Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-18 / 243. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 18., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP 3 wmmmmmmmmmmm MmmMMMM Túlélésre játszó somogyi iskolák sors(F)ordító Számos fórumon kongatják a vészharangot, miközben a létük a tét (Folytatás az 1. oldalról)- Kaposvár is kényszerpályán mozog - mondta Keczeli László, a kaposvári Noszlopy közgazdasá­gi szakközépiskola igazgatója ha éves szinten 600 millióval ke­vesebbet kap oktatásra mint ko­rábban, akkor nem tud mást ten­ni, minthogy elvon. Az állam a fenntartókat ellehetetlenítette mostanra, ezért az egyetlen lehe­tőség az intézmények működőké­pességének megőrzéséhez az le­het, ha visszatérünk a kilencve­nes évek elejének oktatásfinan­szírozásához. Akkor az iskolák költségvetésének 78-80 százalé­kát adta az állam, ma csupán a 48 százalékát A kaposvári közgazdasági ta­valy 289 millióból, az idén 267 millióból gazdálkodik. Ebből az irányító szervtől a normatívával együtt tavaly 260 milliót kapott, az idén nem egészen 249 milliót. Minden juttatásuk, a saját bevé­telük is csökkent. Dologi kiadás­ra költöttek csak többet, mert az energiaárak emelkedtek. Az 54 főállású alkalmazott kilenc milli­óval kevesebb bért kapott, Keczeli László szerint a pedagógusok premizálására egy fillér sincs.- Abban sem vagyunk érde­keltté téve - mondta -, hogy a sa­ját bevételünket növeljük, ami szinte kizárólag terembérbea­dásból származik. Ha előre ter­vezzük a költségvetésünkbe, ak­kor annyival kevesebbet kapunk a fenntartótól, ha nem tervezzük, akkor jó részét elvonják. Az idén a kétmillió 270 ezres pénzmarad­ványunkból 651 ezret használ­hattunk föl. Pedig túlzsúfolt az is­kola, jó volna, ha jutna bővítésre, a nyílászárók cseréje is sokat csökkenthetne fűtési szám­lánkon. Úgy tudjuk: jövőre a mos­taninál több mint 300 millióval jut kevesebb intézmény-felújítás­ra, tehát kevés a remény a meg­valósulásra. ■ Márkus Kata A gyerekek bizony szeretik a finom falatokat. Az intézményekben mindent el is követnek, hogy minél több jusson a tányérjukra, bár ez egyre nehezebb Stabil iskolák Barcson MŰKÖDÉSI GOND EGYELŐRE Bar- cson sincs. Összevont intézmény­ként működő nevelési és oktatá­si intézményekhez tartozó há­rom településen - Vízváron, Bol­hán, Szulokon - ideálisan oszlik meg a gyereklétszám. A költség vetést az önkormányzat állja, az állami normatívából a tanárok fizetésére sem futná Plusz bevé­telük szinte semmiből sincs az intézményeknek. Jó hír viszont: gőzerővel zajlik a 1,3 milliárdos felújítás a Széchenyi gimnázium­ban, az Arany János, és a Deák Ferenc Általános Iskolában, ami január végére lesz kész.- intézményünk működőképes- sége viszonylag stabil - mondta Simon Mihály, a Csurgói Városi Iskolák és Óvodák igazgatója. - A béreket mindig időben fizetjük ki, de számláinkat - a kincstári rendszer miatt - az önkormány­zatéval együtt, késéssel egyenlít­jük ki. A minimális szükségle­tekre elég a pénzünk. Azt meg kell jegyeznem: az elmúlt évek­ben intézményünket fejlesztettük nem kötelező elemekkel is, a mű­vészeti, illetve a szakszolgáltatás területén. jeki Gabriella Piacra dobták a tudásukat, van rá kereslet (Folytatás az 1. oldalról)- AZ EDUCAHO HONLAPJÁRA fel­tölthetők úgynevezett Jó gya­korlatok - tudtuk meg Kul­csáráé G. Ibolya igazgatótól -, amelyek egyediek, más intéz­mények számára is példaérté­kűek, alkalmazhatók. Isko­lánk négy ilyen Jó gyakorlatot töltött fel az internetre, és meghatároztuk az értéküket. A mi Jó gyakorlatainkat tizen­négy iskola vásárolta eddig meg, amiből hárommillió fo­rintos bevételre tett szert az is­kolánk, s referencia-intéz­mény lett. az igazgató szerint, ha nem lennének a Jó gyakorlatok, pályázatok, szinte már fény­másolásra sem jutna pénz. Kirándulni pedig különböző szociális támogatások nélkül nem tudnák elvinni a gyere­keket, mert a szülők egyre ke­vésbé képesek ilyesmire fordí­tani. Csurgón is csak pályázati forrásból futja pluszra csurgón nem kellett létszá­mot leépíteni, viszont az éves költségvetésben csak a bért és a dologi kiadásokat tud­ják tervezni a korábbi év bá­zisértékén. Az intézményi költségvetést terembérbeadás­sal igyekeznek megsegíteni, de ez minimális összeg. Új eszközök beszerzésére, szak­maifejlesztésre, kiegészítő te­vékenységek megszervezésére (például színházlátogatás, ki­rándulás), továbbképzésre csak pályázati forintokból futja. Az összintézmény költ­ségvetése 49 százalékban ál­lami normatívából és 51 szá­zalékban önkormányzati ki­egészítésből áll. AZ IGAZGATÓTÓL TUDJUK: a szülőktől csak papírt kérnek, amire a gyerekek a dolgozato­kat írják. VARGA ANDREA Közgazdászok kellenének- az iskolavezetőnek ma már gazdasági szakembernek kell lennie - utalta tabi Csizmadia Nándor arra, hogy egyre nehe­zebb a talponmaradás. A tabi összevont oktatási intézménye­ket irányító főigazgató azt mond­ta: közel 500 millió forintos költ­ségvetésük kiegészítéseként sa­ját bevételeket kell produkál­niuk. A legtöbb pénzt a főző­konyha hozza. Intézményükön kívül ellátják a kollégistákat, a középiskolásokat, a szociális ét­keztetést, a környező települések­re is szállítanak. Amit lehet, bér­be adnak: a tornatermet és más helyiségeket különböző szerveze­teknek. Már a kisbuszukat is bé­relhetik akár magánszemélyek is. Az állami normatíva jó, ha a költségeik felét fedezi az összevont intézményben az általános iskolások fejkvótája el­éri az 55 százalékot, de ez a böl­csődei fronton csupán 30 száza­lék. Az önkormányzatokat tehát megterheli a kiegészítés; pályá­zatok révén próbálják elérni, hogy az eszközfejlesztésre ne eb­ből a pénzből költsenek, mondta a főigazgató. fónai imre Kitört a hős repülős, tábla őrzi az emlékét A siómarosi születésű Zetényi Csukás Kálmán vezérezredes emléktábláját avatták fel vasár­nap a balatonszabadi református templom falán. A második ma­gyar királyi repülődandár pa­rancsnoka volt, a szovjet fronton elöljárója a kormányzóhelyettes Horthy Istvánnak. 1943. január 19-én az ilivszkojei repülőtér pa­rancsnokaként az üzemképes re­pülőgépeket, bajtársait hazaküld­te, ő az oroszok által körbevett te­rületen maradt. Négyszáz önkén­tese élén megpróbált kitörni. Egy páncélos parancsnoki állásában érte a halál. Másnap a dandár már sikerrel járt. Csukás Kálmán végső nyughelye jelöletlen sír­ban, orosz földön van. ■ F. I. Kadarkúton nótáztak a megye idősei gála A szépkorúak hagyományőrzését méltatta Karsai József polgármester Nótaénekesek és néptáncosok, de még verbunkosok is színpad­ra léptek Kadarkúton szomba­ton délelőtt a Somogyi Szépkorú­ak Megyei Gáláján. A rendez­vény hosszú évek óta hagyo­mány a megye életében, így az idősek hónapja alkalmából idén Kaposfüreden és Kadarkúton is megrendezték a színes program- sorozatot, a zárást pedig Sió­fokon tervezik a közeljövőben. Tóth Barnabástól, a megyehá­za idősügyi referensétől meg­tudtuk: a kadarkúti gálán közel háromszázötven szépkorú vett részt, a műsorszámokat pedig előzőleg válogatták a tizenegy kistérségi nyugdíjas bemutatók programjaiból, melyek egész Jókedv és vigadalom. Évek óta így telik a szépkorúak megyei gálája évben zajlottak a megyében. Az időseket Kadarkút új polgár- mestere, Karsai József köszön­tötte, aki elmondta: örül, hogy ennyire aktívak a megye idősei, mert előadásaikkal nemcsak a kulturális értékeket őrzik, és közvetítik a fiatalok felé, de azt a rengeteg életbölcsességet, ta­pasztalatot is átadják az ifjú nemzedéknek. A polgármester az ünnepség alkalmából személyes ajándék­kal kedveskedett a helyi klubve­zetőnek, továbbá Gelencsér At­tila, a megyei közgyűlés elnö­kének, a rendezvénysorozat fő­védnökének nevében is átadott két emlékplakettet. ■ Meiszterics Eszter JEGYZET Gabriella őrködik az Egymillió minimálbéres közül mindössze 300 ezer a munkavállaló, 700 ezren vállalkozásuk után számol­ják el a legkisebb bért és ez alapján fizetik a kötelező já­rulékokat. A múlt heti siófo­ki pénzügyi konferencián elhangzott adat is azt mu­tatja, még mindig az apró stiklik, a kicsiny hazugsá­gok országa vagyunk. Eny- nyivel jelentelek be, ennyit adok zsebbe, mindenki jól jár, senki sem feszegeti - ki ne hallotta volna már e mondatot? bőd Péter Ákos. az Antall- kabinet minisztere és jegy­bankelnöke szerint ugyan az új kormány egyfolytában a pénzügyi kereteket fesze­geti, de ha egyszer éppen a multikat sarcolja, az kinek ne tetszene? Matolcsy mi­niszter is megmondta, meg a cébéások: a multikra kive­tendő adót nem lehet a fo­gyasztókra áthárítani. Ha megmondták, hát meg­mondták, ne feszegessük. Elvégre végső soron kéthar­maddal az árakat is be lehet fagyasztani, nesze neked, teszkó. KICSINY HAZUGSÁGAINKKAL jól elvagyunk, még Selmeczi Gabriella nyugdíj­védelmi megbízottat is be­vesszük. Ő lészen ugyanis, aki őrködik afölött, hogy el ne vesszen a befizetett nyugdíjpénztári járulékunk a nagy állami közösben. Bőd Péter azt is mondta Sió­fokon: nem kell ám szó sze­rint venni az egymillió munkahely teremtését sem. Hétköznapi nyelvre lefordít­va szerinte ez csak annyit jelent: sok új munkahely kell. Ha majd lesz sok, ak­kor sem kell feltétlenül megszámlálni. ugyan , dehogy számlálunk, kukacoskodunk, kedves Bőd Péter, amikor itt van nekünk őrnek Gabriella őszőkesége, hát ezek után még mit akarhat ez a nép? Asztallal, kúttal mentek Kerekibe a csapatépítők A kereki Fejérkővárhoz kap­csolódó pihenőhely kialakítá­sában serénykedtek csapat­építő tréning keretében az OTP Bank budapesti munka­társai. - Asztalt és ivókutat a bank biztosított, dolgozóik a helyi közmunkásokkal karölt­ve fát ültettek, padokat helyez­tek ki, esőbeállót építettek - mondta Marton Lajos kereki polgármester. - Régi tervünk volt a pihenő kialakítása, most ennek az első üteme megtörtént. A nap végén egy táblát is felavattunk közösen a bankos munkatársakkal, akik örömünkre Kerekít választot­ták csapatépítő tréningjük helyszínéül. ■ Fónai I. FÓNAI IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom