Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-18 / 243. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 18., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 5 Sárdi Árpád, a jó szezonvégi kabinos életút Összegyűjti a rendszerváltás dokumentumait, és maga elé engedi a szocialista fiatalokat Biztosan ő tartja Kaposváron a rekordot, hiszen 1975-től 2010- ig - két év kivételével, amikor Moszkvában tanult - minden március 15-én és más ünnepe­ken, mindig koszorúzott. Sárdi Árpád most nyugdíjba vonult. Czene Attila Összevonja a szemöldökét, amikor ar­ról kérdezem, hogyan teltek az első napjai nyugdíjasként. Aztán elneveti magát, s azt mondja: egyáltalán nem unatkozott, arról gondoskodott a felesé­ge. Sok feladatot kapott, többek között gázszerelőt és tévéműszerészt várt. Rendezte, selejtezte a rengeteg papír­ját Hogy születik-e ebből memoár?- Még tavasszal fölkértek, hogy az MSZP alapításának húszéves évfor­dulója alkalmából készítsek egy visz- szaemlékezést a rendszerváltásról - idézi föl. - Nincs szándékomban ki­adni, de az utókor számára azért ösz- szegyűjtöm azokat a dokumentumo­kat, amelyek abból az időből a rendel­kezésemre állnak. Érdekes, s tanulsá­gos lehet, hogy egy rendszerváltó mi­képp látta a dolgokat, s mit tett az adott körülmények között. Mintha elrévedne a tekintete, aztán hozzáteszi még: az MSZP-ben termé­szetesen benn maradok, de csak sima tagként. Én komolyan gondolom, hogy jöjjenek a fiatalok, mert hiszem, hogy a párt csak így tud megújulni.- Természetesen nem állok le, vál­lalok feladatokat - mondja. - Most még a megyei sportszövetségek elnö­ke vagyok. De remélem, a munka mellett több időt többetek a Balato­non, s többször el tudok menni teni­szezni a barátaimmal. Sárdi Árpád 1975 óta része Somogy megye közéletének. Az ifjúsági moz­galommal, a KISZ-szel kezdődött... Mi volt politikai tévedés részéről? Erre azt mondja: - Amikor 1989-ben egy késő éjszaka megválasztottak az MSZMP megyei első titkárának, én őszintén hittem, hogy a pártot és az egész szocialista rendszert reformok­kal meg lehet újítani. Tévedtem. De mentségemre szól: azt követően hogy ezt fölismertem, a változások élére álltam. Elmosolyodik, amikor visz- szagondol az időben, s elárulja, hogy az egyik barátja meg is írta neki: “Gratulálok, de remélem tudod, akkor lettél kabinos, amikor vége lett a szezonnak." A legnehezebb éjszakája azonban nem a politika világá­hoz kötődik. - Amikor a Posta­bank kaposvári fiókjának j igazgatója voltam, a krach ide­jén borzasztó rosszul éreztem maga­mat. Soha nem felejtem el, mennyire aggódtam amiatt: mi lesz, ha elveszí­tik a betett pénzüket mindazok, akik megbíztak bennem, s az in­tézményben. Hálistennek nem így történt. Horn Gyulához fűződő bará­ti viszonya tereli vissza a be­szélgetést a politikára. Vajon miért nem ment el Budapest­re? - Nagyon nagy megtisztel­tetés volt számomra Horn ______ Gyula barátsága és bizalma, de a főváros légköre és az otta­ni emberi viszonyok nem vonzottak. - Horn Gyulát a betegsége miatt nagyon sajnálom - tette hozzá -, de talán jó is, hogy nem érzékeli az ország, illetve a szocialista párt helyzetét, mert hihetet­lenül nehezen tudná földolgozni. Az egykori miniszterelnököt még a Kiszámítható vagyok. Tudják rólam, hogy a baloldalon állok, én semmiféle damaszkuszi utat nem jártam végig. Somogyvámosról indult, a Balaton a szíve csücske tősgyökeres somogyi vagyok - vallotta Sárdi Árpád. - Somogyvámoson nőttem föl tizennégy éves koromig, utána azonban mindvégig Kaposvá­ron éltem. A közgazdasági szakközépis- kolában végeztem, onnan pedig egyenesen a számviteli főiskolára vezetett az utam. Ezután Kaposváron rövid középiskolai tanárkodás következett, majd bekerültem a megyeszékhely KlSZ-bizott- ságára. Városi titkár, majd megyei első titkár lettem. Emiatt el kellett végeznem a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiát. Moszkvába azért mentem, hogy a társadalomtudományi akadémián tanuljak. Doktori fokozatot szerettem volna szerezni, de sajnos rossz időben voltam rossz helyen. Mert ott még túl sok volt, ami nálunk már túl kevés; a nemzetiségi politikából írtam volna a disszertációt, de ez bizony a Szovjetunióban kiverte a biztosítékot. HAZAÉRKEZVE rövid ideig a szakszervezeteknél dolgoztam, majd 1989 tavaszán megvá­lasztottak az MSZMP megyei első titkárának. A rendszerváltás után vállal­kozóként találtam megél­hetést, majd 1995-től 2000-ig a Postabank kaposvári igazgatója lettem. AZ MSZP MEGYEI ELNÖKE voltam 1990-től 2003-ig. 1994-től 2002-ig a megyei közgyűlés tagjaként, majd alelnökeként, 2003-tól pedig a legutóbbi országgyűlési választások utánig a Dél­dunántúli Regionális Idegen- forgalmi Bizottság elnökeként is dolgoztam. A FELESÉGEM PEDAGÓGUS. A fiam bankban dolgozik. Szabad időmben feladatokat ad még a megyei sportszövet­ség vezetése. Szívesen tenisze­zem a barátaimmal. Szívem csücske a Balaton. rendszerváltás előtt ismerte meg kö­zelebbről, 1990-ben ugyanis Somogy­bán, a boglárlellei választókerületben indult országgyűlési képviselő-jelölt­ként. S fölkérte, hogy legyen a kam­pányfőnöke. S bár veszített, ez nem ment a barátság rovására. S még egy kulisszatitok: 1998- ban a megyei választásokat az MSZP nyerte meg. Sárdi Árpád volt a megyei elnökjelölt, de mégsem ő lett a közgyűlés első embere. A posztot ugyanis át­engedték Gyenesei Istvánnak. - Miért? - kérdezem. - Ez nem az én döntésem volt - vá­laszolja. Mi annak a titka, hogy a bal­oldalon kívül a jobboldal is elfo­gadja? Ezen nem gondolkodik, azonnal mondja: - Kiszámítható vagyok, lüdják rólam, hogy a balol­dalon állok, én semmiféle damasz­kuszi utat nem jártam végig. Bármi történt, maradtam a helyemen, és az emberek tisztelik az embert, ha kiáll az elvei mellett. - No és nem szere­tem a konfliktusokat - teszi hozzá. - Én a baloldaliságo- mat is úgy fogalmazom meg, hogy a meg­egyezést, megol­dást keresem. S szerintem nem a ki­vételezett helyzetben lévők, hanem a szegények, a hátrányos helyzetűek felé kell fordulni. Ebben látnám az MSZP baloldalisá- gát szívesen. Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnöke meleg sza­vakkal köszönte meg a munkáját - Nem tagadom, ez nagyon jól esett. Ta­lán az egyénisé­gemből adódik, hogy bárhol dolgoztam, főnökeim­mel, kollégáimmal, beosztottaimmal jó emberi kapcsolatot sikerült kiala­kítani - mondja erre. - Aktív életem nagy részében vezető voltam, de egyetlen fegyelmit sem adtam, min­dig megpróbáltam normális emberi hangon lerendezni a konfliktusokat. Sok barátja van, közülük kettőt emel ki, akikre mindig számítha­tott. - Suchmann Tamásnak én vol­tam az esküvői tanúja - emlékezik.- Tamást 1990-ben, közvetlenül a rendszerváltás előtt ismertem meg, a marcali tanács hatósági osztályát vezette. Akkor csatlakozott az MSZP-hez, amikor nagyon sokan el­futottak. S egy barát a civil szférából: Scheffer István. - Kezdő gyakornok orvos volt még, amikor találkoztunk.- Már akkor is tetszett benne, hogy új orvosi módszereket, új utakat keres. Nagyon sok közös vonásunk van; például a Balaton-imádat, a sport iránti szenvedély. S az életünk azt hozta, hogy a gyerekeink is hasonló korúak és barátok. Ő most életének egy nehéz időszakában van, de tudom, hogy ki fog jönni belőle. Sárdi Árpád 60 éves, s ez politikus­nak nem magas életkor. De úgy gon­dolja, hogy 35 esztendő alatt az ember nagyon sokat kopik. Ezért is hihetetle­nül szerencsésnek érzi magát, hogy utolsó aktív éveiben milyen sokat te­hetett a Dél-Dunántúl turisztikai fej­lesztéséért. Egyebek mellett szállo­dák, fürdők épültek, korszerű­södtek, s hiszi, hogy ennek előbb-utóbb meg lesz az eredménye. - Nagy lokál- patrióta vagyok, mindent megtettem annak érdeké­ben, hogy népszerűsítsük Somogyországot. S a Balatont - teszi hozzá gyorsan. Nem meglepetés ez, ha tud­juk, hogy gyermekkorában mindenképp hajóskapitány sze­retett volna lenni. Ánélkül is révbe ért. Tökből készült a Répamese népi hagyományok A szüleikkel mulattak a tóti gyerekek Sün Balázs története, Hamupipő­ke, Hófehérke és a Répamese is megelevenedett a lengyeltóti óvo­da udvarán világító töklámpások­ból. Több napos forgatag, „tökös projekthét” épült a kabakos- faragás köré, mondta Fait Judit óvodapedagógus, főszervező. A kicsik szüleikkel élvezhették az érdekes elfoglaltságokat Egy-egy mesét megelevenítő, ötletes töklámpás-kompozíció- kat minden csoport összera­kott, ezen kívül csuhébaba, rongybaba, csutavár is készült. A számtalan népi játék sorában a tóti gyerekek és szüleik a tök­terelés, ördöghajigálás, hordó­lovaglás között válogathattak, mielőtt az oviudvaron kemen­Mesés hét az oviban. A lengyeltóti gyerekek tökből készítettek figurákat cében és bográcsban készült fi­nomságokkal csillapították éh­ségüket. A tábortűzzel és tánc­házzal zárult eseményen a Dió Banda húzta a talpalávalót. Nem hagyott alább a jókedv az utolsó napra sem, a rendhagyó hét szüreti mulatsággal zárult. A gyerekek taposták a szőlőt a friss musthoz. ■ Füleki T. Pecások a zöld pokolban ­háromfai tó A horgászok az időjárással is megküzdöttek Green Hell (Zöld Pokol) néven szerveztek horgászversenyt Háromfán. A 24 két tagú csapat egy hétig birkózott az időjárással és a zöld pokol elnevezésű vízi- tökkel. A verseny második felé­ben a napsütés hatására meg­mozdultak a halak is a pecások örömére. A csehek azért rendez­ték itt a versenyt, mondta Pálinka Károly tógazda, mert ezt a tavat tartják a kapitális pon­tyok igazi hazájának, és mindig színvonalas szervezést kapnak, ló eredmények születtek: a leg­több halat (133,5 kilogrammot) a Belha Lukas-Pudil Peter páros fogta, a harmadik helyet a Balis József-Csörgő Tamás magyar duó szerezte meg. ■ Györke József Viktorin Miroslav is büszke a hal-szépségverseny győztesére

Next

/
Oldalképek
Tartalom