Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-25 / 248. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 25., HÉTFŐ 5 PERCES INTERJÚ Érdemrend az elnöknek Melocco 1956-ról és Mohácsiról emlékezés Nagy Imre és a Szabadság angyala tíz perc közelségre és távolságra Forradalmi fotólelet: megszólaltak a történelmi mozaikok Peszt Péter, a megyei polgárőrszövetség elnö­ke a Kopácsi Sándor polgárőr érdemrendet kapta meg a nemzeti ünnepünk alkalmából megrendezett budapes­ti ünnepségen.- Hogyan értesült az elis­merésről?- Teljesen váratlanul ért a kitüntetés - felelte kérdé­sünkre Peszt Péter. - A díjról egyébként úgy értesültem, hogy az Országos Polgárőr- szövetségtől kaptam meghí­vást. Öröm, hogy több somo­gyi kitüntetett volt. Az év pol­gárőre kitüntetést Ladencsics lános Zoltán, a mesztegnyői polgárőr egye­sület elnöke vehette át, míg a kaposvári kistérségi csoport az év polgárőr egyesülete ki­tüntetésben részesült.- Melyik eredményére büszke?- 1999. óta vagyok polgár­őr. Annak idején nagy elis­merést volt, amikor a leilei csapatunk elnyerte az év pol­gárőr egyesülete címet. Balatonlellén amúgy tovább­ra is a bűnmegelőző járőr- szolgálat az egyik fő felada­tunk.- Müyen változások lehet­nek a polgárőrségben?- Elég sok minden van a tervezetben. Az országos szö­vetség kezdeményezni akar­ja a polgárőrtörvény módosí­tását. A polgárőrség név levé­désén túl fokozottabb hatás­kört és védettséget akarunk, illetve a tervek között az is szerepel, hogy a polgárőrök egységes formaruhát kap­hatnának. ■ Harsányi M. Peszt Péter: öröm, hogy több somogyi polgárőr munkáját smerték el és adták elő műsorukat a Sza­badság angyala emlékműnél. Akin volt, e ponton kalapot kel­lett emelnie. Ha van már vagy még 56-os örökség, a másodéves kaposvári színészhallgatók az örökösök között vannak. A hideg miatt kezdetben kissé hamiskásan csikorgó hangsze­rek percek alatt váltak érdekte­lenné, amikor a tehetséges fiata­lok Bereményi Géza Corvin-kö- ziek című dalát énekelték. De többet is tettek ennél, a dalok kö­zött a közönség soraiba ékelődő növendékek egészen prózai gon­dolatokat fogalmaztak meg egyebek között az „új magyar­ságtudat igényéről”. Ami nem megy úgy, hogy ezt nagyon-na- gyon magyarok kitalálják, ellen­ben a mondatácsolásnak, az asz­talterítésnek, az összeveszés- nek, egyszóval a kultúráltság- nak és az életnek lehet köze az igazi nemzettudathoz. „Ország­nak ország még hazának árnyék/ itt rég nem halni itt túl­élni kell” - foglalták össze mind­ezt az Üzenet Űj-Huligániából cí­mű Baka István verssel. A kaposvári színészhallgatók szeretetreméltó és kétségkívül nemzetjobbító vívódásai (vesd össze: 56/06) e nívós szerkesz­tésben értő fülekre, és végül hangos tetszésre találtak az ün­neplő közönség soraiban. Akik az Európa csendes, újra csendes című Petőfi-sort, és Nagy Imre novemberi rádióbeszédét is ha­zavitték a fülükben. És bízvást a szívükben is. Szíjártó: '56 üzenete a nemzeti összefogás parancsa SZÍJÁRTÓ ISTVÁN TANÁR, az iro- dalomtudományok kandidátu­sa arról beszélt a kaposvári Klebersberg kollégiumban: '56 üzenete a méltányosság, az őszinteség, az igazságosság, s az egymás megbecsülésének vágya. Ez az igazi örökség.- A másik fő üzenet a nemzeti összefogás parancsa - emelte ki. - Sorsunk a mindig ná­lunk nagyobb hatalmak kezé­ben van, de jellemünk a ma­gunkéban. Annak idején átél­hettük, hogy együtt voltunk mindannyian. A legfontosabb jelszó az volt: aki magyar, ve­lünk van. Nem a pártok, a ré­szek voltak együtt, hanem a nemzet. A TÖRTÉNELEM értelme a min­denkori jelenünkben rejlik, és ezt nem lehet pusztán szemlé­lőként, csak felelős döntésho­zóként átlátni, hangoztatta. SZÍJÁRTÓ ISTVÁN AZT MONDTA: mindenki felelős hazája politi­kai állapotáért. Az értékeket világosan kell megfogalmazni, amit soha nem szabad cser­ben hagyni.- a szabadság minden korban a legnagyobb érték a nemze­tek számára - folytatta. - 1956-ban az emberek nem a nagyobb darab kenyérért kel­tek fel, hanem a nemzeti sza­badságért, a függetlenségért. Fontos feladatnak nevezte, hogy a felnövekvők minél töb­bet tudjanak meg a forrada­lomról és szabadságharcról. Hosszú az út Nagy Imré­től a Szabadság angyalá­ig: e két 1956-os köztéri szobor alig tíz perces séta Kaposváron, a szombati ünnepségek két esemé­nye mégis jóval távolabb volt egymástól ennél. Balassa Tamás Mesterházy Attila: az antidemokratikus hatalom elveszti a legitimitását 56/10. Ha van már vagy még 56-os örökség, a Kaposvári Egyetem színészhallgatói az örökösök között vannak Ennek a távolságnak bőven bele kellene férnie egy gondolkodó és összekapaszkodó nemzetbe. Nagy Imre szobránál Melocco Miklós beszélt, Gera Katalin tü­neményes alkotásánál az egye­tem színészhallgatói a „szabad­ság angyalaiként” adtak lehen­gerlőén tiszta és őszinte műsort. Méltón emlékezett Kaposvár 1956 októberére. A szabadság eufóriája járta át a Déryné Ván­dorszíntársulat fiataljainak mű­sorát, majd Melocco Miklós mondott beszédet. A Kossuth-dí- jas szobrászművész úgy fogal­mazott, a 1956 tizenkét napnyi s szabadsága a november 4-i nem- = zetgyilkosság ellenére máig be- | világítja a magyar lelkeket.- 1956 álom a tisztaságról, a s hősiességről, a halált megvető bátorságról - mondta Melocco Miklós. - 1956 túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, pedig 56 a lé­tünk erkölcsi alapja, aminek meg kellene írni a Bibliáját. Melocco megemlítette Tóth Ilonkát is, akit mártírnak tart annak ellenére, hogy - amint mondta - egy aljas szándékú ka­posvári színdarab gyilkosnak ál­lította be. Mohácsi János 56/06 című rendezésére utalt, ami szakmai körökben viharos si­kert aratott, de sokan támadták is. Nem mulasztotta el a forrada­lom aktuálpolitikai említését sem, amikor helyeselte Orbán Viktor utalását az áprilisi válasz­tások forradalmiságára vonatko­zóan. Szerinte ezt az összefüg­gést csak azok vitatják, akik a szovjet szókincs alapján képze­lik az a forradalmat. Nagy Imre szobránál koszorút helyezett el Szita Károly polgármester és Ge­lencsér Attila közgyűlési elnök, Neszményi Zsolt, a közigazgatá­si hivatal vezetője és Fehér Zol­tán főtitkár, a honvédség, a rend­őrség vezetői, a pártok és a civi­lek képviselői. A Kaposvári Egyetem másod­éves színinövendékei rendezték NAGY IMRE, BÁR ÉLETE VÉGÉN a nemzet miniszterelnökévé lett, mára a baloldalé maradt Ezt ol­vashatta ki a mártír-miniszterel­nök szülővárosában, Kaposvá­ron megtartott pénteki megemlé­kezés mintegy háromszáz részt­vevője a szónokok szavaiból A Magyar Szocialista Párt hagyo­mányos programján Mesterházy Attila MSZP-elnök és frakcióve­zető azt mondta:- MINDEN HATALOM ELVESZTI ű le­gitimitását, ha az akaratát anti­demokratikus eszközökkel, az emberi szabadságjogok és a szu­verenitás korlátozásával akarja elérni. - Mécs Imre sem hallgat­ta el a kétharmados felhatalma­zásfélreértéséből származható félelmeit sem.- MOST ROSSZ ÉRZÉSE! VANNAK OZ embernek - mondta, s úgy foly­tatta: az 1956-ban, majd 1989- ben elért demokratikus vívmá­nyok veszélyben vannak Még a politikus szülőházánál Lamperth Mónika, az MSZP vá­rosi elnökeként azt mondta: nem szabad hagyni, hogy a ha­talmon lévők semmibe vegyék a demokratikus értékeket, és a sa­ját szellemiségükre szabva írják át az alkotmányt. A hatalom­mal visszaélés sokasodó jeleiről szólt Kolber István, a szocialis­ták somogyi elnöke is. Azt mondta: „a hatalom lekezelő pökhendisége, a mézes ígéretek, az állami és médiagépezet elle­nére sem engedik hamis útra visszafordítani az országot, mint Nagy Imre szülőházától fáklyás felvonulás vezetett a szobrához ahogy azt sem, hogy a fülkefor­radalom árnyékot vessen 1956 igazi forradalmára ”. B. T. terek És tömegek A néhai Pálfy Jenőhöz köthető, nyáron előkerült felvételekből kockánként rakták össze 56-ot Lévai József egykori 56-os bajtársainak fotójával a kiállításon- Az a Csibi áruház! Az meg ott a Korona-szálló, a mai Kapós! A Pe- tőfi-szobor előtt meg a Tordy Gé­za! - Az 54 éves vetített utcaké­pek spontán hangalámondása sorjázik így a Terek és tömegek című tárlat megnyitóján Kapos­váron. A szinkront az 1956-os for­radalom kortanúi mondják a Me­gyei és Városi Könyvtárban, izga­tottan, érdeklődőn. Fontos nekik az a nap, 1956. október 30, a for­radalom és szabadság két kapos­vári tömegeseményének máso­dik napja. És ami ezt felidézi, 33 fotó. Markoló fordította ki őket egy nagyobb üvegbe zárva ez év nyarán, az 1960-as években épült művelődési központ átépítésének földmunkáinál. Avatott és értő ke­zek érintésével nyílhatott tárlat belőlük, a néhai Pálfy lenő kapos­vári fényképész fotóiból.- Egy Itis sötétet kérnénk! Sok! Most kis fényt! - a történel­mi vetítés élményét ekként ma­ximalizálják a tárlatnyitó részt­vevői, ritkán látott teltházat idéz­ve elő a kaposi tékában. A hall­gatóság főszereplővé válása a legkevésbé sem zavaró, sőt! A deres halántékú megszólalók iz­gatottsága átragad a többiekre is. így tartja a megnyitót Pótó Já­nos, aki gyermekkorának leg­fontosabb éveit töltötte Kaposvá­ron, néhány utcányira a könyv­tártól. A történész szó szerint kockáról kockára, szinte Columbóként rakta össze, mi is történt 1956. október 30-án a so­mogyi megyeszékhelyen a Pető­fi és a Kossuth térnél.- Nézzék a vasutasokat! És köztük azt a korpulens testalka­tú hölgyet a világosabb kabátjá­val. Őt tessék követni - mondja Pótó János, és a résztvevők egy társasjáték részeseként követik a kaposvári eseményeket, ame­lyek ugyan távolról sem lehettek olyan viharosak, mint a fővárosi­ak, de áldozatot itt is követeltek. A történész rendkívül precíz és alapos elemzésével valószínű­síti, a felvételek vélhetően több optikán keresztül készültek. Az értékes történelmi leletet koráb­ban Pálfy Viktor azonosította édesapja fotóiként, az ő családja egykor a művelődési központ földmunkáinak helyszínén la­kott. A szenzációs fotóanyag most történelmi relikvia lett. Varga Róbert könyvtárigazgató és a téka eddig is sokat tett azért, hogy a fotóanyag előbb-utóbb a történelem része lehessen. A le­hetőség továbbra is adott: az in­tézmény rendhagyó vendég­könyvet nyitott, amiben a fotó­kon magukat felismerők jelent­kezhetnek a saját történeteikkel. A Terek és tömegek tárlatá­nak egyre filmszerűbbé, s ezzel egyre valóságosabbá váló törté­nete tovább folytatódik tehát A kollektív emlékezet épülésére, és - ha sikerül a kaposváriak történelmének részévé válnia - egyszer talán az iskolás korosz­tály is átélheti az elődök szabad­ságharcát. Merthogy a téka ma­roknyi fiatalja legfeljebb csatát nyerhetne a feledés ellen, de há­borút aligha. ■ Balassa Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom