Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-19 / 244. szám

SOMOGYI HtRLAP - 2010. OKTÓBER 19., KEDD MEGYEI KORKÉP 5 szövegértetlenség Cél a betű szeretete: új kötelező olvasmányokra lenne szükség, hogy örömét lelhesse az olvasásban a kisgyerek. S idővel a klasszikusokat is elolvassa majd NAGY UGRÁS A BETŰTENGERBE Komoly frissítésre szorul a kötelező olvasmányok listá­ja a szakértő szerint. Tév­hit, hogy ezeket előírja a tanterv, a pedagógusoknak lehetősége volna a váltásra. Füleki Tímea Sem A kőszívű ember fiai, sem az Egri csillagok nem alkalmas kötelező olvasmánynak, de az átlagosan tizenegy szavas mon­dathosszúságú Kincskereső kis- ködmön is inkább elveszi, mint­sem meghozza a kicsik kedvét az olvasáshoz. Az sem biztos: ugyanazt kellene olvastatni fi­úkkal és lányokkal. Ezekre Is felhívta a figyelmet balaton- boglári előadásában Gombos Pé­ter gyermekirodalom-kutató, fő­iskolai adjunktus, a Magyar Ol­vasástársaság alelnöke. Rámu­tatott: a „legfiatalabb” kötelező olvasmányunk kilencven esz­tendős, míg a többi ennél is ré­gebbi, tizenkilencedik századi nyelvezettel teszi próbára a diá­kokat. Az eredmény sem kér­dés: elrettentő vizsgálati ered­ményekből szerzünk időről idő­re tudomást a szövegértés ré­misztő hiányosságairól.- A mai gyerek többet olvas, csak szépirodalmat olvas keve­sebbet - szögezte le a gyermek­irodalom-kutató arra utalva, hogy az internetezés, csetelés és sms-ezés is olvasás. Ugyanak­kor az is tény: az olvasás a szö­vegértéssel sem egyenlő, hiszen hazánkban minden negyedik ember funkcionális analfabéta, azaz nem tud információt sze­rezni az olvasott szövegből. En­nél frissebb és ijesztőbb az adat, mely szerint a teljes magyar la­kosság 65 százaléka egyetlen könyvet sem olvas el évente. Eközben közgazdászok arra hív­ják fel a figyelmet: egy-egy or­szág szövegértési eredményei tökéletes arányban vannak az adott ország GDP-jével. A szá­mok nyelvén ez azt jelenti: a magyar GDP 584 százalékos nö­vekedését eredményezhetné, ha képesek lennénk elérni - a ve­lünk azonos nyelvcsaládba tar­tozó - finnek szövegértési ered­ményeit. Pozitív példák már vannak előttünk: az észtek és a lengyelek mutatói ezt igazolják. Gombos Péter szerint egyéb­ként a szépirodalom hanyatló népszerűsége nem újdonság, a mostani kisiskolások szülei már nem olvasó generáció voltak. A különbség annyi, hogy a nyolc­vanas években még nem mer­ték nyilvánosságra hozni az er­ről szóló adatokat. A kutató szerint ugyanakkor fontos leszögezni: megjelent egy új típusú olvasó a gyerme­kek körében a 21. században. Nőtt ugyanis a könyvmolyok, az úgynevezett „elit olvasók” szá­ma, akikre az is jellemző, hogy darabszámra is jóval több köny­vet olvasnak el, mint régebben. Egy fontos jellemzőjük azonban még van: semmit nem olvas­nak, ami kötelező olvasmány. A gond tehát: nem jelent meg az „új típusú tanár” az ő új típusú igényeikhez, szokásaikhoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban Gom­bos Péter szerint, mint hogy Stephenie Meyer Alkonyat című Olvasni jó, csak ezt ma egyre kevesebb gyerek tudja. Jó kötelező olvasmányokkal lehetne javítani ezen könyvére több hónapos előjegy­zési listák voltak a könyvtárak­ban, miközben sok tanár azt sem tudja, ml fán terem a lá­nyok új kedvence.- Az Alkonyat egy klasszikus leányregény, egy tisztességesen megírt szerelmi történet, mely­től Jacqueline Wilsonon át nyíl­egyenes út vezethet Szabó Mag­da Abigéljéig - így a gyermek­irodalom-kutató, aki hangsú­lyozta: a klasszikus kötelező ol­vasmányokat nem azért kell lecserélni, hogy ne olvassák el, hanem éppen azért, hogy el tudják majd olvasni. - Ne­vet rajtunk a világ, ilyen se­hol nincs másutt, hogy az olvasóvá nevelés könyvei­nek nyelvezetét meg sem érti a gyermek - fogalma­zott Gombos Péter. A szakértő arról is be­szélt: rengeteg érv szól az el­len, hogy az internet miatt Gombos Pé­ter szerint interneten éppen könyvet vásárolunk leggyakrab­ban könyvek végnapjait jósoljuk. - A mozgókép megjelenésekor is azt mondták, hogy mindennek vége, mégsem lett - így a kuta­tó. Rámutatott: az interneten a felmérések szerint könyvet vá­sárolunk a leggyakrabban. Gombos Péter szerint a köny­vek „lakmuszpapírja” az illuszt­ráció, s e téren is pozi­tív a változás. A ku­tató úgy fogalma­zott: nem olyan nagy baj, ha Füzesi Zsuzsa helyett a fia­tal illusztrá­torok kap­nak több munkát, mert a giccs és az érték kö­zött a gyer­mek is képes különbséget tenni. KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK 3-4. OSZTÁLYOSOKNAK: Fekete István: _____Tüskevár Mó ra Ferenc: ______Kincskereső kisködmön AMIT A SZAKÉRTŐ AJÁNL 3- 4. OSZTÁLYOSOKNAK: Berg Judit: ______Rumini Bé kés Pál: A kétbalkezes varázsló Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Arnika Linda Sue Park: Min mester inasa Janikovszky-könyvek_______ Li ndgren-könyvek_________ Ka te DiCamillo: _______Cincin lovag kalandjai AMIT A SZAKÉRTŐ AJÁNL 4- 6. OSZTÁLYOS LÁNYOKNAK: Louis Sachar: _____Laura titkos társasága Ch ristina Nostlinger: Cseregyerek FIÚKNAK ÉS LÁNYOKNAK: Linda Sue Park: _________Min mester inasa FIÚKN AK: Louis Sachar: _____Bradley, az osztály réme Fr ank Cottrell Boyce: Milliók KÖTELEZŐ OLVASMÁNYOK 5- 6. OSZTÁLY: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Gárdonyi Géza: Egri csillagok KÖLTŐK, AKIKET A SZAKÉRTŐ A SZÜLŐK FIGYELMÉBE AJÁNL Varró Dániel, Lackfi János, Tóth Krisz­tina, Kiss Ottó. Egyszer volt... Árnyaltabb a kép annál, mint amit a kutató fest - mondta egy kolléga, akkor beszámoltam neki a bogiári előadáson hallottakról. Az Alkonyat után igenis létezik el­ágazó, ahonnan Szabó Magda helyett Dániellé Steel felé lehet kanyarodni, s ott megrekedni - illusztráltuk immár közösen a munkatárssal, aki szintén anyu­ka. Na de itt jön a szülő felelős­sége abban, hogy hogyan terel, kontráztam én, mire ő - egy kis­kamasszal tarsolyában - csak le­gyintett: kevés. Egy biztos: ha fi­am húsz év múlva ugyanígy el­gondolkodik, s akár vitába szál a kolléga gyerekével az olvasási szokásokról, akkor nagy baj nem lehet Addig meg nem tehetünk mást, mint odaülünk este a gye rek ágya mellé, s minél széle sebbre tárjuk neki a világot., (ft) Olvasni öröm A somogyiak által is láto­gatott nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban most indult egy internetes program, amely az élmény­szerű olvasás világába ka­lauzol. Figurája, Azoló, könyvet javasol, a gyerek kérdéseket kap, jó válaszok esetén pedig dicséretet, amelyre legalább annyira szüksége van a gyermeki léleknek, mint a jó olvasni­valóra. ahogy czupi gyula nagyka­nizsai könyvtárigazgató fo­galmazott: a gyerekek életé bői mára teljesen eltűnt a kedvteléssel művelt olva­sás, kevesen olvasnak a maguk örömére, pedig ez lenne a cél. Pörgős gyerek nem olvas egyre gyérül a gyerekek szó­kincse, leszámítva a digitális vi­lág szavait - panaszolják a pe­dagógusok Somogybán is. szakértők úgy becsülik: ha­zánkban az analfabéták száma kevesebb, mint a lakosság egy százaléka, de ennél jóval több a funkcionális analfabéta. A funkcionális analfabéták több­nyire ugyan tudnak írni és ol­vasni, de nagyon rosszul értik meg az olvasott szöveget E ké pesség hiánya - magyarázzák azELTE szakemberei - akadá­lyozza a tanulást és komoly hát­rányt jelent az élet legkülönbö­zőbb területein. A PISA kutatá­sok adataiból tudjuk: a magyar 15 évesek szövegértési képessé ge jóval a nemzetközi átlag alatt van. S bár a mindenna­pokban talán ez fel sem tűnik, de aztán jön a „rácsodálkozás”: a fiatal nem tud önéletrajzöt ír­ni, vagy éppen felmondólevelet, értelmezni egy adatlapot, mun­kaszerződést, szabályzatot, vagy megérteni egy berendezés leírá­sát A probléma napjainkban azért is maradhat rejtve, mert az információ szerzésnek szá­mos módja van, kezdve a lé nyegre törő internetes hírektől a nagyvárosok plakát erdejéig, ahonnan tömören árad az in­formáció, és rengeteg piktogram ad segítséget. pedagógusok mondják: akinél az olvasás-írás képessége nem válik készséggé, gyakorlatilag 14 éves korára „elfelejt” olvasni Felmerül a kérdés: a magyarok negyede funkcionális analfabé ta?- nehéz tisztázni, hogy hol van­nak a határok - mondta Simon Mihály, a Csurgói Városi Isko­lák igazgatója - hiszen a reklá­mokat jól megértik a gyerekek, viszont egy-egy irodalmi mű ér­telmezése még az érettségizettek­nek is gondot okoz A probléma szerintem az, hogy a valós élet helyett a virtuális életben élnek a fiatalok. KERTAI TIBORNÉ, SOmOgyud- varhelyi tagiskola vezető azt vallja: külső okokban kell keres­ni a probléma gyökerét, elsősor­ban nem az olvasás tanítási módszerrel, vagy az olvasástech­nikával van a baj, hiszen sokat gyakoroltatják a szövegértést, mégsem jutnak előre; gyakran a jól olvasó gyerek sem érti mit ol­vas. A gyér szókincs ugyancsak kulcsszó.- KEVESEBB KÖNYVET OLVASNAK a gyerekek, ehelyett a nem ne­kik való irodalommal foglalkoz­nak - mondta a pedagógus. Az aktív szókincsük szűkül, sok­szor megdöbbenünk, hogy alap­vető szavakat nem értenek. Szépirodalmat nem, inkább is­meretterjesztő könyveket búj­nak, abban is a képaláírásokat Az interneten pedig egy kattin­tással jutnak gyorsan tömör in­formációhoz Emellett sokat té­véznek, de nem az irodalmi nyelvet tanulják belőle. Otthon se kapnak mintát, a szülőkkel keveset beszélgetnek. Kertainé szerint azért sem olvasnak a ne­bulók, mert ahhoz lelki ráhan­golódás, egyfajta lelassulás kell, a mai gyerekek pedig pö­rögnek. VARGA ANDREA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom