ér­tenek egyet a kormánnyal, a ka­binet csapata mintha megingott volna. Újabb szünetet kértek, mert Bőd Péter Ákos miniszter szerint az embernek vannak bi­ológiai szükségletei is, más­részt, mert a kormány többi tag­ja a parlamentben van, s ott kell tovább tanácskozniuk. ” Amíg ezt sikerült tető alá hoz­ni, addig is Horváth Balázs fur­csa pózban kiintegetett a kor­mány melletti kevéske demonst­rálnak. Aki látta, sosem feledi. Aki hallotta, szintén nem... Végül, bár a „munkáltatók képviselői ugyan megjelentek az ebédlőben a megbeszélt idő ben, a kormány tagjai viszont késtek” sikerült kompromisz- szumra jutni a feleknek. Ennek „eredményeként Kaposváron is nagyrészt megnyugodtak a ke­délyek”, noha nap közben pél­dául „egyértelmű provokációról számoltak be a taxisok, ugyan­is a Közútépítő Vállalat császár­réti telepén zavaróállomást ta­láltak, mely lehetetlenné tette köztük a CB-összeköttetést (...) Miután aztán Pesten aláírták a megállapodást, a központ utasí­tására hazamentek a taxisok. ” És a kutyát sem érdekelte a városban, hogy délelőtt megala­kult Kaposvár képviselőtestüle­te, s Szabados Péter személyé­ben polgármestert választott.. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom