Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-21 / 246. szám
2010. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG Tovább csökkenhet a fémzárolt búzavetőmagvak felhasználása a feketekereskedelem miatt, ez minőségromláshoz is vezet. Munkatársunktól tét teremt, mert egyre kevésbé lehet a külpiaci vevők igényei szerinti, nagyobb tömegű és homogén árualapot összegyűjteni. A vetőmag-minősítési adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a forgalmazók eddig 50 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmagot adtak el, míg a tavalyi értékesített mennyiség mintegy 70 ezer tonnát tett ki. Az idei felhasználás időarányosan kevesebb a tavalyinál, bár most az őszi búza vetési munkálatai akár késő novemberig is kitolódhatnak a csapadékos időjárás miatt. Összességében azonban az várható, hogy a fémzárolt vetőmagvak aránya kisebb lesz az elmúlt évi, szintén gyengének tartott vetési eredményeknél is. így a gazdálkodók előreláthatólag a mintegy 1,1 millió hektáros őszibúza-terület 25- 27 százalékán vetnek csak minőségi magot, szemben például az 50-60 százalékos nyugat-európai mértékkel. Egyértelmű, hogy a termelők most az idei természeti csapások miatti költségtakarékosságból fogják vissza vetőmag-beszerzéseiket - állapította meg Tóth István. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára szerint a mai tendencia kedvezőtlen irány, de egyre kevesebb termelő engedheti meg magának a fémzárolt szaporítóVárhatóan tovább csökken az idén a minősített, fémzárolt búzavetőmagvak felhasználása, mert a gazdálkodók nagyrészt saját betakarított termésüket vetik vissza, egymás között cserélnek vetőmagot, vagy feketeforgalomból származó árut használnak fel - mondta a Vüággazdaságnak Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) ügyvezető igazgatója. A búzaágazatban eddig nem voltak a hibrid kukorica vagy a napraforgó piacán tapasztalthoz hasonló hamisítási esetek, amikor egyesek vetőmagnak látszó, sokszor ki sem csírázó árut igyekeztek valódi szaporítóanyagként eladni. Itt a feketekereskedelmet elsősorban az jelenti, ha olyan vetőmag kerül a forgalomba, amelyet eredetileg minősített terméknek szántak, de a szemlézés után nem fémzároltak le. A mai tendencia a termelésben belpiaci minőség- romláshoz vezet, s a búzaexportban is nehezen kezelhető helyzeA termelők az idei természeti csapások miatt próbálnak spórolni a vetőmagon. A gazdák előreláthatólag az 1,1 millió hektáros őszibúza-terület negyedén vetnek csak minőségi magot anyag megvásárlását. A titkár azt is elképzelhetőnek tartja, hogy az elérhető értékesítési árak nem igazolják vissza a saját és a fémzárolt vetőmagok közötti minőségi különbséget. Emellett a minősített termékek iránti keresletet áz is csökkenti, hogy a gazdálkodóknak a ne- mesítők számára fajtaoltalmi díjat is kell fizetniük - vélte Tóth István. Januártól a saját betakarítású búzából készített vetőmag felhasználását is fajtahasználati díj terheli, amelyet a nemesítő vállalkozások által létrehozott Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. szed be - közölte ugyanakkor Ruthner Szabolcs. A fajtahasználati díj fedezi az új fajták nemesítése költségeit. A mai rendszer engedmény a korábbiakhoz képest, mivel a termelők saját gazdaságukban, a nemesítő engedélye nélkül is elvethetik az oltalmazott fajták visszafogott magját anélkül, hogy szabadalombitorlást követnének el - állapította meg. A szövetség azt várta, hogy a változtatás a minősített, fémzárolt szaporítóanyagok vetésére ösztönzi a termelőket, de az eddigi gyakorlat ezt nem igazolta. Szintén nem élénkítették a vásárlási kedvet az 50 ezer forint feletti tonnánkénti búzaárak sem, hiába csökkentették az árkülönbséget a vetőmagnak fogott saját termény és a fémzárolt áruk között. Ez utóbAz eurobúza átlagára (2010, a hazai árupiacon, adott határidőre, tonnánként, forint) A búzatermés alakulása (Magyarországon, ezer tonna) biak tonnája egyébként ma 80- 85 ezer forintba kerül, így egyhektárnyi terület vetőmag- költsége - 200-250 kilogrammos hektáronkénti igénnyel számolva - 15-20 ezer forintot tesz ki. Ha azonban a tisztításhoz, a csávázáshoz, valamint a munkaráfordításhoz köthető kiadásokat is figyelembe vesz- szük, a saj átvetőmag-használat nem sokkal olcsóbb a fémzárolténál - szögezte le az ügyvezető igazgató. ■ Öt év alatt fizetne ki másfél milliárdot a Mai Csak a településeket ért károk enyhítésére lehet fordítani a Mai Zrt. által felajánlott évi 300 millió forintot - hangoztatta tegnap a károsultakat képviselő Magyar György ügyvéd a Mai Zrt.-vel tegnap megkezdődött peren kívüli egyezkedésen. A cég felajánlotta, hogy társadalmi felelősségvállalás keretében, még a jogi felelősség megállapítása előtt létrehozzák a Vörösiszap Pénzügyi Alapot összesen másfél milliárd forint értékben, ezt a pénzt pedig öt év alatt, évente 300 mülió forintos részletekben fizetik ki. A Mai jogi képviselője, Ruttner György szerint az első 300 millió kifizetése egykét héten belül megtörténhet. Ennek két feltétele van: egyrészt a felügyeletet jelenleg ellátó kormánybiztos hozzájárulása, másrészt határozzák meg, pontosan mire költik az összeget. Magyar György szerint a káralap alkalmatlan gyorssegélynek, mert nem egy összegben fizetné ki a Mai Zrt., másrészt nem tudják egyénekre lebontani. „Ragaszkodunk ahhoz, hogy a nem vitatott károkat fizessék ki azonnal, soron kívül, mint egy előleget”- mondta Magyar, aki öt-tíz milliárd forintra becsülte a kárösszeget A Mai Zrt. azt kérte, hogy szűnjön meg a cég feletti állami felügyelet. Magyar György viszont azt mondta, az állami felügyelettel nagyobb biztonságban lenne a káralap. ■ ■ A Mai Zrt. az állami felügyelet megszüntetését kérte, hogy fizetni tudjon. Magyar György (balra), illetve Ruttner György (jobbra) képviselte a feleket HIRDETÉS Nem kell a fémzárolt, nívós vetőmag termelők Saját betakarítású, cserélt vagy feketeforgalomból származó búzát vetnek a földekbe
