Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-26 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 39. szám
2010. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP 5 SZTORI A sok reformtól fásultak az orvosok egészségügy Emberéletekbe is kerülhet, hogy az egészségügyi dolgozók kiábrándultak Egy magára hagyott rendszer vergődése zajlik, amelyről a jelek szerint a benne dolgozók is lemondtak. Kun J. Viktória A GfK Hungária több mint hatszáz orvos bevonásával a három éve megkezdett reform eredményeit, hatását és helyzetét vizsgálta. Az eredmény: a felrobbantott szervezet ma céltalanul vegetál, szereplői pedig inkább saját boldogulásukért, mint a közfinanszírozott rendszerért dolgoznak. A szervezettség, az idő, a jól működő szakmák közötti kapcsolat, illetve egy működőképes betegküldési rendszer hiánya a legfőbb akadálya az egészségügyi ellátásnak. A GfK Hungária több mint hatszáz orvossal készített interjút arról, hogy hol tart most az egészségügyi rendszer átalakítása, mi lett a 2007-ben meghirdetett egészségügyi reform hatása. A válaszokat értékelők az eredményeket úgy summázzák: ennél talán jobb lett volna el sem kezdeni. A jelentés szerint az eddigi lépések - kevesebb egészség- ügyi intézmény, a finanszírozási döntések decentralizálása, a betegek és a páciensek egyéni felelősségvállalása, teljesítményfinanszírozás és a minőségi kontroll szerepének erősítése - a teljes rendszer működőképességét Az interjúk aiapjan a legjellemzőbb fogalmak az egészségügyre 2007 2008 2009 Háborús helyzet ________________ Állandó „készenlét’ ________________Saját út megtalálása__________________ Vá ltozási kényszer________________ Egyéni alkalmazkodás______________Innováció__________________________ Bi zonytalanság___________________ Egyéni biztonság keresése___________ Előtérben az egyéni érdekek_________ El veszettség____________________ Több állás______________________ Erősödő ellentétek________________ Za vartság______________________ Külföldi munkavállalás_____________Élesedő verseny______________________ De presszió______________________ Magánvállalkozások_______________ Erősödő igény a professzionális 'I A lkalmazkodás a rendszerhez menedzsmentre ügyben azokban a hónapokban. Szorongás és depresszió jellemezte a dolgozók munkáját Az ellátás minőségének biztosítása helyett egyre inkább egyéni céljaik és boldogulásuk felé fordultak. „Az elején uralkodó teljes káoszban, bizonytalanságban, ahol szinte háborús helyzet uralkodott, a bent hagyottak megtalálták saját, egyéni útjukat, ahol már nem a közös ügy, a jobb betegellátás, hanem elsősorban az egyéni boldogulásuk került előtérbe, ahol az önkizsákmányolást találták válaszként a bizonytalanságban” - részletezi az eredményeket a szakértő, aki szerint nem véleüen, hogy ma már maguk a dolgozók is arról beszélnek: kiégettek, fásultak és türelmedének. „Akik maradtak, azok vagy a végletekig leterheltek, több állást vállalnak, és ezért nincs energiájuk ügyelni a betegekre, vagy inkább magánrendelésükre összpontosítanak, a közfinanszírozott helyükön pedig legtöbben gyorsan letudják a betegeket A dolgozók fásultsága, fi- gyelmeüensége pedig akár emberéletekbe is kerülhetett, s kerül nap mint nap” - sorolja a következményeket Lantos Zoltán. A beszélgetésekből kiderül: az intézményvezetők egyéni elképzeléseik, kapcsolatrendszerük, kitartásuk és tehetségük szerint tudtak forrásokhoz jutni és fejlesztéseket indítani. Az erőfeszítések és innovációk egyre nagyobb részben magáncélok, magánvállalkozások fejlesztését szolgálják. Az országban iszonyú verseny indult, tart a „kiszorítósdi”. A számvevőszék 2009 júliusában közreadott jelentése szerint az azt megelőző három évben tízszeresére, 34,7 milliárd forintra nőtt a kiszervezett szolgáltatások mértéke a közünanszírozott kórházi ellátások kiadásain belül. Lantos Zoltán szerint azért pozitív hozadéka is volt az elindult átalakulásnak, mégpedig az, hogy történt valami. Minden szereplő számára világossá vált, hogy azt, amit addig csinált, úgy már nem teheti tovább. A betegek megértették a változtatási szándék fő üzenetét, és ráébredtek arra, hogy az egészségügyi rendszerben is valójában vevők, így egyre inkább fogyasztókká akarnak válni. Ez felkészületlenül érte a rendszert. A szakértők szerint látható, hogy ha nem készül részletes, pontos és hosszú távú megoldási terv a helyzet rendezésére, megmarad a folyamatosan romló rendszer a vegetálás szintjén, még rosz- szabb ellátással és hosszabb várakozással, s végérvényesen két részre szakad, a gazdagok és a szegények ellátására. Az egészségügynek ebbe a formájába viszont fölösleges pénzkidobás újabb forrásokat bevonni. Ha viszont megszületik a szándék, egy-másfél év kell a tervek kidolgozásához, és legalább két-há- rom ahhoz, hogy valamit érzékelni is lehessen belőle. HIRDETÉS az addig meglévő rendszert fellazították, majd szétrobbantották, aztán viszont magára hagyták. Ennek a darabjaira esett szerkezetnek a vergődése zajlik, ahol mindenki egyéni megoldásokat talál, talált a túlélésre. Szinte a teljes orvosi és egészségügyi kar úgy értékelte, hogy háborús helyzet volt az egészségés minőségi javulását eredményezhették volna, azonban ez mégsem tudott megvalósulni. Dr. Lantos Zoltán, a GfK egészséggazdasági szakértője szerint „Szorongás és depresszió jellemezte az orvosok munkáját. Egyre inkább egyéni boldogulásuk felé fordultak."
