Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
8 2010. SZEPTEMBER 19., VASARNAP GAZDASÁG AGRI-gáz: több sebből vérzik a terv Kaukázus Csökkentheti az ország függését Oroszországtól az Azerbajdzsánból induló vezeték Egyelőre csak kétségek vannak az azeri gáz európai exportját célzó friss tervekkel kapcsolatban. A magyar kormány mindenesetre bizalmáról biztosította az AGRI projektet. B. Horváth Lilla Magyar részről jó eséllyel a Magyar Fejlesztési Bank vesz részt az azeri gáz európai exportját célzó AGRI projektben, amelyről a kaukázusi országon kívül Magyarország, Grúzia és Románia vezetői kedden a grúz fővárosban, Bakuban írtak alá megállapodást. Az aláírók támogatták a projektet, amelynek célja, hogy „diverzifikálja a szénhidrogénerőforrások szállítását”. A Magyar Fejlesztési Bank részvétele nem meglepő, hiszen az állami tulajdonban lévő pénzintézet felel a másik nagy gázimport-vállalkozásért, a Déli Áramlatért Is. Ahhoz azonban, hogy legyen miben részt vennie, még számos részletkérdést tisztázni kell, és sok, ám annál drágább alprojektet meg kell valósítani. Mindenekelőtt eladandó azeri gázra van szükség. A kaukázusi ország nemcsak folyó termelését adta el több évre előre, hanem a még csak feltárásra váró és óriásnak mondott Sah Deniz 2 projekt gáza egy részét is. Fő vevője, az orosz Gazprom már egy éve jelezte, hogy kész megvenni minden, a továbbiakban felszínre hozandó gázt Azerbajdzsántól, sőt, arra állítólag opciót is kapott. Ez persze nem zárja ki teljesen, hogy Azerbajdzsán Európába exportáljon. Ismert, hogy a kaukázusi ország a Déli Áramlattal rivális, de még csak papíron létező Nabuccóba is ígért gázt, májusban pedig közölte, hogy az AGRI projekt keretében évi 6-8 milliárd köbméternyi cseppfolyós gázt küld majd Európába. Ha lesz gáz, el is kell szállítani Grúziába. Ehhez azonban még meg kell építeni egy szárazföldi vezetéket, és meg kell állapodni a Grúziának fizetendő tranzitdíjról is. Grúziában azután cseppfolyósítani kell a gázt. E célból Potiban, az ország fekete-tengerparti kikötőjében létesülne egy évi 30 milliárd köbméter kapaciMagyar veszély? tású létesítmény. A már januárban bejelentett terv szerint az LNG-üzem mintegy 6 milliárd euróba kerülne, a finanszírozásról azonban csak annyit lehet tudni, hogy még nincs döntés. (Annak alapján egyébként, hogy a Potiban tervezett üzem végső kapacitása a háromszorosa az Európának szánt mennyiségnek, feltételezhető, hogy ott a Sah Deniz 2-től eltérő forrásból érkező vagy más piacra szánt gázt is cseppfolyósítanának.) Nem ígérkezik zökkenőmentesnek a tengeri szállítás sem. Az ahhoz szükséges drága, speciális tartályhajók kisszámú gyártója nyolc évre vesz fel megrendelést. Igaz, kezdetben használható bérelt hajó is, azt viszont fel kell hozni a Földközi-tengerről a szigorú feltételeket szabó Boszporuszon. További nehézséget okoz, hogy Romániában cseppfolyósgáz-visszaalakító üzemet kell építeni. A több éve dédelgetett terv szerint körülbelül egymilliárd euróba kerülne a Constantái beruházás, egy ilyen projekt azonban olyan hosszadalmas és körültekintő előkészületeket igényel, ez önmagában kizárja, hogy két év múlva beinduljon a gázszállítás. Egyedül a környezetvédelmi engedélyek megszerzése egy év, de alapos szeizmikus vizsgálatok kellenek az üzemhez szükséges tartályok telepítése előtt is. Ennek kapcsán érdemes felidézni a 12 éve indított s máig meg nem valósult horvátországi Adria LNG-projekt kapcsán felmerült nehézségeket. Lapunknak gázpiaci szakértők azt mondták, hogy ha a fenti feladatok, illetve nehézségek mindegyike rendben megoldódik, felelősséggel akkor sem állíthatja senki, hogy 4-5 éven belül azeri gáz érkezhet Magyarországra az AGRI projekt keretében. Emlékeztettek, hogy az AGRI-nak nemhogy megvalósíthatósági tanulmánya nincs, még előzetes tervei sincsenek. Ha viszont megépül a Constantái üzem, az az AGRI projekttől eltérő forrásból származó gázt is fogadhat. Elvben még orosz szállítmányokat is, feltéve, ha épül a Fekete-tenger partján orosz LNG- üzem, s ha lesz orosz részről ilyen kereskedelemre szándék. Azt sem tudni, hogy a Constantába érkező gázon hogyan osztoznának a leendő európai vevők. A Szeged-Arad gázvezeték évi 4,4 milliárd köbméteres magyarországi importot, illetve tranzitot tesz lehetővé. Ez hatalmas meny- nyiség az ország az idén tovább zuhanó, 10,5 milliárd köbméter körül várt gázigényéhez képest, már a töredéke is pezsdítené a piacot. Kérdés, a piac mennyi gázt akar majd. Addigra ugyanis az E.On Földgáz Trade Zrt.-nek meg kell hosszabbítani az orosz gáz importjáról szóló, 2015-ben lejáró hosszú távú vásárlási szerződését. De vajon hogyan veszi figyelembe az AGRI projekt révén néhány év múlva esetleg érkező gáz mennyiségét? (És a Nabuccót meg a Déli Áramlatot.) Kérdésünkre Kutas István, a hazai E.On csoport szóvivője annyit mondott, hogy „az új szerződésben minden új gázkapacitást figyelembe fogunk venni”. De még másnak is el kell dőlnie. Nem ismert, hogy az állam a továbbiakban milyen gázpiaci szerepvállalásra készül. Igaz, a szakminisztérium egy minapi közleményében leszögezte, nem kíván élni az E.On Földgáz Trade-re vonatkozó elővásárlási jogával. Az sem ismert, hogy az AGRI projekttel kapcsolatos bejelentés a közelgő magyar-orosz kormányközi megállapodásra való előkészület része volt-e. Drágulhat a gáztárolás AZ E.ON FÖLDGÁZ STORAGE olyan új tárolási árképzést szeretne bevezetni, amely révén a piac egyes szereplői számára megdrágulhat a tárolta- tás. A lépés ellen már tiltakoztak gázkereskedők a Magyar Energia Hivatalnál. A konstrukció elsődleges célja vagy indoka mindazonáltal nem az áremelés, hanem az, hogy a valóságos gázkereskedelmi tevékenységhez jobban illeszkedő csomagokat kínálhasson a Storage. Most ugyanis egyes kereskedők megteszik, hogy viszonylag nagy tároló- kapacitásokat, mellette viszont olyan „nem életszerű”, kis kitárolási kapacitásokat kötnek le, amelyek révén csökkentik a költségeiket. Ha kénytelenek lesznek a lekötött tárolókapacitással arányos kitárolási kapacitásokat lekötni, számukra valóban nőnek a tárolási költségek. A Sah Deniz* gázmező termelése Időszak Mennyiség (milliárd köbméter/év) 2007 ___________________2,8 2008-2012 9,2-10,0 2013-2015 16,0-20,1______ 2016-2020 20,0-22,0 * A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GÁZLELŐHELYE. FORRÁS: AZERI HIVATALOS STATISZTIKA az orosz gázmonopólium számára veszélyt jelent, hogy Magyarország csatlakozni szándékozik az Azerbajdzsán, Grúzia és Románia által tervezett, Oroszországot elkerülő AGRI gázvezetékhez, mert azzal járhat, hogy nem vásárol földgázt a Déli Áramlat vezetékből - továbbá Horvátország és Szerbia sem, amellyel egyesíti gázszállítási rendszerét - írta a Kommer- szant. Az orosz lap kiemeli: az AGRI gázvezetékhez még nem készültek tervek és meg valósíthatósági tanulmány, nincs hozzá finanszírozás és megbízható gázforrás sem. A Bakuban szerdán a három részt vevő ország állami földgázipari konszernjei által megalapított vegyes vállalat egyelőre a tervezett vezeték megvalósíthatósági terveit dolgozza majd ki Az elképzelések szerint a Kaszpi-tengeri Sah Deniz lelőhelyről a Baku- Tbiliszi vezetéken át a Fekete-tengerhez jut, ahol a grú- ziai Kuleviban cseppfolyósítják, és tankhajókon jut te vább Romániába. EGYELŐRE NEM TUDNI Semmit a vezeték finanszírozásáról, de a megállapodásban sze repel, hogy a részt vevő államok semmiféle garanciát nem nyújtanak - olvasható a Kommerszantban. A lap grúz forrásokból úgy tudja, hogy egyelőre minden részlet az előzetes vita stádiumában van, vagyis még semmi nem konkrét. A kommerszant azt írja, hogy az AGRI-nak nincs meg bízható gázforrása Az azeri fél ugyan állítja, hogy lesz elegendő gáz, de szakértők erősen kétlik, hogy ezt Baku a közeli jövőben rendelkezésre tudja bocsátani - írja a Kommerszant A Sah Deniz- ben kitermelt gázmennyiséget ugyanis már eladta: nagy vásárló Grúzia és Törökország, Irán évi egymilliárd köbmétert vesz, ,a Gazprom pedig szeptember elején megállapodást írt alá az eddigi évi egymilliárd köbméter kétmilliárdra emeléséről. A tőzsdéző háziasszonyok után a bankárok éjszakái jönnek befektetés Újra van bizalom a hosszabb távokban, de úgy, hogy az emberek közben biztonságot akarnak A 2008-as válság felforgatta a megtakarítási szokásokat. Amint elmúlt a tőzsdei zuhanások és a bankok körüli ijedtség, a magyar kisbefektető máris lecsapott az új lehetőségekre. A két számjegyű, pár hónapos banki ajánlatokat becserkésző kamatvadászok jártak elöl. Aztán jöttek a kisbefektetők, úgymond a háziasszonyok, vásárolni a tőzsdére. Ők a hazai cégek alulértékelt részvényeire csaptak le. 2009 végére ez a forró pénzes korszak is lezárult. „Ma annak vagyunk tanúi - így Komócsi Sándor, az Uni- Credit Bank ügyvezető igazgatója -, hogy az éven túli lekötésű betétek állománya növekszik. Újra van bizalom a hosz- szabb távokban, de úgy, hogy az emberek közben biztonságot akarnak. Azt, hogy a teljes időszakra fixen kapjanak 6-7 százalékos éves kamatokat, miközben látják, hogy a rövid távú kamatok már jóval alacsonyabbak a korábbiaknál. Az igényekre jellemző, hogy nem oly rég az év terméke lett az UniCredit kétéves betétje, amelyik idő előtti feltöréskor is fizet kamatot. Ha az élet bizonytalan, a bank dolga, hogy még több biztonságot nyújtson.” Az idén rekordösszegű, 500 milliárd forintnyi lakossági pénz J ment a befektetési alapokba, I amelyektől, mint a betétektől, a A banki ügyfelek megint a biztonságot és a tőkevédelmet keresik mai ügyfél elvárja a biztonságot, a tőkevédelmet. No meg azt is, hogy a hozam is jócskán a nemzeti banki alapkamat fölé mehessen. „Ez viszonylag könnyen ment a »békeidőkben« - mondja a Pioneer Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója, Vizkeleti Sándor -, amikor a tőzsdeindexek 3-5-10 éves távon mindig szárnyaltak. Ennek vége, napi 24 órában kell reagálnunk minden fel és le változásra. Például legújabb termékünkkel, a Szuper 8 származtatott alappal Kína, Brazília, Oroszország és további számos ígéretes ország piacán vagyunk jelen, s az időzónák eltérése miatt tényleg éjjel-nappal aktívnak kell lennünk. Innováció, folyamatos odafigyelés, szigorú szabályok: így tudunk 8% hozamot biztosítani az első év végére, aztán amint ismét elérünk újabb 8%-os növekedést, azt minden alkalommal kifizetjük. Közben persze nyújtjuk az ügyfeleink számára alapvetően fontos tőkevédelmet is.” Úgy tűnik, ma nemcsak a piac és a szabályozás új kihívásai, de az ügyfelek igényei is megdolgoztatják a bankárokat. Többet, biztosabbat akarnak az emberek. A bankároknak pedig éjszakázniuk kell, ha meg akarják látni a nekünk, banki ügyfeleknek is világító hajnali fényt a 2008-as alagút végén. ■
