Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám
4 KÖZÉLET 2010. SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP ■EB3I5BÍ Nem akarjuk az afganisztáni missziót? a megkérdezettek 52 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Magyarország részt vegyen az atlanti szövetség afganisztáni missziójában. A Népszabadság által készített közvélemény-kutatás szerint 35 százalék támogatja a részvételt, a megkérdezettek 43 százaléka szerint szerepvállalásunk gyengíti Magyarország biztonságát, csak viszi a pénzt, és magyarok életét követeli. Három polgármester szenvedett balesetet DUNASZENTGYÖRGY, TengelíC és Pusztahencse polgár- mestere sérült meg a Kecskemét közelében történt balesetben. Hencze Sándor dunaszentgyörgyi és Gáncs István tengelici polgármester könnyű sérüléseket szenvedett, Pusztahencse független polgármesterének, Lengyel Jánosnénak súlyosak a sérülései. Egy fórumról tartottak hazafelé, amikor egy tíz autóból álló kocsisort szabálytalanul előző autóval összeütköztek. A Bankszövetség vitatta a nyolc pontot lezajlott az első egyeztetés a kormány és a Bankszövetség között, a Kósa-Rogán páros nyolcpontos, devizahiteleseket segítő javaslatáról. Van, amiben könnyű lesz egyetértésre jutni, a bankok viszont nem tudják elfogadni a futamidő automatikus egyoldalú meghosszabbítását és a „tiszta lappal indulás” jogának bevezetését. Kosa Lajosnak még érvelnie kell „Nem lehet őket betiltani" hajléktalanok A szakember szerint ez társadalmi seb, amelyet be kell gyógyítani Egy törvényjavaslat szerint bűntett lehet az utcai alvás, a Jobbik egyenesen kizavarná a hajléktalanokat a városokból, az LMP viszont akár Brüsszelig is elmegy, hogy megvédje a hajléktalanok jogait. Kun J. Viktória „Huszonkettő” - mondja a nyugdíjaskorú férfi a nyilvános vécé ajtajának sarkában. Ennyi ideje él Sándor a téren. Ül pufidzsekijében a kövön, mellette egy nejlonzacskó és egy kis táska. Sándor minden vagyona. A számot sokadik ismétlésre értem meg, a férfi alig-alig képes formálni a szavakat. Agyvérzése volt. Kérdezem, a válaszok nagyon jönnének, de alig-alig ér ki néhány foszlány. Ráadásul szinte minden rövidke mondat sírásba torkollik, amikor Ritáról, a kiseb- z bik lányáról beszél, aki most | Lisszabonban él. Balett-táncos, a | Győri Balettnál volt. Meg Virág- 1 ról, a nagyobbról, aki Svájcban J van, sokszoros válogatottként § párosban Temesvári Andreával A felfogás hibás: a hajléktalanok nem azért alszanak az utcán, mert így érzik jól magukat (képünkön nem a riportban nyilatkozók látszanak) indult. Sándor pék volt. Vidéken nő a hajléktalanok száma két városban, Tatabányán és Dunaújvárosban több mint kétszeresére nőtt a hajléktalanok száma a Menhely Alapítvány felkérésére végzett felmérés szerint Országosan a hajléktalanok többsége, 59 százaléka vidéki városokban ét az idén 8019 hajléktalan válaszolt a kérdésekre, közülük több mint háromezren az utcán élnek. A szállókon lakó hajléktalanok 53 százaléka Budapesten él, vidéken 47 százalékuk keresi fel a men- helyeket. Míg 2009-hez ké pest Budapesten mintegy százzal csökkent az utcán élők száma, vidéken háromszázzal nőtt. A hajléktalanok számaránya Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban és Veszprémben kiemelkedően magas. Évente 300-400 ember hal meg, fagy halálra közterületen, ebből 50-100 lehet hajléktalan. Nemigen mozdul, itt táborozik egész álló nap. Akárcsak a többiek, bár ők azért jönnek- mennek. A fővárosi Lövölde tér hajnalban kiürül, útra kelnek a kintlakók, egész nap ügyes-bajos dolgaikat intézik. Hogy kiket találhatunk közülük később is a téren, az aluljárókban, sátrakban? Ha a mostani törvénytervezetet elfogadják, bizonyosan tökéletesen kiürülnek a közterületek. Nem lesz kéregetés, lépcsőt foglaló, kapualjba bevackolódó embertömeg. Az építésügyi törvénytervezet ugyanis feketén-fehéren kimondja a közterület-használat lehetséges módjait. Éppen azért, hogy a hajléktalan személyeket el lehessen távolítani, s hogy ellenük az önkormányzatok szankciókat foganatosíthassanak. „Akik ezek után is folytatják azt az életmódot, amivel zaklatják az embereket a városok fontosabb pontjain, nincs mese, azokat hatósági erővel el kell távolítani” - ezt Tarlós István mondta. Pintér Sándor pedig azt ígérte: „A közterületeket megtisztítjuk az ország hangulatát rontó személyektől.” Az elképzeléseket a szociológusok és a hajléktalanokkal dolgozók megütközéssel fogadták: az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszéke szerint ez a felfogás hibás, a hajléktalanok nem azért alszanak az utcán, mert így érzik jól magukat. A hajléktalanokat pusztán mint a közterületek nyugalmát zavaró tényezőket veszi figyelembe. A tervezet nem foglalkozik azzal, miért kerültek az utcára, és miért nem tudnak kitörni a hajléktalanságból. Budapesten, ahol a legtöbb hajléktalan él, nincs elegendő hely számukra a hajléktalanszállókon. Kérdéses, mi történik majd a hajléktalanokkal, ha a Belügyminisztérium kezdeményezésére „eltüntetik” őket a közterületekről. A szakemberek szerint sok hajléktalan dolgozik, még sincs lehetőségük kitörni a hajléktalanéletből. A munka és a lakhatás együtt vezethet a megoldáshoz, ezekről azonban a tervezett szabályozás egyetlen szót sem ejt - írják. Vecsei Miklós korábbi hajléktalanügyi miniszteri biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint viszont a „zéró tolerancia” abban kell, hogy ne engedjük a embereket ilyen méltatlan, embertelen körülmények között élni. „Nyilvánvaló, hogy ezt nem lehet tiltani, ez olyan, mintha azt mondanánk: törvényileg megszüntetjük, betiltjuk a szegénységet vagy a munka- nélküliséget. Ez egy társadalmi seb, amelyet be kell gyógyítani." Vecsei Miklós szerint az utcán élők jelentős részének szociális bérlakásokkal kellene segíteni a kijutást. Egy-kétezer ember pedig olyan rossz állapotban van, hogy speciális intézményi ellátást igényelne. „Arról az emberről, aki mínusz 20 fokban egy telefonfülkében mezítláb kucorog, visszautasítja a segítséget, ezzel pedig a saját halálos ítéletét írja alá, nehezen mondható, hogy fel tudja mérni saját helyzetét. Hiba azt gondolni, hogy szabad akaratából van az utcán, ahol egyébként átlagosan hétszer annyi atrocitás éri őt, mint egy szállón” - magyarázza a tervezet abszurditását Vecsei Miklós. Az utcán hétszer annyi az atrocitás, mint a hajléktalanszállókon Készen áll az első új ház Felsőzsolcán Magyar pedofilügy a Vatikán előtt? vizsgálat A Pécsi Egyházmegye cáfolja az őket ért váciakat A biztosításból fedezték a tulajdonosok azt a 13 millió forintot, amelyből felépült az első új ház az árvíz sújtotta Felsőzsolcán. A 75 négyzetméteres könnyűszerkezetes épület kevesebb mint két hónap alatt készült el. Réti Dezső tulajdonos a Független Hírügynökségnek elmondta: jön a tél, egyre rosszabb lesz az időjárás, de nyugodt, mert végre fedél van a feje fölött. Hozzátette: mivel mindenüket tönkretette a víz, most a berendezési tárgyak beszerzésén kell gondolkodniuk. Korábban vita volt az önkormányzat és a házakat kivitelező cég között, mert a város húszezer forinttal alacsonyabb négyzetméterárat . szabott meg a könnyűszerkezetes építkezés esetében, mint a téglából épülő házaknál. Malejkó László építési vállalkozó elmondta: a probléma rendeződött, cégük és az önkormányzat megállapodott az állami finanszírozással épülő könnyűszerkezetes házak négyzetméterárairól. Ezekből az épületekből további 13 épül Felsőzsolcán. A vállalkozó ígérete szerint október 31-éig minden tulajdonos beköltözhet. Hozzátette: az általuk az árvíz előtt felhúzott házak apró javításokkal, de bírták az áradást ■ ■ Október végére mindenki beköltözhet. Az Egyházfórum című keresztény folyóirat főszerkesztője állítja: gazdasági visszaélések és pedofilügy miatt vizsgálódik a Vatikán a Pécsi Egyházmegyében. Wildmann János szerint a jelenlegi egri püspök, Ternyák Csaba is bűnrészes, mert segédkezett a történtek eltussolásában. Az Egyházfórum 2007/2. számában jelent meg egy levél, amely súlyos anyagi visszaélésekkel gyanúsította a Pécsi Egyházmegye vezetőit. A levél beszámol egy pedofil képek letöltése miatt tartott püspökségi házkutatásról, a „homoszexuális barátoknak” juttatott egyházmegyei javadalmakról, illetve egy külföldön pedofilügybe keveredett papról, akit Mayer Mihály, a Pécsi Egyházmegye megyés püspöke „menekített haza” a felelősségre vonás elől. Ezt a levelet küldte el Wildmann János Ternyák Csabának, aki a vatikáni Papi Kongregáció titkáraként kezdeményezhetett volna vizsgálatot, de nem tette. Ehelyett - ahogyan arról Wildmann János beszámol - tájékoztatta a Pécsi Egyházmegyét a levél tartalmáról és küldőjéről. Az időközben egri érsekké kinevezet Ternyák tavasszal közleményben utasította vissza a vádakat, s jelezte, hogy a neki küldött levél stílusa miatt nem reagált arra. Wildmann szerint a levele „valóban tegező és baráti Botrány a pécsi katolikusoknál hangnemben íródott”, mert Ternyákot harminc éve ismeri. De ahelyett, hogy az érsek kért volna egy hivatalosabb változatot, „az érintetteket figyelmeztette a pécsi püspökségen, lehetővé téve a bizonyítékok megsemmisítését, a tanúk megfélemlítését és befolyásolását” - áll a főszerkesztő válaszközleményében. Közben Pécs cáfol. „A Wildmann János által tévesen közölt állítással szemben a szentszék nem folytat és nem folytatott vizsgálatot az egyházmegye vezetése ellen” - áll az egyházmegye közleményében, utalva arra, hogy a gazdasági vezető, Wolf Gyula megromlott egészségi állapota miatt kérte felmentését. ■
