Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
6 2010. SZEPTEMBER 19., VASARNAP A HÉT TÉMÁJA futballhuliganizmus A kluboknak le kellene nyelniük, hogy kevesebb lesz a néző a huligánok kizárásával. Mert így hosszú távon visszatérhet a stadionba a fizetőképes középosztály. KI AKARJÁK FÜSTÖLNI A RENDBONTÓKAT Arcfelismeréssel, a rendőrség erősebb jelenlétével és a balhés csapat kizárásával igyekeznek itthon megfékezni a futball- huliganizmust. Árvay, N. Tivadar- Újvári Miklós Angliában bevált a szurkolói kártya Angliában a nyolcvanas években tombolt a huliganizmus, a súlyos következményekkel járó, összesen több mint 130 szurkoló halálát hozó Heysel-dráma és Hillsborough-tragédia után az állam szerepvállalásával oldotta meg a futball a problémát. ELSŐ LÉPÉSBEN Lord Taylor elkészítette a nevéről elhíresült jelentést, majd annak alapján meg kezdődött a stadionok kötelező átalakítása, az állóhelyi részek megszüntetése. A kilencvenes évekre sikerült elérni - részben már a szurkolók azonosítására szolgáló kártyák bevezetésével is -, hogy az angol stadionokban szinte teljesen megszűntek a rendbontások (az elmúlt két évtized egyetlen botránya, a 2009-es West Ham-Millwall Ligakupameccsen tört ki), a rosszfiúk a műsoraikat kényszerűségből az angol válogatott külföldi szereplésére, illetve néhány klub külföldifellépéseire korlátozták. A SZURKOLÓI KÁRTYÁK negatív hatása, hogy néhányon, akik nem akarták, hogy a személyes adataik ilyesfajta nyilvántartásba kerüljenek, inkább nem mentek ki a meccsekre. hasonló a helyzet Olaszországban is, ahol a mostani idény előtt kötelezővé tették a szezonbérlethez a szurkolói kártya kiváltását. Emiatt a legtöbb klubnál visszaesett a bérletesek száma, az ultrák nagy része inkább „egyesével” megveszi a belépőt, mint hogy nyilvántartásba kerüljön. Gond, hogy az idegenbeli mérkőzéseken a vendégszektorba csak szurkolói kártyával rendelkezők kaphatnak jegyet. Az ultrák szerint a szurkolói kártya sérti a személyiségi jogaikat Olaszországban 5000fanatikus van kitiltva a stadionokból Tíz év vandalizmus a9oa «Mflte }& . A Ferencváros-Újpest mérkőzést megelőzően verekedés tört ki a szurkolók között, a meccs alatt különböző tárgyakat dobáltak be a pályára. A mérkőzés végén a rendőrség füstgázzal és vízágyúkkal biztosította az újpesti szurkolók elvonulását. A bíróság 6 szurkolót ítélt el 25-től 45 napig terjedő elzárásra. 2002. szeptember 14. Az Űjpest-Ferencváros labdarúgó-mérkőzés során tizenöt drukkert állítottak elő a rendőrök, akik vízágyúkat is bevetettek a garázda szurkolók megfékezése érdekében. Az újpesti klubot 1 millió, az FTC-t 2,5 millió forint befizetésére kötelezték. Az FTC az Üllői úton csak döntetlent játszott a Debrecennel, így elvesztette a bajnokságot. A csalódott drukkerek a mérkőzés után beözönlöttek a pályára, és ütöt- tek-vertek mindenkit, akit értek, játékosokat, szakvezetőket, fotósokat. Szentes Lázárt, a DVSC edzőjét kórházba kellett szállítani. 2004. $ze|J(j»nber 30. Üveggel dobálta egymást mintegy harminc magyar és angol futballszurkoló a Vörösmarty tér környékén, a Ferenc- város-Millwall UEFA-kupa-mérkőzés előtt. Később egy angolul beszélő férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett, mert hátba szúrták a Belvárosban. 2008. július 26. A Ferencváros ausztriai; lindabrunni felkészülési mérkőzésén több magyar szurkoló a pályára szaladt, és a játékvezetőt, valamint a bolgár ellenfél játékosait fenyegette, a rendet az osztrák rendőrök állították helyre. ■RPÜMMH Az Újpest-Steaua mérkőzés félidejében az újpesti szurkolók cigányozás és „büdösrománozás” után petárdákkal, füstbombákkal kezdték lőni a román szurkolókat. A románok kitörtek a szektorukból, rendőrök megfékezték őket, a meccs 10 perc kényszerszünet után folytatódott. 2009. <3í£6Imf31. Budapesten, a Ferencváros-Diósgyőr mérkőzésen a ferencvárosi szurkolók egy csoportja felgyújtott néhány széket, pirotechnikai eszközöket és székdarabokat dobált a pályára, ezért a játékvezető a 64. percbén lefújta a mérkőzést. Bár Csányi Sándor személyében komoly üzletember került az MLSZ élére, a magyar fociban valódi üzletet csinálni nézők nélkül, csak szponzori pénzekből, játékos-adásvételből és tévéjog- díjakből aligha lehet. Az átlagos hazai nézőszám (mintegy háromezer ember meccsenként a hazai bajnokság élvonalában) pedig sokkal a kritikus tömeg alatt van. A fő ok persze a gyenge foci, de az állandó botrányok, verekedések, sőt késelések miatt éppen az a fizetőképes, konszolidált középosztály marad el a meccsekről, amelyik Nyugat- Európában a nézők derékhadát adja. A múlt heti Ferencváros- Újpest mérkőzésre, ahol a legújabb botrányos jelenetek zajlottak, egy családapának sem jutott eszébe kivinni a gyereket. Nyilván ebből a megfontolásból üzent most hadat az MLSZ új vezetése na futballhuliganizmus- nak. Igaz, a hadüzenethez egyelőre kicsi a hadsereg: Samu István, a Magyar Labdarúgó Szövetség biztonsági igazgatója, akit a napokban nevezett ki a Csányi Sándor vezette testület, meglepetéssel vette észre, hogy jelenleg összesen négy embere van az MLSZ-ben erre a feladatra. Samu Istvánnak közeli tapasztalatai vannak a huliganizmusról: egészen júniusig az Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági főigazgatója volt. Talán emiatt is hajlik a keze bajtársai felé: a biztonsági igazgató úgy nyilatkozott: a huliganizmus letörése nem elsősorban pénzkérdés, hiszen a rendező klubok szerződést köthetnek ezekre a feladatokra a .rendőrséggel, s így nem kell milliárdos beruházásokba kezdeniük. „Vannak érvényes jogszabályok a futballhuliganizmus ellen, csak ezeknek érvényt kell szerezni” - mondta. Samu elképzelései szerint a szurkolói névtelenség a probléma: arcalan tömegként bátrabbak a vandálok. Ezért személyre szóló rendszert vezetnének be a jegyekre és a bérletek re. Mindehhez járulna egy kamerákkal felszerelt beléptetőrendszer, amelynek segítségével megállapíthatnák, kik voltak a rendbontók. A névre szóló jegyek és bérletek a stadionon kívül is segítségére lehetnek a biztonsági szolgálatoknak. Az ilyen típusú belépők eladásából ugyanis következtethetnek arra, milyen kötődésű szurkolók érkeznek a mérkőzésre, és arra is, hányán lesznek. Miközben ugyanis a nyugati stadionok vonalkódos beléptetőrendszerei pontosan megadják a nézőszámot, sőt az összetételt is, nálunk ez még mindig becslésen alapul. Samu István felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon három-négyszáz olyan szurkoló jár a meccsekre, aki mindenütt kiproDrága, de megéri: az arcfelismerő rendszer rendet teremt a pályán „BONYOLULT RENDSZER, de megéri a ráfordítás - mondja Tóth Sándor, a Lochner Group vagyonvédelmi cég ügyvezető igazgatója. - Anglia példája bizonyítja, hogy a rendteremtéshez jó eszköz az arcfelismerő rendszer. ” A hálózat lelkét a nagy felbontású IP-kamerák és a hozzá tartozó szoftver adja. „az ip-képnek jól megvilágított helyen, szemből kell készülnie, de a kapuknál ez valószínűleg megvalósítható - mondja Horváth Péter szoftverfejlesztő. - A fotót »ráfeszítik« egy kétdimenziós hálóra, amelynek segítségével a paraméterei - például a szemek távolsága, a száj vagy az orr formája - összehasonlíthatók a keresett személy paramétereivel. A kereséshez 10-20 vagy több paramétert is meg lehet adni. Ha az azonosság elér egy bizonyos szintet, a program jelez. ” NOHA a beléptetőrendszer, a nagy felbontású kamerák és a hozzájuk kapcsolódó országos hálózat drága lenne, a beruházás hosszú távon biztosan megtérül. Ha rend lesz, újra megtelnek a lelátók a szórakozni vágyó szurkolókkal, s vélhetően a szponzorok is visszatérnek a csapatokhoz. Hadat ^ Mi a nagyobb érdek? szak- „az úgynevezett »arcképmás«, nak tehát a fotó is személyes adat - mondja Baltay Levente, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje. - Felhasználásukhoz törvényi háttér vagy az érintettek beleegyezése szükséges. Mivel törvény egyelőre nem engedélyezi, hogy stadionok személyes adatokat kezeljenek, a jegyvásárlók írásos beleegyezése után lehetne az arcfelismerő rendszert üzemeltetni. Ráadásul itt a fotóhoz lakcím is társulna, a beazonosíthatóság miatt. el kell dönteni, hogy mi a nagyobb érdek: az, hogy személyes adatainkat bárki kezelhesse, vagy az, hogy ne legyen futballhuliganizmus. Ez utóbbira nem feltétlenül egy drága arc- felismerős kamerarendszer a megoldás. A kamerák bevezetése esetén további kérdések merülnek fel: például mi lesz azokkal, akik nem járulnak hozzá az adataik rögzítéséhez?” 2010. szeptember 11., Ferencváros-Újpest labdarúgó-mérkőzés a Megyeri úton. „Vannak érvényes jogszabályok a futballhuliganizmus ellen, csak ezeknek érvényt kell szerezni." vokálja a botrányokat a stadionokban vagy azok környékén. Ugyanakkor csupán néhány tíz a kiszabott eltiltások száma. Az igazgató úgy tájékoztatott, hogy a biztonságot jelentő beléptető- és jegyrendszer kialakítását a jövő év első felének végére tervezik, és ezzel párhuzamosan képzik tovább a rendért felelős személyzetet is. A közbiztonság megteremtése a jelek szerint kormányzati elvárás is. A futballkedvelő és annak ügyeiben előszeretettel megnyilvánuló miniszterelnök ilyen irányú elvárásaira utalt George F. Hemingway, a Magyar Labdarúgó Szövetség NB I-es bizottságának elnöke, a Budapest Honvéd tulajdonosa, aki azt mondta, a Csányi Sándor vezette új elnökség és a klubok is elszántak a kérdés megoldásában, mert tisztában vannak vele, hogy enélkül nem számíthatnak kormányzati támogatásra a magyar labdarúgás megújításához. Szerinte egyébként egyszerű a megoldás: az egységes szurkolói kártya- és arcfelismerő rendszer bevezetése mellett az a legfontosabb, hogy a klubok következetesen ne engedjék be a stadionokba a randalírozókat „Mi a Honvédnél arcfelismerő rendszer nélkül is megoldottuk ezt a problémát. Az első legfontosabb teendő, hogy a huligánokat ki kell tiltani a stadionokból, a második, hogy olyan biztonsági szolgálatot kell alkalmazni, amely erre alkalmas, végül pedig következetesen nem szabad ezeket az embereket beengedni a stadionokba. Mi ezeket három éve megtesszük a Honvédnél, s azóta nincs probléma. Hemingway szerint az egyesületeknek konzekvenseknek kell lenniük, még akkor is, ha esetleg elveszítenek néhány nézőt.
